A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!
A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!
AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA
AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA
Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.
Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.
A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.
Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.
Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.
A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.
TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE
TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE
Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.
Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.
Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.
Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.
ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE
ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE
Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.
Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.
Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.
Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.
Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.
Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.
GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK
GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK
A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.
A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.
AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE
AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE
Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.
Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.
Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.
Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.
KÖVETKEZTETÉSEK
KÖVETKEZTETÉSEK
Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.
A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.
Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének
Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.
A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.
Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének
Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...
Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....
A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...
Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.
Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.
Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:
Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;
ne ébredjen fel ettől az ingertől.
Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.
Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.
Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:
Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;
ne ébredjen fel ettől az ingertől.
AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.
AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.
Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.
Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.
Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.
Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.
Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.
Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.
NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.
NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.
Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.
Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.
Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.
Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.
Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.
Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.
2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.
2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.
Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.
Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.
A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.
Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.
Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.
A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.
A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.
A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.
Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.
Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.
Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.
Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.
MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.
MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.
Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.
Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.
A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.
A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.
Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.
Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.
A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.
A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.
MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.
MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.
Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.
Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.
A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.
Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.
A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.
Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.
A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.
Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf).
Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).
A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.
A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.
Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf).
Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).
A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.
EBS ÉBRENLÉTBEN
EBS ÉBRENLÉTBEN
Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.
Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.
EBS REM ALVÁSBAN
EBS REM ALVÁSBAN
Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.
Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.
Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.
Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.
Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.
Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.
EBS TUDATOS ÁLOMBAN
EBS TUDATOS ÁLOMBAN
Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.
Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).
A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.
A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.
Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.
Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.
Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).
A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.
A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.
Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.
EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN
EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN
Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.
Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).
Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.
Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).
ÖSSZEGZÉS
ÖSSZEGZÉS
A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.
A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.
A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.
A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.
Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.
Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.
Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.
Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.
Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.
Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.
Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.
Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.
A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.
A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.
Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.
A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.
Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.
Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.
Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.
A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.
Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.
Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.
AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ
AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ
A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.
Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.
Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.
A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.
Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.
Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.
AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN
AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN
A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.
A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.
Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM fázisú alvásban.
Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.
Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.
A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.
A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.
Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM fázisú alvásban.
Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.
Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.
A TANULMÁNY KORLÁTAI
A TANULMÁNY KORLÁTAI
A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.
Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.
A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.
Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.
A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.
Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.
A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.
Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.
Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...
Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....
A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...
Az Eredetbeneljátszottak a gondolattal (a filmről készült korábbi cikkeket itt és itt tudod elérni), hogy bizonyos tapasztalt álmodók képesek lehetnek mások álmába lépni, kapcsolatot létesíteni velük, és így féltve őrzött titkaikat megkaparinthatják a tudatalattijukból, illetve új információkat/gondolatokat ültethetnek el mások tudatalattijában.
Úgy látszik, hogy ehhez a science fiction elképzeléshez egy hangyányival közelebb kerültünk a valóságban is, ugyanis kutatóknak sikerült “beszélgetésbe” bonyolódniuk tudatos álmodókkal (álmodókkal, akik tisztában vannak vele hogy álmodnak, miközben álmodnak) különböző kérdésekről és matematikai feladatokról.
Az Eredetbeneljátszottak a gondolattal (a filmről készült korábbi cikkeket itt és itt tudod elérni), hogy bizonyos tapasztalt álmodók képesek lehetnek mások álmába lépni, kapcsolatot létesíteni velük, és így féltve őrzött titkaikat megkaparinthatják a tudatalattijukból, illetve új információkat/gondolatokat ültethetnek el mások tudatalattijában.
Úgy látszik, hogy ehhez a science fiction elképzeléshez egy hangyányival közelebb kerültünk a valóságban is, ugyanis kutatóknak sikerült “beszélgetésbe” bonyolódniuk tudatos álmodókkal (álmodókkal, akik tisztában vannak vele hogy álmodnak, miközben álmodnak) különböző kérdésekről és matematikai feladatokról.
“EZ A MUNKA MEGKÉRDŐJELEZI AZ ALVÁS ALAPVETŐ FUNKCIÓIT.” – BENJAMIN BAIRD
“EZ A MUNKA MEGKÉRDŐJELEZI AZ ALVÁS ALAPVETŐ FUNKCIÓIT.” – BENJAMIN BAIRD
Ezidáig az alvást általában úgy határozták meg, mint egy olyan állapotot, amelyben az agynak nincs kapcsolata a külvilággal és nincs is tudatában annak. Bár néhány tanulmány szerint korábban már megpróbáltak kommunikálni tudatos álmodókkal például fények, rezgések és hangok segítségével, hogy „belépjenek” az álmaikba, de ezek a kísérletek csak minimális válaszokat eredményeztek az alvóktól, és nem jártak bonyolult információtovábbítással.
Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban négy független csoport próbált továbbhaladni ezen elképzelés mentén, és komplex, kétirányú kommunikációt alakítottak ki az álmok során, hangokat használva.
Olyan kérdéseket tettek fel a kísérletben résztvevőknek, amelyekkel az alvók nem találkozhattak a tréningezés alkalmával. 36 önkéntest toboroztak, köztük néhány tapasztalt tudatos álmodót, és olyanokat, akik korábban soha nem éltek át tudatos álmot, de hetente legalább egy álomra emlékeztek.
Ezidáig az alvást általában úgy határozták meg, mint egy olyan állapotot, amelyben az agynak nincs kapcsolata a külvilággal és nincs is tudatában annak. Bár néhány tanulmány szerint korábban már megpróbáltak kommunikálni tudatos álmodókkal például fények, rezgések és hangok segítségével, hogy „belépjenek” az álmaikba, de ezek a kísérletek csak minimális válaszokat eredményeztek az alvóktól, és nem jártak bonyolult információtovábbítással.
Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban négy független csoport próbált továbbhaladni ezen elképzelés mentén, és komplex, kétirányú kommunikációt alakítottak ki az álmok során, hangokat használva.
Olyan kérdéseket tettek fel a kísérletben résztvevőknek, amelyekkel az alvók nem találkozhattak a tréningezés alkalmával. 36 önkéntest toboroztak, köztük néhány tapasztalt tudatos álmodót, és olyanokat, akik korábban soha nem éltek át tudatos álmot, de hetente legalább egy álomra emlékeztek.
A KUTATÓK ELŐSZÖR ARRA TANÍTOTTÁK A RÉSZTVEVŐKET, HOGY FELISMERJÉK A SAJÁT ÁLMUKAT, AMIKOR ÁLMODNAK.
A KUTATÓK ELŐSZÖR ARRA TANÍTOTTÁK A RÉSZTVEVŐKET, HOGY FELISMERJÉK A SAJÁT ÁLMUKAT, AMIKOR ÁLMODNAK.
Elmagyarázták nekik, hogyan működik a tudatos álmodás, és olyan jeleket egyeztettek le – hangokat, fényeket vagy ujjkoppintásokat –, amelyeket később az alvás során használtak. Az ötlet az volt, hogy ezek a jelek felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy álmodnak.
Az alvásokat különböző időpontokra ütemezték: néhányaknak éjszakára, amikor egyébként is aludni tértek volna, másoknak pedig kora reggelre. Mindegyik laboratórium más-más módon kommunikált az alvókkal, például szóban kimondott kérdésekkel és villogó fényekkel.
Az alvóknak jelezniük kellett amikor tudatos álomba léptek, és válaszolniuk kellett a kérdésekre szemük és arcuk meghatározott módon történő mozgatásával – például háromszor balra mozgatva a szemet.
Miközben a résztvevők aludtak, a tudósok elektródákkal ellátott EEG készülékekkel figyelték agyi tevékenységüket, szemmozgásukat és arcizom-összehúzódásaikat – amelyek a REM alvás gyakori jelei.
A kísérlet során hat személy jelezte 15 alkalommal, hogy tudatosan álmodik, az összesen 57 alvási alkalomból. A tesztek során a kutatók egyszerű eldöntendő kérdéseket tettek fel, vagy matematikai feladatokat adtak az álmodóknak, például, hogy mennyi nyolcból hat.
