IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS

IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS

A tudatos álmodás és az alvási paralízis közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a kutatókat és az álmodás iránt érdeklődőket. Alvási paralízis során az ember átmenetileg képtelen mozogni vagy beszélni, miközben teljesen tudatánál van, gyakran intenzív hallucinációkkal és félelemmel kísérve. Bár az alvási paralízis leggyakrabban narkolepsziás betegeknél fordul elő, egészséges embereknél is tapasztalható, ilyenkor izolált alvási paralízisnek (ISP) nevezzük. Az alábbi, japán kutatás laboratóriumi körülmények között vizsgálta az izolált alvási paralízis kiváltását és jellemzőit egészséges fiatal felnőtteknél.

 

A tudatos álmodás és az alvási paralízis közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a kutatókat és az álmodás iránt érdeklődőket. Alvási paralízis során az ember átmenetileg képtelen mozogni vagy beszélni, miközben teljesen tudatánál van, gyakran intenzív hallucinációkkal és félelemmel kísérve. Bár az alvási paralízis leggyakrabban narkolepsziás betegeknél fordul elő, egészséges embereknél is tapasztalható, ilyenkor izolált alvási paralízisnek (ISP) nevezzük. Az alábbi, japán kutatás laboratóriumi körülmények között vizsgálta az izolált alvási paralízis kiváltását és jellemzőit egészséges fiatal felnőtteknél.

 

AZ ALVÁSI PARALÍZIS JELENSÉGE

AZ ALVÁSI PARALÍZIS JELENSÉGE

Alvási paralízis során az egyén átmenetileg képtelen mozogni vagy beszélni, miközben tudatában van, hogy ébren van vagy álmodik. Gyakran társul hozzá vizuális, auditív vagy tapintási hallucináció, valamint intenzív félelem vagy szorongás. Az élmény általában rövid ideig tart, de rendkívül valóságosnak tűnik, és sokszor ijesztő. Az alvási paralízis előfordulhat elalváskor vagy ébredéskor.

 

A kutatások szerint az izolált alvási paralízis a lakosság jelentős részét érinti, legalább egyszer életében. Egy japán egyetemisták körében végzett felmérés szerint a válaszadók 43%-a megtapasztalta az élményt.

 

Alvási paralízis során az egyén átmenetileg képtelen mozogni vagy beszélni, miközben tudatában van, hogy ébren van vagy álmodik. Gyakran társul hozzá vizuális, auditív vagy tapintási hallucináció, valamint intenzív félelem vagy szorongás. Az élmény általában rövid ideig tart, de rendkívül valóságosnak tűnik, és sokszor ijesztő. Az alvási paralízis előfordulhat elalváskor vagy ébredéskor.

 

A kutatások szerint az izolált alvási paralízis a lakosság jelentős részét érinti, legalább egyszer életében. Egy japán egyetemisták körében végzett felmérés szerint a válaszadók 43%-a megtapasztalta az élményt.

 

​A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA

​A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA

A kutatás célja az volt, hogy laboratóriumi körülmények között, egészséges, de alvási paralízist már többször átélt fiatal felnőtteknél váltsanak ki ISP-t, és részletesen elemezzék annak fiziológiai és szubjektív jellemzőit. A kutatásban 16 fő vett részt (8 férfi, 8 nő, 18-21 évesek), akik legalább kétszer éltek már át ISP-t, de nem voltak narkolepsziások.

 

A vizsgálat során a résztvevők hét éjszakát töltöttek a laboratóriumban. Az első két éjszaka adaptációs volt, a harmadik kontroll, majd négy kísérleti éjszaka következett. A kísérleti éjszakákon a kutatók szándékosan megszakították az alanyok alvását. Miután a REM szakasz véget ért, majd végigmentek 40 perc NREM alváson, a résztvevőket felébresztették, majd 60 perc ébrenlét után visszafeküdhettek aludni. Ez a módszer elősegítette a REM szakasz gyors visszatérését (SOREMP), amelyről feltételezték, hogy kedvez az ISP kialakulásának.

 

Az alvás minden szakaszát poliszomnográfiával (EEG, EOG, EMG) és részletes kérdőívekkel rögzítették, valamint szóbeli beszámolókkal dokumentálták a résztvevők élményeit.

