A tudatos álmodás és a deperszonalizáció (DP) témaköre az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a pszichológiai és neurológiai kutatásokban. Deperszonalizáció során az egyén elszakadtnak, idegennek érzi magát a saját testétől vagy önmagától. Ez az állapot akár...
LABERGE ÉS THOLEY PÁRBESZÉDE
A tudatos álmodás az a képesség, amikor az álmodó felismeri az álmot, és bizonyos mértékig irányítani is tudja. Ez a különleges tudatállapot egyszerre nyit kaput a tudatalatti mélyebb rétegeihez és a kreatív önismerethez. Stephen LaBerge és Paul Tholey beszélgetése alapján körüljárjuk a tudatos álmodás legizgalmasabb kérdéseit, technikáit és elméleti hátterét. Az eredeti interjú az ASD 1989-es londoni konferenciáján készült. LaBerge és Tholey már ismerték egymás munkásságát, de ezen a konferencián találkoztak először személyesen.
A tudatos álmodás az a képesség, amikor az álmodó felismeri az álmot, és bizonyos mértékig irányítani is tudja. Ez a különleges tudatállapot egyszerre nyit kaput a tudatalatti mélyebb rétegeihez és a kreatív önismerethez. Stephen LaBerge és Paul Tholey beszélgetése alapján körüljárjuk a tudatos álmodás legizgalmasabb kérdéseit, technikáit és elméleti hátterét. Az eredeti interjú az ASD 1989-es londoni konferenciáján készült. LaBerge és Tholey már ismerték egymás munkásságát, de ezen a konferencián találkoztak először személyesen.
ÁLOMKARAKTEREK TUDATOSSÁGA
ÁLOMKARAKTEREK TUDATOSSÁGA
Az egyik legérdekesebb kérdés amelyet LaBerge és Tholey felvetnek, az álombeli szereplők, azaz álomkarakterek tudatosságának problémája. Tholey szerint előfordulhat, hogy egy álom azért nem marad meg az emlékezetben, mert a tudatos álmodó nem azonos az álom-énnel. Az álom központi szereplője ilyenkor nem feltétlenül tudatos, de nem is teljesen öntudatlan.
Felmerül a kérdés: vajon az álomfigurák valóban érzékelik az álombeli világot, vagy csak úgy tűnik, mintha érzékelnék? Tholey kísérletei során előfordult, hogy egy álomfigura képes volt lerajzolni vagy lefesteni őt, ami azt sugallja, hogy ezek a szereplők sajátos nézőponttal rendelkeznek. Ugyanakkor LaBerge szerint ez magyarázható azzal is, hogy az agy különböző, tudattalan folyamatai hozzák létre ezeket a jelenségeket.
Az egyik legérdekesebb kérdés amelyet LaBerge és Tholey felvetnek, az álombeli szereplők, azaz álomkarakterek tudatosságának problémája. Tholey szerint előfordulhat, hogy egy álom azért nem marad meg az emlékezetben, mert a tudatos álmodó nem azonos az álom-énnel. Az álom központi szereplője ilyenkor nem feltétlenül tudatos, de nem is teljesen öntudatlan.
Felmerül a kérdés: vajon az álomfigurák valóban érzékelik az álombeli világot, vagy csak úgy tűnik, mintha érzékelnék? Tholey kísérletei során előfordult, hogy egy álomfigura képes volt lerajzolni vagy lefesteni őt, ami azt sugallja, hogy ezek a szereplők sajátos nézőponttal rendelkeznek. Ugyanakkor LaBerge szerint ez magyarázható azzal is, hogy az agy különböző, tudattalan folyamatai hozzák létre ezeket a jelenségeket.
KÉT ÉN, KÉT NÉZŐPONT: AZ ÉN HASADÁSA
KÉT ÉN, KÉT NÉZŐPONT: AZ ÉN HASADÁSA
Tholey arról számol be, hogy bizonyos álmokban két különálló én-tapasztalat is megjelenhet. Ez azt jelenti, hogy az álmodó egyszerre két nézőpontból is képes lehet érzékelni az álmot. Ez a jelenség leggyakrabban testen kívüli élmények (OBE) során fordul elő, amikor az álmodó „szétválasztja” az álom-ént, és az úgynevezett én-magot különválasztja a testtől.
Az én-magot Tholey az érzékelés, az akarat, a figyelem, a gondolatok és a beszéd eredőjeként írja le. Szerinte az én-mag képes megtapasztalni az úgynevezett testen kívüli élményt, és akár puszta pontként is létezhet az álomban. Ez a tapasztalat különösen intenzív és szokatlan tudatállapotot eredményezhet.
(Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Paul Tholey nem hitt abban, hogy a testen kívüli élmény valódi, a fizikai testtől független létezés lenne. Ehelyett azt vallotta, hogy ezek a tapasztalatok különleges, intenzív tudatos álmok, amelyekben az álmodó én elhagyja a szokásos álomtestet, és akár más álomfigurákba is „áthelyeződhet”, vagy testetlen pontként létezhet az álomban. Tholey kritikus realizmus szemléletét hangsúlyozta: világosan el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. Szerinte veszélyes lehet, ha valaki nem tesz különbséget a mentális és a fizikai valóság között, mert ez félreértésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethet.)
Tholey arról számol be, hogy bizonyos álmokban két különálló én-tapasztalat is megjelenhet. Ez azt jelenti, hogy az álmodó egyszerre két nézőpontból is képes lehet érzékelni az álmot. Ez a jelenség leggyakrabban testen kívüli élmények (OBE) során fordul elő, amikor az álmodó „szétválasztja” az álom-ént, és az úgynevezett én-magot különválasztja a testtől.
Az én-magot Tholey az érzékelés, az akarat, a figyelem, a gondolatok és a beszéd eredőjeként írja le. Szerinte az én-mag képes megtapasztalni az úgynevezett testen kívüli élményt, és akár puszta pontként is létezhet az álomban. Ez a tapasztalat különösen intenzív és szokatlan tudatállapotot eredményezhet.
(Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Paul Tholey nem hitt abban, hogy a testen kívüli élmény valódi, a fizikai testtől független létezés lenne. Ehelyett azt vallotta, hogy ezek a tapasztalatok különleges, intenzív tudatos álmok, amelyekben az álmodó én elhagyja a szokásos álomtestet, és akár más álomfigurákba is „áthelyeződhet”, vagy testetlen pontként létezhet az álomban. Tholey kritikus realizmus szemléletét hangsúlyozta: világosan el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. Szerinte veszélyes lehet, ha valaki nem tesz különbséget a mentális és a fizikai valóság között, mert ez félreértésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethet.)
A TUDATOS ÁLMODÁS FIZIOLÓGIÁJA
A TUDATOS ÁLMODÁS FIZIOLÓGIÁJA
A beszélgetés során szó esik arról is, hogy milyen fiziológiai állapotok kísérik a tudatos álmodást. Tholey például arról számol be, hogy laboratóriumi körülmények között akár öt órán keresztül is képes volt tudatos állapotban maradni, és irányítani az álmait. Állítása szerint ilyenkor az EEG-felvételek szokatlan mintázatokat mutattak, amelyek nem feleltek meg a hagyományos alvási szakaszoknak.
LaBerge kétségét fejezi ki, hogy Tholey valóban folyamatosan tudatos maradt volna öt órán át, mert szerinte a tudat kihagyásait nem lehet észlelni. Sajnos a labor adatait nem publikálták, így Tholey ezen állítása független, külső tudományos igazolás nélkül marad. Kijelentése szubjektív tapasztalaton alapul, és bár LaBerge is elismeri Tholey képességeit, a folyamatos ötórás tudatosság fiziológiai feltételeit nem sikerült objektíven igazolni.
Mindenesetre mindkét kutató úgy gondolja, hogy a tudatos álmodás fiziológiája eltérhet a megszokott REM vagy NREM alvási fázisoktól. Ez is arra utal, hogy a tudatos álmodás egyedi, kutatásra érdemes tudatállapot.
A beszélgetés során szó esik arról is, hogy milyen fiziológiai állapotok kísérik a tudatos álmodást. Tholey például arról számol be, hogy laboratóriumi körülmények között akár öt órán keresztül is képes volt tudatos állapotban maradni, és irányítani az álmait. Állítása szerint ilyenkor az EEG-felvételek szokatlan mintázatokat mutattak, amelyek nem feleltek meg a hagyományos alvási szakaszoknak.
LaBerge kétségét fejezi ki, hogy Tholey valóban folyamatosan tudatos maradt volna öt órán át, mert szerinte a tudat kihagyásait nem lehet észlelni. Sajnos a labor adatait nem publikálták, így Tholey ezen állítása független, külső tudományos igazolás nélkül marad. Kijelentése szubjektív tapasztalaton alapul, és bár LaBerge is elismeri Tholey képességeit, a folyamatos ötórás tudatosság fiziológiai feltételeit nem sikerült objektíven igazolni.
Mindenesetre mindkét kutató úgy gondolja, hogy a tudatos álmodás fiziológiája eltérhet a megszokott REM vagy NREM alvási fázisoktól. Ez is arra utal, hogy a tudatos álmodás egyedi, kutatásra érdemes tudatállapot.
TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEK INDUKÁLÁSA
TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEK INDUKÁLÁSA
Tholey egyik legismertebb módszere a „tükörtechnika”, amelyet az úgynevezett testen kívüli élmények előidézésére fejlesztett ki. A technika lényege, hogy az álmodó lefekszik, és egy tükröt helyez maga fölé, amelyben csak a saját tükörképét látja. Ezt követően becsukja a szemét, és elképzeli, hogy a tükörben látott fej valóságos. Az érzékelést és a figyelmet teljesen a tükörképbe helyezi át.
A gyakorlat eleinte hosszú ideig tart, akár fél órán keresztül is szükséges lehet fenntartani a koncentrációt. Idővel azonban az elképzelés egyre inkább valódi érzékeléssé válik, és az álmodó képes lehet átélni a testen kívüli élményt.
Tholey egyik legismertebb módszere a „tükörtechnika”, amelyet az úgynevezett testen kívüli élmények előidézésére fejlesztett ki. A technika lényege, hogy az álmodó lefekszik, és egy tükröt helyez maga fölé, amelyben csak a saját tükörképét látja. Ezt követően becsukja a szemét, és elképzeli, hogy a tükörben látott fej valóságos. Az érzékelést és a figyelmet teljesen a tükörképbe helyezi át.
A gyakorlat eleinte hosszú ideig tart, akár fél órán keresztül is szükséges lehet fenntartani a koncentrációt. Idővel azonban az elképzelés egyre inkább valódi érzékeléssé válik, és az álmodó képes lehet átélni a testen kívüli élményt.
A LÁTÁS ÉS A TUDATOS ÁLMODÁS STABILIZÁLÁSA
A LÁTÁS ÉS A TUDATOS ÁLMODÁS STABILIZÁLÁSA
A tükörtechnikán túl Tholey egy stabilizációs módszert is ismertet. Ez abból áll, hogy az ember álmában a két hüvelykujját maga elé tartja, majd addig közelíti őket, amíg egybe nem olvadnak a látómezőben. Ez a gyakorlat segít abban, hogy az álmodó a teljes teret érzékelje, ne csak egy pontra fókuszáljon, így csökkentve az ébredés kockázatát.
A technika alkalmazható sportolás közben is: Tholey például snowboardozás közben egyszerre figyelte a lábait és a környezetet, így növelve a térbeli tudatosságot és csökkentve a félelemérzetet. Az álomban mindez a térérzékelés és az intuíció fejlesztését szolgálja.
A tükörtechnikán túl Tholey egy stabilizációs módszert is ismertet. Ez abból áll, hogy az ember álmában a két hüvelykujját maga elé tartja, majd addig közelíti őket, amíg egybe nem olvadnak a látómezőben. Ez a gyakorlat segít abban, hogy az álmodó a teljes teret érzékelje, ne csak egy pontra fókuszáljon, így csökkentve az ébredés kockázatát.
A technika alkalmazható sportolás közben is: Tholey például snowboardozás közben egyszerre figyelte a lábait és a környezetet, így növelve a térbeli tudatosságot és csökkentve a félelemérzetet. Az álomban mindez a térérzékelés és az intuíció fejlesztését szolgálja.
AZ ÉN-MAG ÉS A KOZMIKUS EGYSÉG ÉLMÉNYE
AZ ÉN-MAG ÉS A KOZMIKUS EGYSÉG ÉLMÉNYE
A beszélgetés egyik legmélyebb szakasza az én-mag, vagyis az ego-core megsemmisítésének élményét járja körül. Tholey szerint ez a folyamat lehet rendkívül kellemetlen vagy éppen rendkívül felemelő is. Az „én” ilyenkor feloldódik a kozmoszban, megszűnik az alany és tárgy közötti különbség, és csak az egység, a tiszta tapasztalás marad.
A módszer egyik formája, hogy az álmodó elképzeli, amint az álomtestét vagy az én-magot tűzbe veti. Ez a teljes önfeloldódás élményéhez vezethet, amelyet a tibeti álomjóga is leír. Ilyenkor nincs többé nézőpont, nincs többé gondolkodó vagy érzékelő alany, csak a tiszta létezés.
A beszélgetés egyik legmélyebb szakasza az én-mag, vagyis az ego-core megsemmisítésének élményét járja körül. Tholey szerint ez a folyamat lehet rendkívül kellemetlen vagy éppen rendkívül felemelő is. Az „én” ilyenkor feloldódik a kozmoszban, megszűnik az alany és tárgy közötti különbség, és csak az egység, a tiszta tapasztalás marad.