A válaszadáshoz az álmodók azokat a jeleket használták, amelyeket elalvás előtt tanítottak nekik, beleértve a mosolygást vagy a szemöldökráncolást, illetve a szemük többszöri mozgatását is, hogy ezáltal jelezzék a kapott eredményeket. A német laboratóriumban a szemüket morzekódnak megfelelő minták szerint mozgatták.
158 kérdést tettek fel a tudatos álmodóknak, akik az esetek 18,6%-ában helyesen válaszoltak – számolnak be a kutatók a Current Biology című folyóiratban. Az álmodók csak a kérdések 3,2%-ára adtak rossz választ; válaszaik 17,7%-a nem volt egyértelmű, és a kérdések 60,8%-ára nem érkezett visszajelzés.
A szakemberek szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a kommunikáció, még ha nehéz is, de lehetséges.
Elmagyarázták nekik, hogyan működik a tudatos álmodás, és olyan jeleket egyeztettek le – hangokat, fényeket vagy ujjkoppintásokat –, amelyeket később az alvás során használtak. Az ötlet az volt, hogy ezek a jelek felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy álmodnak.
Az alvásokat különböző időpontokra ütemezték: néhányaknak éjszakára, amikor egyébként is aludni tértek volna, másoknak pedig kora reggelre. Mindegyik laboratórium más-más módon kommunikált az alvókkal, például szóban kimondott kérdésekkel és villogó fényekkel.
Az alvóknak jelezniük kellett amikor tudatos álomba léptek, és válaszolniuk kellett a kérdésekre szemük és arcuk meghatározott módon történő mozgatásával – például háromszor balra mozgatva a szemet.
Miközben a résztvevők aludtak, a tudósok elektródákkal ellátott EEG készülékekkel figyelték agyi tevékenységüket, szemmozgásukat és arcizom-összehúzódásaikat – amelyek a REM alvás gyakori jelei.
A kísérlet során hat személy jelezte 15 alkalommal, hogy tudatosan álmodik, az összesen 57 alvási alkalomból. A tesztek során a kutatók egyszerű eldöntendő kérdéseket tettek fel, vagy matematikai feladatokat adtak az álmodóknak, például, hogy mennyi nyolcból hat.
A válaszadáshoz az álmodók azokat a jeleket használták, amelyeket elalvás előtt tanítottak nekik, beleértve a mosolygást vagy a szemöldökráncolást, illetve a szemük többszöri mozgatását is, hogy ezáltal jelezzék a kapott eredményeket. A német laboratóriumban a szemüket morzekódnak megfelelő minták szerint mozgatták.
158 kérdést tettek fel a tudatos álmodóknak, akik az esetek 18,6%-ában helyesen válaszoltak – számolnak be a kutatók a Current Biology című folyóiratban. Az álmodók csak a kérdések 3,2%-ára adtak rossz választ; válaszaik 17,7%-a nem volt egyértelmű, és a kérdések 60,8%-ára nem érkezett visszajelzés.
A szakemberek szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a kommunikáció, még ha nehéz is, de lehetséges.
„EZ A KONCEPCIÓ BIZONYÍTÉKA.” – MONDJA BAIRD.
„EZ A KONCEPCIÓ BIZONYÍTÉKA.” – MONDJA BAIRD.
„És az a tény, hogy a különböző laboratóriumok különböző módszereket alkalmaztak annak bizonyítására, hogy lehetséges ez a fajta kétirányú kommunikáció… megerősíti az eredményeket.”
Néhány kérdés után az álmodókat felébresztették, és megkérték, hogy írják le álmaikat. Néhányan az álom részeként emlékeztek a kérdésekre. Az egyik álmodó egy autórádióból hallotta a matematikai feladatokat, egy másik bulin volt, amikor meghallotta, hogy a kutató félbeszakítja álmát, mint egy narrátor egy filmben, és megkérdezi tőle, beszél-e spanyolul.
A kísérlet az eddigieknél jobb módszert kínál az álmok tanulmányozására, mondja Karen Konkoly, a vezető kutató, a Northwestern Egyetem kognitív idegtudósa.
„És az a tény, hogy a különböző laboratóriumok különböző módszereket alkalmaztak annak bizonyítására, hogy lehetséges ez a fajta kétirányú kommunikáció… megerősíti az eredményeket.”
Néhány kérdés után az álmodókat felébresztették, és megkérték, hogy írják le álmaikat. Néhányan az álom részeként emlékeztek a kérdésekre. Az egyik álmodó egy autórádióból hallotta a matematikai feladatokat, egy másik bulin volt, amikor meghallotta, hogy a kutató félbeszakítja álmát, mint egy narrátor egy filmben, és megkérdezi tőle, beszél-e spanyolul.
A kísérlet az eddigieknél jobb módszert kínál az álmok tanulmányozására, mondja Karen Konkoly, a vezető kutató, a Northwestern Egyetem kognitív idegtudósa.
„MAJDNEM MINDEN, AMIT AZ ÁLMOKRÓL TUDUNK, A VISSZAMENŐLEGES BESZÁMOLÓKRA TÁMASZKODIK, AMIKOR AZ EMBER MÁR ÉBREN VAN, ÉS EZEK AZ EMLÉKEK TORZULHATNAK.” – KAREN KONKOLY
„MAJDNEM MINDEN, AMIT AZ ÁLMOKRÓL TUDUNK, A VISSZAMENŐLEGES BESZÁMOLÓKRA TÁMASZKODIK, AMIKOR AZ EMBER MÁR ÉBREN VAN, ÉS EZEK AZ EMLÉKEK TORZULHATNAK.” – KAREN KONKOLY
Konkoly azt reméli, hogy ezt a technikát a jövőben terápiák során is felhasználhatják az emberek álmainak befolyásolására, hogy jobban megbirkózzanak traumákkal, szorongással és depresszióval.
Az alvás alatti „beszélgetések” segíthetnek az álmodónak problémák megoldásában, új készségek elsajátításában, vagy akár kreatív ötletekben létrehozásában is – mondja Baird.
Konkoly azt reméli, hogy ezt a technikát a jövőben terápiák során is felhasználhatják az emberek álmainak befolyásolására, hogy jobban megbirkózzanak traumákkal, szorongással és depresszióval.
Az alvás alatti „beszélgetések” segíthetnek az álmodónak problémák megoldásában, új készségek elsajátításában, vagy akár kreatív ötletekben létrehozásában is – mondja Baird.
„AZ ÁLOM ERŐSEN ASSZOCIATÍV ÁLLAPOT, AMI ELŐNYÖS LEHET A KREATIVITÁS TERÉN.” – BAIRD
„AZ ÁLOM ERŐSEN ASSZOCIATÍV ÁLLAPOT, AMI ELŐNYÖS LEHET A KREATIVITÁS TERÉN.” – BAIRD
Álmodás közben az emberek gondolatainak megváltoztatása még mindig sci-fi, hangsúlyozza Ken Paller társszerző és kognitív idegtudós, szintén Northwesternben. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kísérlet fontos első lépés az álmodókkal való kommunikációban.
Jelentőségét az első telefonáláshoz vagy egy másik bolygón lévő űrhajóssal történő információcseréhez hasonlítja. Most úgy tűnik, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogy kommunikáljanak az emberekkel az álomvilágban.
Álmodás közben az emberek gondolatainak megváltoztatása még mindig sci-fi, hangsúlyozza Ken Paller társszerző és kognitív idegtudós, szintén Northwesternben. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kísérlet fontos első lépés az álmodókkal való kommunikációban.
Jelentőségét az első telefonáláshoz vagy egy másik bolygón lévő űrhajóssal történő információcseréhez hasonlítja. Most úgy tűnik, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogy kommunikáljanak az emberekkel az álomvilágban.
Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...
Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....
A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...
Egyre több embert érdekelnek a fázis jelenségek (tudatos álom/testen kívüli élmény), és ennek köszönhetően a tudományos érdeklődés is egyre inkább növekszik a téma iránt. A kutatók eltérő stratégiákkal és módszerekkel igyekeznek különböző kérdéskörökre egzakt válaszokat találni, ám sokszor előfordul, hogy az eredmények fényében csak további kérdések merülnek fel.
A kutatások egyik módszere – amelyet Michael Raduga is alkalmaz egyik projektjében, a Project Elijah-ban – olyan önkéntesek gyűjtése, akik képesek a fázisba lépni, és ezután különböző feladatokat végrehajtani, amelyeket később kiértékelnek. Ebben a cikksorozatban a szerző saját élményeit osztja meg a Project Elijah-val kapcsolatban. A feladatok csupán vázlatosan kerülnek ismertetésre, a vizsgálatok céljai nélkül.
Nagyon fontos, hogy ezekből a tapasztalatokból semmilyen komoly következtetés nem vonható le, hiszen ezen kutatások célja éppen a tömeges eredményeken keresztül történő ismeretszerzés, hogy általuk nagyobb rálátásunk legyen a fázisra.
Egyre több embert érdekelnek a fázis jelenségek (tudatos álom/testen kívüli élmény), és ennek köszönhetően a tudományos érdeklődés is egyre inkább növekszik a téma iránt. A kutatók eltérő stratégiákkal és módszerekkel igyekeznek különböző kérdéskörökre egzakt válaszokat találni, ám sokszor előfordul, hogy az eredmények fényében csak további kérdések merülnek fel.
A kutatások egyik módszere – amelyet Michael Raduga is alkalmaz egyik projektjében, a Project Elijah-ban – olyan önkéntesek gyűjtése, akik képesek a fázisba lépni, és ezután különböző feladatokat végrehajtani, amelyeket később kiértékelnek. Ebben a cikksorozatban a szerző saját élményeit osztja meg a Project Elijah-val kapcsolatban. A feladatok csupán vázlatosan kerülnek ismertetésre, a vizsgálatok céljai nélkül.
Nagyon fontos, hogy ezekből a tapasztalatokból semmilyen komoly következtetés nem vonható le, hiszen ezen kutatások célja éppen a tömeges eredményeken keresztül történő ismeretszerzés, hogy általuk nagyobb rálátásunk legyen a fázisra.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, KERESSEN VALAKIT AKIT ISMER, CSÍPJE MEG ÉS ÉBREDÉS UTÁN ELLENŐRIZZE A CSÍPÉS NYOMÁT A VALÓSÁGBAN.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, KERESSEN VALAKIT AKIT ISMER, CSÍPJE MEG ÉS ÉBREDÉS UTÁN ELLENŐRIZZE A CSÍPÉS NYOMÁT A VALÓSÁGBAN.
XY-al egy ismeretlen településre jutottunk. Hegyvidéki volt, olyasmi, mint Sopron. Kerestük a település nevét, de nem láttuk sehol. Össze-vissza mászkáltunk, mindenféle épületekben, de senkivel sem találkoztunk. Egyszer csak rájöttem, hogy ez egy álom, és mondtam neki, hogy csipkedjen meg, de aztán eszembe jutott, hogy nekem kell megcsípnem őt.
Erősen és hosszan megcsíptem a bal vállát, kicsit fájhatott is neki, az arcán láttam a fájdalmat. Felébresztettem magam, de nem látszódott semmi a karján, ő már ébren feküdt mellettem az ágyban. Viszont pont a csípés helyén van az oltás nyoma, ami hasonlít egy csípésre.
XY-al egy ismeretlen településre jutottunk. Hegyvidéki volt, olyasmi, mint Sopron. Kerestük a település nevét, de nem láttuk sehol. Össze-vissza mászkáltunk, mindenféle épületekben, de senkivel sem találkoztunk. Egyszer csak rájöttem, hogy ez egy álom, és mondtam neki, hogy csipkedjen meg, de aztán eszembe jutott, hogy nekem kell megcsípnem őt.
Erősen és hosszan megcsíptem a bal vállát, kicsit fájhatott is neki, az arcán láttam a fájdalmat. Felébresztettem magam, de nem látszódott semmi a karján, ő már ébren feküdt mellettem az ágyban. Viszont pont a csípés helyén van az oltás nyoma, ami hasonlít egy csípésre.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, VEGYEN BE EGY, A CSÚCSHATÁS FILMBŐL ISMERT NZT PIRULÁT, ÉS FIGYELJE MEG A TUDATÁRA GYAKOROLT HATÁSÁT.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, VEGYEN BE EGY, A CSÚCSHATÁS FILMBŐL ISMERT NZT PIRULÁT, ÉS FIGYELJE MEG A TUDATÁRA GYAKOROLT HATÁSÁT.
Első kísérlet: Az asztalon kerestem, de nem találtam és gyorsan kiestem.
Második kísérlet: Ott volt az asztalon. Bevettem és először nem éreztem semmit, de aztán hamar kitisztult a tudatosságom. Nehéz elmagyarázni. Csak álltam egy helyben és vártam, hogy mi lesz. Jobban éreztem a testem és a fázist is. Mélyebb lett a fázis. Az asztalon a mobiltelefonom elkezdett magától nagyon élénk színekben játszani. Ki akartam menni az ablakon, de nem sikerült.
Harmadik kísérlet: Könnyedén beléptem újra, és megint be akartam venni a tablettát. Az előbb meglehetősen jó érzés volt, érezni akartam újra. Kerestem a zsebemben, de nem találtam. Végül úgy döntöttem semmi értelme a keresésnek, inkább a kezembe teremtettem meg a pirulát, a saját szemem láttára. Miután bevettem, megint hasonlóan jó érzés volt, csak erőteljesebb.
Erős lett a fázis és kiélesedett. Az utcán álltam és nem tudtam mit kezdjek ezzel a helyzettel. Harcolni akartam egy fickóval, aki először megijedt, de aztán az elmémmel maradásra bírtam. Végül nem harcoltunk, nem láttam értelmét. Aztán megjelent Michael R., és elkezdtünk versenyt futni. Mindig egy lépéssel előttem volt, és egyszer csak azt mondta, hogy ne a fázis környezetre koncentráljak, hanem saját magamra.
Ezt megértettem, amitől azonnal felgyorsultam és lehagytam könnyedén. Egy üres rétre értem, és találkozni akartam valakivel, akivel régóta szeretnék. Meg is jelent, de túl távol volt tőlem. Aztán homályosabb lett, mintha csak a fejemben lenne, és onnan vetülne ki a fázis térbe. Végül ezt is meguntam és repülni akartam. Ébredés után azonnal újra be akartam kerülni, hogy újra bevehessek egy tablettát, valamiért nagyon jó volt.
Első kísérlet: Az asztalon kerestem, de nem találtam és gyorsan kiestem.
Második kísérlet: Ott volt az asztalon. Bevettem és először nem éreztem semmit, de aztán hamar kitisztult a tudatosságom. Nehéz elmagyarázni. Csak álltam egy helyben és vártam, hogy mi lesz. Jobban éreztem a testem és a fázist is. Mélyebb lett a fázis. Az asztalon a mobiltelefonom elkezdett magától nagyon élénk színekben játszani. Ki akartam menni az ablakon, de nem sikerült.
Harmadik kísérlet: Könnyedén beléptem újra, és megint be akartam venni a tablettát. Az előbb meglehetősen jó érzés volt, érezni akartam újra. Kerestem a zsebemben, de nem találtam. Végül úgy döntöttem semmi értelme a keresésnek, inkább a kezembe teremtettem meg a pirulát, a saját szemem láttára. Miután bevettem, megint hasonlóan jó érzés volt, csak erőteljesebb.