A módszer egyik formája, hogy az álmodó elképzeli, amint az álomtestét vagy az én-magot tűzbe veti. Ez a teljes önfeloldódás élményéhez vezethet, amelyet a tibeti álomjóga is leír. Ilyenkor nincs többé nézőpont, nincs többé gondolkodó vagy érzékelő alany, csak a tiszta létezés.
A TUDATOS ÁLMODÁS SZOMATIZÁCIÓS HATÁSAI ÉS VESZÉLYEI
A TUDATOS ÁLMODÁS SZOMATIZÁCIÓS HATÁSAI ÉS VESZÉLYEI
Tholey hangsúlyozza, hogy ezek a kísérletek veszélyesek lehetnek. A frankfurti tudatos álmodó csoport rendszeresen végez hasonló kísérleteket, amelyek gyakran agresszióhoz, félelemhez vagy testi tünetekhez vezetnek. A tudatos álmodás során átélt traumák akár pszichoszomatikus zavarokat is okozhatnak, ezért a kutatók óvatosságot javasolnak.
A veszélyek ellenére Tholey úgy véli, hogy ezeknek a technikáknak a feltárása és tudományos vizsgálata elengedhetetlen. Ha a kutatók nem foglalkoznak ezekkel a határterületekkel, akkor a sarlatánok és okkultisták fogják betölteni az űrt.
Tholey hangsúlyozza, hogy ezek a kísérletek veszélyesek lehetnek. A frankfurti tudatos álmodó csoport rendszeresen végez hasonló kísérleteket, amelyek gyakran agresszióhoz, félelemhez vagy testi tünetekhez vezetnek. A tudatos álmodás során átélt traumák akár pszichoszomatikus zavarokat is okozhatnak, ezért a kutatók óvatosságot javasolnak.
A veszélyek ellenére Tholey úgy véli, hogy ezeknek a technikáknak a feltárása és tudományos vizsgálata elengedhetetlen. Ha a kutatók nem foglalkoznak ezekkel a határterületekkel, akkor a sarlatánok és okkultisták fogják betölteni az űrt.
AZ ÁLOMFIGURÁK MENTÁLIS KÉPESSÉGEI
AZ ÁLOMFIGURÁK MENTÁLIS KÉPESSÉGEI
A tudatos álmodással kapcsolatban gyakran felmerül, hogy az álomfigurák milyen mentális képességekkel rendelkeznek. Tholey szerint a tapasztalt álmodók által kreált álomfigurák sokszor meglepően ügyesek lehetnek, akár verset is írhatnak vagy bonyolult feladatokat oldhatnak meg.
LaBerge azonban úgy véli, hogy ezek a képességek nem feltétlenül bizonyítják az álomfigurák tudatosságát. Szerinte az álomfigurák viselkedése nagyrészt az álmodó elvárásaitól függ, és sok mentális művelet automatikusan, tudattalanul zajlik. Az álomfigurák tehát nem rendelkeznek saját, független tudattal, hanem az álmodó agyának különböző folyamatai hozzák őket létre.
A tudatos álmodással kapcsolatban gyakran felmerül, hogy az álomfigurák milyen mentális képességekkel rendelkeznek. Tholey szerint a tapasztalt álmodók által kreált álomfigurák sokszor meglepően ügyesek lehetnek, akár verset is írhatnak vagy bonyolult feladatokat oldhatnak meg.
LaBerge azonban úgy véli, hogy ezek a képességek nem feltétlenül bizonyítják az álomfigurák tudatosságát. Szerinte az álomfigurák viselkedése nagyrészt az álmodó elvárásaitól függ, és sok mentális művelet automatikusan, tudattalanul zajlik. Az álomfigurák tehát nem rendelkeznek saját, független tudattal, hanem az álmodó agyának különböző folyamatai hozzák őket létre.
A TUDAT ÉS TUDATOSSÁG DEFINÍCIÓJA
A TUDAT ÉS TUDATOSSÁG DEFINÍCIÓJA
A beszélgetés során világossá válik, hogy LaBerge és Tholey eltérően definiálják a tudatosságot. Tholey többféle tudatosságot különböztet meg, köztük fenomenológiai és episztemológiai szempontokat is. LaBerge szerint azonban a tudatosság egyfajta „globális munkatér”, amely lehetővé teszi az információk rugalmas kezelését, míg az automatikus folyamatok gyorsak, de kevésbé alkalmazkodóak.
A tudatos álmodás éppen azért különleges, mert lehetőséget ad arra, hogy az álmodó tudatosan irányítsa a mentális folyamatait, miközben az álomvilág automatikus, tudattalan elemei is működnek.