Erős lett a fázis és kiélesedett. Az utcán álltam és nem tudtam mit kezdjek ezzel a helyzettel. Harcolni akartam egy fickóval, aki először megijedt, de aztán az elmémmel maradásra bírtam. Végül nem harcoltunk, nem láttam értelmét. Aztán megjelent Michael R., és elkezdtünk versenyt futni. Mindig egy lépéssel előttem volt, és egyszer csak azt mondta, hogy ne a fázis környezetre koncentráljak, hanem saját magamra.
Ezt megértettem, amitől azonnal felgyorsultam és lehagytam könnyedén. Egy üres rétre értem, és találkozni akartam valakivel, akivel régóta szeretnék. Meg is jelent, de túl távol volt tőlem. Aztán homályosabb lett, mintha csak a fejemben lenne, és onnan vetülne ki a fázis térbe. Végül ezt is meguntam és repülni akartam. Ébredés után azonnal újra be akartam kerülni, hogy újra bevehessek egy tablettát, valamiért nagyon jó volt.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TÉPJE VAGY VÁGJA LE AZ EGYIK UJJÁT, FIGYELJE MEG A FÁJDALMAT, VALAMINT HOGY ÉRZI-E A LEVÁGOTT UJJAT ÉS TUDJA-E IRÁNYÍTANI.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TÉPJE VAGY VÁGJA LE AZ EGYIK UJJÁT, FIGYELJE MEG A FÁJDALMAT, VALAMINT HOGY ÉRZI-E A LEVÁGOTT UJJAT ÉS TUDJA-E IRÁNYÍTANI.
A régi lakásban vagyok a nappaliban. Ott van Fifi (a kutyám) is, és leginkább azzal múlatom az időt, hogy simogatom. A. behoz egy tálcán egy adag sült húst, aminek B. nagyon megörül. Odamegy, hogy levegyen belőle egy darabot, de aztán észreveszi, hogy ez nem az ő szájíze szerint van elkészítve. Ezen nagyon megsértődik és hisztizni kezd, kimegy a szobából.
Én is nézem a húsokat az ágyon ülve és az előbb látott jelenetre gondolok, hogy mégis mi történhetett. Elkezdem számolni az ujjaim, és 7-et számolok. Mivel a múlt éjjel is megettem ugyanezt, de akkor nem lettem tudatos (amit utólag nagyon felróttam magamnak), most azonnal azzá válok, gyorsan felállok és bemegyek a szobámba. A. utánam akár jönni, de kicsukom.
Egyedül akarok lenni, mert tudom, hogy ez a feladat nekem elég megterhelő. Valójában már többször eszembe jutott a fázisban, de sohasem tudtam levágni az ujjam. Egyszerűen képtelen voltam megtenni. És ez most sincs másképp. A kezeimből kijövő energiával újra és újra tárgyakat reptetek, hogy ezzel váljak benne biztossá újra és újra, hogy ez a fázis.
Elsőre sikerül megtalálnom vagy 4 fajta kést, de egyszerűen nem bírom levágni az ujjam. Minden nagyon mély és reális, mélyítéssel nem is kell foglalkoznom, gondolom az intenzív undor, hogy le kell vágnom az ujjam, automatikusan mélyít.
Eszembe jut, hogy talán ha elkezdem a jobb kezemmel a bal kezem mutató ujját leszakítani, az elviselhetőbb lesz, bár hosszadalmasabb. El is kezdem húzni, de ahelyett, hogy leszakadna, elkezd nyúlni, mint a tészta és fáj is. Arra gondolok, hogy ez így csak nem lesz jó, mert ha így folytatom, akkor soha az életben nem végzek a feladattal, mégiscsak egy késsel kellene levágni.
Újra a késekre nézek, de úgy tűnik, hogy az ízületek miatt ez sem menne túl gyorsan, és félek hogy egy hosszadalmas trancsírozásba torkollna az öncsonkításom, amihez szintén nincs semmi kedvem. Arra gondolok, talán egy recés élű késsel jobban menne és találok is egyet, mégsem tudom ezzel sem megtenni. Elkezdem megint húzni az ujjam, megint elkezd nyúlni és megint fáj.
Aztán újra a kés használatán kezdek gondolkodni és ez a kör még megismétlődik párszor, aztán szépen lassan felébredek, de annyira homályos a tudatom, hogy nem bírok egy ciklust sem végig csinálni az indirekt technikákkal, és felébredek teljesen. Az ujjamban ugyanaz a fájó, zsibbadó érzés van, mint a fázisban. Egy adott ponton fáj, a kézfejem felöli ujjperc közepe, a fázisban ez a rész vékonyodott el, amikor húztam.
Még most is érzékeny ha rá gondolok, pedig már vagy negyedóra eltelt. Ha mozgatom az ujjaim, egyértelműen érzem a fájdalmat, ami most már inkább zsibbadás, a többi ujjamhoz viszonyítva. Az érdekes, hogy ébredés után elkezdtem ugyanúgy húzni egy másik ujjamat mint a fázisban, de a valóságban egyáltalán nem úgy fáj. A fázisban egy adott ponton fájt, ahol elvékonyodott, a valóságban viszont az egész ujjam.
A fázisban nem is éreztem a másik kezem szorítását az ujjamon, most ez is feltűnt, a fázisban eszembe sem jutott. Számomra egyértelmű, hogy az érzést az agyam hozta létre, egyszerűen ezt a típusú fájdalmat így tartotta reálisnak. Ezzel kapcsolatba nem hiszem, hogy volt konkrét tapasztalata, amiből ki tudott volna indulni. (Sohasem húztam/húzta senki semmilyen testrészemet, azért, hogy leszakítsa.) Az érdekes, hogy ez a modellezett fájdalom megmaradt ébredés után, és még most is érzem kicsit. Persze, a fázisból felébredve a fizikai és mentális érzések is velem maradnak, de a fázisból kiindulva nem emlékszem ilyen intenzívre korábbról.
A régi lakásban vagyok a nappaliban. Ott van Fifi (a kutyám) is, és leginkább azzal múlatom az időt, hogy simogatom. A. behoz egy tálcán egy adag sült húst, aminek B. nagyon megörül. Odamegy, hogy levegyen belőle egy darabot, de aztán észreveszi, hogy ez nem az ő szájíze szerint van elkészítve. Ezen nagyon megsértődik és hisztizni kezd, kimegy a szobából.
Én is nézem a húsokat az ágyon ülve és az előbb látott jelenetre gondolok, hogy mégis mi történhetett. Elkezdem számolni az ujjaim, és 7-et számolok. Mivel a múlt éjjel is megettem ugyanezt, de akkor nem lettem tudatos (amit utólag nagyon felróttam magamnak), most azonnal azzá válok, gyorsan felállok és bemegyek a szobámba. A. utánam akár jönni, de kicsukom.
Egyedül akarok lenni, mert tudom, hogy ez a feladat nekem elég megterhelő. Valójában már többször eszembe jutott a fázisban, de sohasem tudtam levágni az ujjam. Egyszerűen képtelen voltam megtenni. És ez most sincs másképp. A kezeimből kijövő energiával újra és újra tárgyakat reptetek, hogy ezzel váljak benne biztossá újra és újra, hogy ez a fázis.
Elsőre sikerül megtalálnom vagy 4 fajta kést, de egyszerűen nem bírom levágni az ujjam. Minden nagyon mély és reális, mélyítéssel nem is kell foglalkoznom, gondolom az intenzív undor, hogy le kell vágnom az ujjam, automatikusan mélyít.
Eszembe jut, hogy talán ha elkezdem a jobb kezemmel a bal kezem mutató ujját leszakítani, az elviselhetőbb lesz, bár hosszadalmasabb. El is kezdem húzni, de ahelyett, hogy leszakadna, elkezd nyúlni, mint a tészta és fáj is. Arra gondolok, hogy ez így csak nem lesz jó, mert ha így folytatom, akkor soha az életben nem végzek a feladattal, mégiscsak egy késsel kellene levágni.
Újra a késekre nézek, de úgy tűnik, hogy az ízületek miatt ez sem menne túl gyorsan, és félek hogy egy hosszadalmas trancsírozásba torkollna az öncsonkításom, amihez szintén nincs semmi kedvem. Arra gondolok, talán egy recés élű késsel jobban menne és találok is egyet, mégsem tudom ezzel sem megtenni. Elkezdem megint húzni az ujjam, megint elkezd nyúlni és megint fáj.
Aztán újra a kés használatán kezdek gondolkodni és ez a kör még megismétlődik párszor, aztán szépen lassan felébredek, de annyira homályos a tudatom, hogy nem bírok egy ciklust sem végig csinálni az indirekt technikákkal, és felébredek teljesen. Az ujjamban ugyanaz a fájó, zsibbadó érzés van, mint a fázisban. Egy adott ponton fáj, a kézfejem felöli ujjperc közepe, a fázisban ez a rész vékonyodott el, amikor húztam.
Még most is érzékeny ha rá gondolok, pedig már vagy negyedóra eltelt. Ha mozgatom az ujjaim, egyértelműen érzem a fájdalmat, ami most már inkább zsibbadás, a többi ujjamhoz viszonyítva. Az érdekes, hogy ébredés után elkezdtem ugyanúgy húzni egy másik ujjamat mint a fázisban, de a valóságban egyáltalán nem úgy fáj. A fázisban egy adott ponton fájt, ahol elvékonyodott, a valóságban viszont az egész ujjam.
A fázisban nem is éreztem a másik kezem szorítását az ujjamon, most ez is feltűnt, a fázisban eszembe sem jutott. Számomra egyértelmű, hogy az érzést az agyam hozta létre, egyszerűen ezt a típusú fájdalmat így tartotta reálisnak. Ezzel kapcsolatba nem hiszem, hogy volt konkrét tapasztalata, amiből ki tudott volna indulni. (Sohasem húztam/húzta senki semmilyen testrészemet, azért, hogy leszakítsa.) Az érdekes, hogy ez a modellezett fájdalom megmaradt ébredés után, és még most is érzem kicsit. Persze, a fázisból felébredve a fizikai és mentális érzések is velem maradnak, de a fázisból kiindulva nem emlékszem ilyen intenzívre korábbról.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TIZENÖT MÁSODPERCEN KERESZTÜL TAPOGASSA MEG INTENZÍVEN A SAJÁT TESTÉT, MIKÖZBEN MEGFIGYELI, HOGY MENNYIRE LETT REALISZTIKUSABB A FÁZIS TERE, ÉS A TESTÉRZÉKELÉSE.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TIZENÖT MÁSODPERCEN KERESZTÜL TAPOGASSA MEG INTENZÍVEN A SAJÁT TESTÉT, MIKÖZBEN MEGFIGYELI, HOGY MENNYIRE LETT REALISZTIKUSABB A FÁZIS TERE, ÉS A TESTÉRZÉKELÉSE.
A gyermekkori szobámban vagyok és elkezdem számolni az ujjaimat. Hatot számolok, és ettől rájövök, hogy egy álomban vagyok. Eszembe jut a feladat, és elkezdem tapogatni gyorsan a fejemet, aztán az egész testemet is. Ami feltűnik azonnal, hogy eddig nem éreztem a testemet, csak volt egyfajta testem, de a tapogatás után kezd el igazán a testem érzékelése beindulni, és egy intenzív hő is elkezd keletkezni a dörzsöléstől, de a fázis tér érzékelése nem lesz mélyebb.
Azt gondolom ideje valami mást is csinálni. Repülni akarok, elvetve egy másik cselekvési tervemet. Találkozni akartam pár másik emberrel, hogy megkérdezzen tőlük mit gondolnak rólam, de ezt most hirtelen teljesen lényegtelennek érzem. Megpróbálok felemelkedni a szobában, de nem sikerül. Kimegyek a bejárati ajtóhoz, hogy kintről rugaszkodjak el, a szabad ég alatt. Ahogyan kinyitom az ajtót, egy ismeretlen helyen találom magam, egy réten, hatalmas fákkal, gyönyörű az egész.
Egy óriási épület ajtajában vagyok, aminek a bejáratához egy magas lépcsősor visz. Ideális az elrugaszkodásra, és amint megteszem, ki is nézem magamnak a repülés irányát, és arra haladok. Érzem a levegőt magam körül, és arra gondolok, vajon miért ilyen népszerű a repülés a fázisban, és miért élvezem ennyire. Tudom, hogy bármit csinálhatnék, mégis ez az egyszerű folyamat annyira élvezetes számomra, hogy csak erre vágyom.
Közben megállok a levegőben és ismét elkezdem tapogatni magam, de az eredmény ugyanaz. Nem mélyül el a fázis. Egy idő után elsötétül minden. Ez igazán remek állapot a mélyítés tesztelésére, ezért újra elkezdem tapogatni a testem, arra vagyok kíváncsi, hogy ettől vajon újra megjelenik-e a tér, mert most még mindig egy sötét helyen vagyok, de nem járok sikerrel.
Nagyon szeretnék visszatérni egy teljes értékű fázisba, ezért váltok a szenzomotoros vizualizációra, aztán a kézdörzsölésre. A szenzomotoros vizualizációtól zöld foltok kezdenek el megjelenni, de nem fejlődnek tovább, ezért váltok a kézdörzsölésre, amitől megjelennek homályosan a kezeim, amikkel elkezdek újra tapogatni és kibontakozik egy helyiség.
Két kolléganőm van velem, egy ismeretlen teremben. Valamelyik oktatóról kezdenek el beszélni, és az egyikőjük kitessékel az ajtón, hogy ez most nem rám tartozik. Kicsit rosszul esik, de igazából nem érdekel a pletyka, megint repülni akarok. Ugyanannak az épületnek az ajtajához jutok ahonnan először próbálkoztam, és most kicsit nehezebben megy a repülés, de azért sikerül.
Látok a levegőben egy egyszarvút (szárnyak nélkül) repülni, és arra gondolok, hogy milyen menő lenne ráülni és vele együtt repülni, ezért próbálom utolérni, de nagyon hamar szem elől tévesztem. A fázis pedig megint elkezd elsötétülni. Igyekszem mindent alaposan fejben tartani, és a lényeg, hogy nekem nem mélyítette el a fázisomat a testen tapogatása, de a testemet sokkal intenzívebben érzékeltem tőle.
A gyermekkori szobámban vagyok és elkezdem számolni az ujjaimat. Hatot számolok, és ettől rájövök, hogy egy álomban vagyok. Eszembe jut a feladat, és elkezdem tapogatni gyorsan a fejemet, aztán az egész testemet is. Ami feltűnik azonnal, hogy eddig nem éreztem a testemet, csak volt egyfajta testem, de a tapogatás után kezd el igazán a testem érzékelése beindulni, és egy intenzív hő is elkezd keletkezni a dörzsöléstől, de a fázis tér érzékelése nem lesz mélyebb.
Azt gondolom ideje valami mást is csinálni. Repülni akarok, elvetve egy másik cselekvési tervemet. Találkozni akartam pár másik emberrel, hogy megkérdezzen tőlük mit gondolnak rólam, de ezt most hirtelen teljesen lényegtelennek érzem. Megpróbálok felemelkedni a szobában, de nem sikerül. Kimegyek a bejárati ajtóhoz, hogy kintről rugaszkodjak el, a szabad ég alatt. Ahogyan kinyitom az ajtót, egy ismeretlen helyen találom magam, egy réten, hatalmas fákkal, gyönyörű az egész.