A beszélgetés során világossá válik, hogy LaBerge és Tholey eltérően definiálják a tudatosságot. Tholey többféle tudatosságot különböztet meg, köztük fenomenológiai és episztemológiai szempontokat is. LaBerge szerint azonban a tudatosság egyfajta „globális munkatér”, amely lehetővé teszi az információk rugalmas kezelését, míg az automatikus folyamatok gyorsak, de kevésbé alkalmazkodóak.
A tudatos álmodás éppen azért különleges, mert lehetőséget ad arra, hogy az álmodó tudatosan irányítsa a mentális folyamatait, miközben az álomvilág automatikus, tudattalan elemei is működnek.
ÖSSZEGZÉS
ÖSSZEGZÉS
A tudatos álmodás kutatása izgalmas és kihívásokkal teli terület. LaBerge és Tholey beszélgetése rávilágít arra, hogy a tudatos álmodás nem csupán szórakoztató és önismereti eszköz, hanem a tudat működésének mélyebb megértéséhez is hozzájárulhat. A technikák – mint a tükörmódszer vagy az én-mag megsemmisítése – új perspektívákat kínálnak az álmodás és a tudat kapcsolatának feltárásában.
Az álomfigurák tudatosságának kérdése, az álmodó én kettéválása, a testen kívüli élmények és a pszichoszomatikus hatások mind-mind arra ösztönöznek, hogy óvatosan, de kíváncsian közelítsünk ehhez a különleges tudatállapothoz. A tudatos álmodás gyakorlása és kutatása nemcsak önmagunk megismerését, hanem a tudatosság természetének mélyebb megértését is szolgálja.
A tudatos álmodás kutatása izgalmas és kihívásokkal teli terület. LaBerge és Tholey beszélgetése rávilágít arra, hogy a tudatos álmodás nem csupán szórakoztató és önismereti eszköz, hanem a tudat működésének mélyebb megértéséhez is hozzájárulhat. A technikák – mint a tükörmódszer vagy az én-mag megsemmisítése – új perspektívákat kínálnak az álmodás és a tudat kapcsolatának feltárásában.
Az álomfigurák tudatosságának kérdése, az álmodó én kettéválása, a testen kívüli élmények és a pszichoszomatikus hatások mind-mind arra ösztönöznek, hogy óvatosan, de kíváncsian közelítsünk ehhez a különleges tudatállapothoz. A tudatos álmodás gyakorlása és kutatása nemcsak önmagunk megismerését, hanem a tudatosság természetének mélyebb megértését is szolgálja.
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
ÖNIDEGENSÉG A TUDATOS ÁLMOKBAN
AZ ÁLMOK ÉS A KÜLVILÁG INTEGRÁCIÓJA
A tudatos álmodás régóta izgalmas kérdéseket vet fel a tudatosságsal, az álomkontrollal és az alvás alatti információfeldolgozással kapcsolatban. A klasszikus nézet szerint az alvás egyfajta viselkedési elszakadást* jelent a külvilágtól, vagyis az alvó nem reagál a...
AZ AGY HACKELÉSÉNEK JÖVŐJE
A tudatos álmodás az emberi tudat egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb jelensége. Sokan álmodtunk már úgy, hogy közben tudtuk, álmodunk, de csak kevesen képesek tudatosan irányítani az álmaikat. Az utóbbi években a tudományos világ egyre nagyobb figyelmet fordít...
Forrás: LaBerge, S., Tholey, P., & Holzinger, B. (1991). Conversation Between Stephen LaBerge and Paul Tholey in July of 1989. Lucidity Letter, 10(1 & 2), 1–12.
Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/417
Forrás: Tholey, P. (1989). Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany. Lecture at the VI. International Conference of the Association for the Study of Dreams in London 1989. First published in: Lucidity Letter, 8(2) , pp 1-30
Link: https://www.gestalttheory.net/uploads/pdf/archive/Overview_Development_Lucid_Dream_paul_tholey.pdf
Forrás: LaBerge, S., Tholey, P., & Holzinger, B. (1991). Conversation Between Stephen LaBerge and Paul Tholey in July of 1989. Lucidity Letter, 10(1 & 2), 1–12.
Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/417
Forrás: Tholey, P. (1989). Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany. Lecture at the VI. International Conference of the Association for the Study of Dreams in London 1989. First published in: Lucidity Letter, 8(2) , pp 1-30
Link: https://www.gestalttheory.net/uploads/pdf/archive/Overview_Development_Lucid_Dream_paul_tholey.pdf