Egy óriási épület ajtajában vagyok, aminek a bejáratához egy magas lépcsősor visz. Ideális az elrugaszkodásra, és amint megteszem, ki is nézem magamnak a repülés irányát, és arra haladok. Érzem a levegőt magam körül, és arra gondolok, vajon miért ilyen népszerű a repülés a fázisban, és miért élvezem ennyire. Tudom, hogy bármit csinálhatnék, mégis ez az egyszerű folyamat annyira élvezetes számomra, hogy csak erre vágyom.
Közben megállok a levegőben és ismét elkezdem tapogatni magam, de az eredmény ugyanaz. Nem mélyül el a fázis. Egy idő után elsötétül minden. Ez igazán remek állapot a mélyítés tesztelésére, ezért újra elkezdem tapogatni a testem, arra vagyok kíváncsi, hogy ettől vajon újra megjelenik-e a tér, mert most még mindig egy sötét helyen vagyok, de nem járok sikerrel.
Nagyon szeretnék visszatérni egy teljes értékű fázisba, ezért váltok a szenzomotoros vizualizációra, aztán a kézdörzsölésre. A szenzomotoros vizualizációtól zöld foltok kezdenek el megjelenni, de nem fejlődnek tovább, ezért váltok a kézdörzsölésre, amitől megjelennek homályosan a kezeim, amikkel elkezdek újra tapogatni és kibontakozik egy helyiség.
Két kolléganőm van velem, egy ismeretlen teremben. Valamelyik oktatóról kezdenek el beszélni, és az egyikőjük kitessékel az ajtón, hogy ez most nem rám tartozik. Kicsit rosszul esik, de igazából nem érdekel a pletyka, megint repülni akarok. Ugyanannak az épületnek az ajtajához jutok ahonnan először próbálkoztam, és most kicsit nehezebben megy a repülés, de azért sikerül.
Látok a levegőben egy egyszarvút (szárnyak nélkül) repülni, és arra gondolok, hogy milyen menő lenne ráülni és vele együtt repülni, ezért próbálom utolérni, de nagyon hamar szem elől tévesztem. A fázis pedig megint elkezd elsötétülni. Igyekszem mindent alaposan fejben tartani, és a lényeg, hogy nekem nem mélyítette el a fázisomat a testen tapogatása, de a testemet sokkal intenzívebben érzékeltem tőle.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, EGYEN VALAMIT ÉS ÉREZZE, HOGY JÓLLAKOTT. A FÁZISBÓL KILÉPVE ELLENŐRIZZE, HOGY MEGMARADT-E VELE A JÓLLAKOTTSÁG ÉRZÉSE.
A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, EGYEN VALAMIT ÉS ÉREZZE, HOGY JÓLLAKOTT. A FÁZISBÓL KILÉPVE ELLENŐRIZZE, HOGY MEGMARADT-E VELE A JÓLLAKOTTSÁG ÉRZÉSE.
Egyszer csak kikelek az ágyból, a régi lakásban vagyok. Elindulok az utcán, de még sötét van, és fura érzés vesz erőt rajtam. Az emberek körülöttem túl harsányak az utcán, nem akarok a közelükben lenni. Furcsállom, hogy az öltönyöm van rajtam, hiszen nem abban aludtam el, és nem is emlékszem, hogy miután felkeltem, felöltöztem volna. A szemmaszk a szememen van, és fura, hogy az egyik szememre mégis látok, átlátok rajta.
Ekkor jövök rá, hogy ez a fázis. Tapogatom a szemem, és rájövök, hogy tényleg ott a maszk, de átlátok rajta, csak a bal szememmel nem. Elhatározom, hogy azzal is látni akarok, ezért megteremtem a látásom, de kicsit tartok tőle, hogy felébredek közben. Szerencsére ez nem történik meg, sikerül teljesen bent maradnom. Fel akarok repülni, de nem járok sikerrel.
Eszembe jut, hogy ennem kell valamit, ezért gyorsan a konyhába teleportálom magam. Kinyitom a hűtőt, de nincs benne semmi olyasmi, amit szívesen megennék, viszont az előbb láttam az asztalon egy pizzát. Gondolom az is jó lesz, és szeretem is, úgyhogy odamegyek megenni. Előtte még megtapogatom a konyhabútort, hogy fenntartsak.
Mire odaérek a pizzához, addigra az már nem is pizza, hanem virslik egy kupacban, amikre sajt van olvasztva. Elkezdem enni, és közben bejön a konyhába A. Azt mondja, hogy nincs rendben az étkezésem és rendbe kellene rakni, amivel egyet is értek, a fázisban is, meg a valóságban is. De félre tolom A.-t, mert az ételre akarok koncentrálni.
Nem érzek semmi különöset, lenyelem a falatokat és érzem a gyomromat, azt érzem üres és éhes vagyok továbbra is. Próbálok még jobban koncentrálni, de ezen kívül nem érzek mást, aztán szép lassan felébresztem magam, de a valóságban is inkább csak üresnek és éhesek érzem a gyomrom, a virslit nem érzem benne.
Egyszer csak kikelek az ágyból, a régi lakásban vagyok. Elindulok az utcán, de még sötét van, és fura érzés vesz erőt rajtam. Az emberek körülöttem túl harsányak az utcán, nem akarok a közelükben lenni. Furcsállom, hogy az öltönyöm van rajtam, hiszen nem abban aludtam el, és nem is emlékszem, hogy miután felkeltem, felöltöztem volna. A szemmaszk a szememen van, és fura, hogy az egyik szememre mégis látok, átlátok rajta.
Ekkor jövök rá, hogy ez a fázis. Tapogatom a szemem, és rájövök, hogy tényleg ott a maszk, de átlátok rajta, csak a bal szememmel nem. Elhatározom, hogy azzal is látni akarok, ezért megteremtem a látásom, de kicsit tartok tőle, hogy felébredek közben. Szerencsére ez nem történik meg, sikerül teljesen bent maradnom. Fel akarok repülni, de nem járok sikerrel.
Eszembe jut, hogy ennem kell valamit, ezért gyorsan a konyhába teleportálom magam. Kinyitom a hűtőt, de nincs benne semmi olyasmi, amit szívesen megennék, viszont az előbb láttam az asztalon egy pizzát. Gondolom az is jó lesz, és szeretem is, úgyhogy odamegyek megenni. Előtte még megtapogatom a konyhabútort, hogy fenntartsak.
Mire odaérek a pizzához, addigra az már nem is pizza, hanem virslik egy kupacban, amikre sajt van olvasztva. Elkezdem enni, és közben bejön a konyhába A. Azt mondja, hogy nincs rendben az étkezésem és rendbe kellene rakni, amivel egyet is értek, a fázisban is, meg a valóságban is. De félre tolom A.-t, mert az ételre akarok koncentrálni.
Nem érzek semmi különöset, lenyelem a falatokat és érzem a gyomromat, azt érzem üres és éhes vagyok továbbra is. Próbálok még jobban koncentrálni, de ezen kívül nem érzek mást, aztán szép lassan felébresztem magam, de a valóságban is inkább csak üresnek és éhesek érzem a gyomrom, a virslit nem érzem benne.
Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...
Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....
A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...
A tudatos álmodás titkai című könyv szerzője Kristen LaMarca, aki klinikai pszichológus, részt vesz a Lucidity Institute programjaiban, bizonyos projektekben együtt dolgozik Stephen LaBerge-gel, és nagy tapasztalattal rendelkezik a tudatos álmodás és az alvási rendellenességek terén. Szakterülete a rémálmok-, és a stressz kezelésére alkalmazott tudatos álmodás terápia.
Művében igyekszik az alapoktól kiindulva felépíteni egy megbízhatóan használható gyakorlatsort, ami a kezdőknek nagyon hasznos, de még a tapasztaltabbak is találhatnak benne újdonságot.
A könyv megjelenése igényes és modern, letisztult, mégsem unalmas. A borító karton, de ennek ellenére nem tűnik sérülékenynek, egy kissé óvatos bánásmód mellett élvezhetően olvasható. A mű jól tagolt, egységes, néhány sematikus ábrával és összefoglaló táblázattal színesítve. Tulajdonképpen jó érzés kézbe venni a könyvet. Persze nyilván a belbecs az, ami igazán fontos, ezért fordítsuk figyelmünk nagy részét erre.
A tudatos álmodás titkai című könyv szerzője Kristen LaMarca, aki klinikai pszichológus, részt vesz a Lucidity Institute programjaiban, bizonyos projektekben együtt dolgozik Stephen LaBerge-gel, és nagy tapasztalattal rendelkezik a tudatos álmodás és az alvási rendellenességek terén. Szakterülete a rémálmok-, és a stressz kezelésére alkalmazott tudatos álmodás terápia.
Művében igyekszik az alapoktól kiindulva felépíteni egy megbízhatóan használható gyakorlatsort, ami a kezdőknek nagyon hasznos, de még a tapasztaltabbak is találhatnak benne újdonságot.
A könyv megjelenése igényes és modern, letisztult, mégsem unalmas. A borító karton, de ennek ellenére nem tűnik sérülékenynek, egy kissé óvatos bánásmód mellett élvezhetően olvasható. A mű jól tagolt, egységes, néhány sematikus ábrával és összefoglaló táblázattal színesítve. Tulajdonképpen jó érzés kézbe venni a könyvet. Persze nyilván a belbecs az, ami igazán fontos, ezért fordítsuk figyelmünk nagy részét erre.
Az írás hat fejezetre tagolódik. Az első fejezetben szó van a tudatos álmodás fogalmáról, az élmény előnyeiről és néhány felhasználási területről. Ezen túlmenően szóba kerül a Tibeti álomjóga, és a tudatos álmodás gyakorlóinak különböző fejlettségi szintjei. Bemutatja a téma fő tudományos úttörőit, és az álomtudományról is ír.
Az írás hat fejezetre tagolódik. Az első fejezetben szó van a tudatos álmodás fogalmáról, az élmény előnyeiről és néhány felhasználási területről. Ezen túlmenően szóba kerül a Tibeti álomjóga, és a tudatos álmodás gyakorlóinak különböző fejlettségi szintjei. Bemutatja a téma fő tudományos úttörőit, és az álomtudományról is ír.
„AZ ÁLOMÉRTELMEZÉS NEM UGYANAZ, MINT A TUDATOS ÁLMODÁS, ÉS NEM IS KÖVETELMÉNYE A LUCID ÁLOMNAK.”
„AZ ÁLOMÉRTELMEZÉS NEM UGYANAZ, MINT A TUDATOS ÁLMODÁS, ÉS NEM IS KÖVETELMÉNYE A LUCID ÁLOMNAK.”
A második fejezetben Kristen igyekszik bevezetni az olvasót a tudatos álmodásba. Leírja az alvás fázisait, az alvási paralízis jelenségét, tanácsokat ad az alváshigiénia rendbetételére, az álomfelidézésre és az álomnapló vezetésére is. Beszél az előre megtervezett tudatos álmok szerepéről, és arról, hogy ennek ellenére érdemes lehet időnként teret adni a cselekmény spontán alakulásának is.
A második fejezetben Kristen igyekszik bevezetni az olvasót a tudatos álmodásba. Leírja az alvás fázisait, az alvási paralízis jelenségét, tanácsokat ad az alváshigiénia rendbetételére, az álomfelidézésre és az álomnapló vezetésére is. Beszél az előre megtervezett tudatos álmok szerepéről, és arról, hogy ennek ellenére érdemes lehet időnként teret adni a cselekmény spontán alakulásának is.
„NÉHÁNY TUDATOS ÁLMOM TELJESEN MEGVÁLTOZTATTA AZ ÖNMAGAMRÓL, ILLETVE A VALÓSÁGRÓL ALKOTOTT ELKÉPZELÉSEIMET.”
„NÉHÁNY TUDATOS ÁLMOM TELJESEN MEGVÁLTOZTATTA AZ ÖNMAGAMRÓL, ILLETVE A VALÓSÁGRÓL ALKOTOTT ELKÉPZELÉSEIMET.”
A könyv harmadik fejezetében az író elkezdi megosztani azoknak a konkrét teendőknek egy részét, amelyek előbb-utóbb a tudatos álmodás megtapasztalásához vezetnek. Szóba kerülnek az álomjelzők, az azonosításuk, a felismerésük és a kategorizálásuk. Ehhez mellékletként kapunk egy sematikus táblázatot, amelyhez hasonlóval más magyar nyelvre fordított szakirodalomban nem találkozhatunk.
Ez egy kissé más megközelítése a valóságtesztek kategorizálásának, mint amit eddig megszokhattunk. Elgondolkodtató és minden bizonnyal hasznos lehet a gyakorlatba ültetni, mindazonáltal nem nélkülözhetetlen. Ezután a MILD technika leírása következik, meglehetősen részletesen és közérthetően. Ez az ismertető is kissé eltér a máshol olvashatóaktól, ugyanakkor ez is inkább előnyére válik a műnek, semmint hátrányára.
A könyv harmadik fejezetében az író elkezdi megosztani azoknak a konkrét teendőknek egy részét, amelyek előbb-utóbb a tudatos álmodás megtapasztalásához vezetnek. Szóba kerülnek az álomjelzők, az azonosításuk, a felismerésük és a kategorizálásuk. Ehhez mellékletként kapunk egy sematikus táblázatot, amelyhez hasonlóval más magyar nyelvre fordított szakirodalomban nem találkozhatunk.
Ez egy kissé más megközelítése a valóságtesztek kategorizálásának, mint amit eddig megszokhattunk. Elgondolkodtató és minden bizonnyal hasznos lehet a gyakorlatba ültetni, mindazonáltal nem nélkülözhetetlen. Ezután a MILD technika leírása következik, meglehetősen részletesen és közérthetően. Ez az ismertető is kissé eltér a máshol olvashatóaktól, ugyanakkor ez is inkább előnyére válik a műnek, semmint hátrányára.
„…AZ AGYUNK ALKOTTA VILÁGMODELL ÉPPOLYAN KÉPLÉKENY LEHET, MINT AMIKOR TUDATOSAN ÁLMODUNK.”
„…AZ AGYUNK ALKOTTA VILÁGMODELL ÉPPOLYAN KÉPLÉKENY LEHET, MINT AMIKOR TUDATOSAN ÁLMODUNK.”
Csupán néhány kérdéses rész található a könyvben, ezek legsúlyosabbja a Galantamin gyógyszer ajánlása, mint a tudatos álmodást elősegítő eszköz. Mindannyian, akik tudatos álmodás technikákat gyakorolnak, tudják, hogy a sikeresség nagymértékben a memória működésével van összefüggésben. Stephen LaBerge kutatásai alapján éppen ebben tud segíteni a Galantamin, ami:
„… egy elbutulás (demencia) elleni gyógyszer, ami az enyhe és mérsékelt súlyosságú, Alzheimer típusú demencia (Alzheimer kór) kezelésére szolgál. Ez egy betegség, amely megváltoztatja az agy működését.
A tünetek közé tartozik a fokozódó memóriazavar, a zavartság, és a viselkedés megváltozása. Ennek eredményeképpen egyre nehezebbé válik a normális napi tevékenységek végzése.
Úgy gondolják, hogy ezek a tünetek az agysejtek közötti információ átvitelért felelős vegyület, az acetilkolin hiányával kapcsolatosak. A Galantamin Orion növeli az acetilkolin mennyiségét az agyban, és így javíthatja a betegség tüneteit.”
A gyógyszert azért is ajánlja Kristen, mert szerinte káros mellékhatásainak kockázata alacsony. Ugyanakkor megemlíti, hogy néhányak szervezetére mégis kiemelten káros lehet, mint például a szívproblémákkal küzdők esetében. Mindenki döntse el maga, hogy szeretné-e a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatások megjelenését kockáztatni, ráadásul úgy, hogy a kísérletek során bebizonyosodott: azoknál az alanyoknál is emelkedett a tudatos álmok száma, akik nem szedtek Galantamint, „csupán” a gyakorlatokat végezték.
A fejezet fennmaradó részében a WILD technikát ismerteti a szerző, hasonló részletességgel és igényességgel, ahogy azt korábban megszokhattuk.
Csupán néhány kérdéses rész található a könyvben, ezek legsúlyosabbja a Galantamin gyógyszer ajánlása, mint a tudatos álmodást elősegítő eszköz. Mindannyian, akik tudatos álmodás technikákat gyakorolnak, tudják, hogy a sikeresség nagymértékben a memória működésével van összefüggésben. Stephen LaBerge kutatásai alapján éppen ebben tud segíteni a Galantamin, ami:
„… egy elbutulás (demencia) elleni gyógyszer, ami az enyhe és mérsékelt súlyosságú, Alzheimer típusú demencia (Alzheimer kór) kezelésére szolgál. Ez egy betegség, amely megváltoztatja az agy működését.
A tünetek közé tartozik a fokozódó memóriazavar, a zavartság, és a viselkedés megváltozása. Ennek eredményeképpen egyre nehezebbé válik a normális napi tevékenységek végzése.
Úgy gondolják, hogy ezek a tünetek az agysejtek közötti információ átvitelért felelős vegyület, az acetilkolin hiányával kapcsolatosak. A Galantamin Orion növeli az acetilkolin mennyiségét az agyban, és így javíthatja a betegség tüneteit.”
A gyógyszert azért is ajánlja Kristen, mert szerinte káros mellékhatásainak kockázata alacsony. Ugyanakkor megemlíti, hogy néhányak szervezetére mégis kiemelten káros lehet, mint például a szívproblémákkal küzdők esetében. Mindenki döntse el maga, hogy szeretné-e a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatások megjelenését kockáztatni, ráadásul úgy, hogy a kísérletek során bebizonyosodott: azoknál az alanyoknál is emelkedett a tudatos álmok száma, akik nem szedtek Galantamint, „csupán” a gyakorlatokat végezték.
A fejezet fennmaradó részében a WILD technikát ismerteti a szerző, hasonló részletességgel és igényességgel, ahogy azt korábban megszokhattuk.
„A LUCID ÁLMODÁS TELJESEN TERMÉSZETES ÉS BIZTONSÁGOS TUDATÁLLAPOT.”
„A LUCID ÁLMODÁS TELJESEN TERMÉSZETES ÉS BIZTONSÁGOS TUDATÁLLAPOT.”
A negyedik fejezetben elérkezünk odáig, ahol már a tudatos álomban végrehajtható néhány cselekvés kerül bemutatásra. Ilyenek például a stabilitás előidézését szolgáló teendők, az irányítás, a pozitív érzelmek erősítése, a szex, a problémamegoldás és a rémálmok megszüntetése, amihez szintén egy jól áttekinthető táblázatot kapunk segítségül.
A teljesség igénye nélkül továbbá szóba kerül az önintegráció, az archetípusok, a gyógyító álmok és a spirituális ébredés. A fejezet végén említésre kerülnek a testen kívüli élmények is, amiből nem szabad minden kétséget kizáró következtetéseket levonni. Érdemes mindenkinek a saját „bőrén” keresztül szerzett nagyszámú tapasztalatok után levonni a konklúziót.
A negyedik fejezetben elérkezünk odáig, ahol már a tudatos álomban végrehajtható néhány cselekvés kerül bemutatásra. Ilyenek például a stabilitás előidézését szolgáló teendők, az irányítás, a pozitív érzelmek erősítése, a szex, a problémamegoldás és a rémálmok megszüntetése, amihez szintén egy jól áttekinthető táblázatot kapunk segítségül.
A teljesség igénye nélkül továbbá szóba kerül az önintegráció, az archetípusok, a gyógyító álmok és a spirituális ébredés. A fejezet végén említésre kerülnek a testen kívüli élmények is, amiből nem szabad minden kétséget kizáró következtetéseket levonni. Érdemes mindenkinek a saját „bőrén” keresztül szerzett nagyszámú tapasztalatok után levonni a konklúziót.
„NEM SZÁMÍT, HOL TARTUNK ÉPPEN A FEJLŐDÉSBEN TUDATOS ÁLMODÓKÉNT, MINDIG LEHET TÖBBET TANULNI…”
„NEM SZÁMÍT, HOL TARTUNK ÉPPEN A FEJLŐDÉSBEN TUDATOS ÁLMODÓKÉNT, MINDIG LEHET TÖBBET TANULNI…”
Az ötödik fejezet az eddig megszerzett gyakorlati tudás elmélyítésére szolgál, ehhez kapunk napló sablont, táblázatokat, bemutatásra kerül az álominkubálás, és valamelyest a mindfullness.
A hatodik fejezet szintén hiánypótló a többi szakirodalommal összehasonítva. Ebben összefoglalja Kristen az eddig tanultakat, és segít felállítani egy gyakorlati rendszert.
Összességében a könyvet jó érzés kézbe venni és olvasni, bátran ajánlható a tudatos álmodás iránt érdeklődőknek. Ha valaki kezdő, akkor érdemes lehet a lucid álmodással kapcsolatos ismerkedést A tudatos álmodás titkai-val kezdenie, de ahogy korábban már említettük, akár a tapasztaltabbak számára is nyújthat újdonságokat, amelyeket érdemes lehet kipróbálni, vagy legalábbis elgondolkodni rajtuk. Azért helyenként érdemes megkérdőjelezni az író javaslatait, bármennyire is jó szándék által vezéreltek azok. Itt természetesen a Galantamin fogyasztására kell gondolni, aminek a tudatos álmodás elérése érdekében történő szedését semmi esetre sem ajánlom.
Az ötödik fejezet az eddig megszerzett gyakorlati tudás elmélyítésére szolgál, ehhez kapunk napló sablont, táblázatokat, bemutatásra kerül az álominkubálás, és valamelyest a mindfullness.
A hatodik fejezet szintén hiánypótló a többi szakirodalommal összehasonítva. Ebben összefoglalja Kristen az eddig tanultakat, és segít felállítani egy gyakorlati rendszert.
Összességében a könyvet jó érzés kézbe venni és olvasni, bátran ajánlható a tudatos álmodás iránt érdeklődőknek. Ha valaki kezdő, akkor érdemes lehet a lucid álmodással kapcsolatos ismerkedést A tudatos álmodás titkai-val kezdenie, de ahogy korábban már említettük, akár a tapasztaltabbak számára is nyújthat újdonságokat, amelyeket érdemes lehet kipróbálni, vagy legalábbis elgondolkodni rajtuk. Azért helyenként érdemes megkérdőjelezni az író javaslatait, bármennyire is jó szándék által vezéreltek azok. Itt természetesen a Galantamin fogyasztására kell gondolni, aminek a tudatos álmodás elérése érdekében történő szedését semmi esetre sem ajánlom.
Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...
Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....
A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