 

A kutatás célja az volt, hogy laboratóriumi körülmények között, egészséges, de alvási paralízist már többször átélt fiatal felnőtteknél váltsanak ki ISP-t, és részletesen elemezzék annak fiziológiai és szubjektív jellemzőit. A kutatásban 16 fő vett részt (8 férfi, 8 nő, 18-21 évesek), akik legalább kétszer éltek már át ISP-t, de nem voltak narkolepsziások.

 

A vizsgálat során a résztvevők hét éjszakát töltöttek a laboratóriumban. Az első két éjszaka adaptációs volt, a harmadik kontroll, majd négy kísérleti éjszaka következett. A kísérleti éjszakákon a kutatók szándékosan megszakították az alanyok alvását. Miután a REM szakasz véget ért, majd végigmentek 40 perc NREM alváson, a résztvevőket felébresztették, majd 60 perc ébrenlét után visszafeküdhettek aludni. Ez a módszer elősegítette a REM szakasz gyors visszatérését (SOREMP), amelyről feltételezték, hogy kedvez az ISP kialakulásának.

 

Az alvás minden szakaszát poliszomnográfiával (EEG, EOG, EMG) és részletes kérdőívekkel rögzítették, valamint szóbeli beszámolókkal dokumentálták a résztvevők élményeit.

 

EREDMÉNYEK

EREDMÉNYEK

A 64 alvásmegszakításos éjszaka során a kutatók 46 alkalommal (71,9%) figyeltek meg alváskezdeti REM periódust (SOREMP). Összesen hat izolált alvási paralízis epizódot sikerült kiváltani öt résztvevőnél (9,4%). Ezek az esetek kizárólag a visszaalvás utáni időszakban jelentkeztek, és szinte mindegyik SOREMP-hez kapcsolódott.

 

A 64 alvásmegszakításos éjszaka során a kutatók 46 alkalommal (71,9%) figyeltek meg alváskezdeti REM periódust (SOREMP). Összesen hat izolált alvási paralízis epizódot sikerült kiváltani öt résztvevőnél (9,4%). Ezek az esetek kizárólag a visszaalvás utáni időszakban jelentkeztek, és szinte mindegyik SOREMP-hez kapcsolódott.

 

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS SZUBJEKTÍV ÉS OBJEKTÍV JELLEMZŐI

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS SZUBJEKTÍV ÉS OBJEKTÍV JELLEMZŐI

A résztvevők az összes izolált alvási paralízis epizódban mozgásképtelenek voltak, miközben tisztában voltak környezetükkel. Öt esetben jelentkeztek hallucinációk (vizuális, auditív vagy tapintási), és szinte mindenki intenzív szorongást vagy félelmet élt át. Négy esetben az izolált alvási paralízis álomhoz kapcsolódott: vagy közvetlenül álom után, vagy álom előtt jelentkezett.

 

A poliszomnográfiás felvételek alapján az izolált alvási paralízis alatt REM/W (REM/ébrenlét) disszociáció volt megfigyelhető: az EEG-n bőséges alfa-hullámok jelentek meg, miközben az izomtónus (EMG) továbbra is gátolt maradt, ami a REM alvásra jellemző. Ez a fiziológiai állapot eltért a tudatos álmodás, a REM alvás viselkedészavar (RBD) vagy a pánikrohamok alatti mintázatoktól.

 

A résztvevők az összes izolált alvási paralízis epizódban mozgásképtelenek voltak, miközben tisztában voltak környezetükkel. Öt esetben jelentkeztek hallucinációk (vizuális, auditív vagy tapintási), és szinte mindenki intenzív szorongást vagy félelmet élt át. Négy esetben az izolált alvási paralízis álomhoz kapcsolódott: vagy közvetlenül álom után, vagy álom előtt jelentkezett.

 

A poliszomnográfiás felvételek alapján az izolált alvási paralízis alatt REM/W (REM/ébrenlét) disszociáció volt megfigyelhető: az EEG-n bőséges alfa-hullámok jelentek meg, miközben az izomtónus (EMG) továbbra is gátolt maradt, ami a REM alvásra jellemző. Ez a fiziológiai állapot eltért a tudatos álmodás, a REM alvás viselkedészavar (RBD) vagy a pánikrohamok alatti mintázatoktól.

 

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Az egyik résztvevő, „KK”, azt mondta, hogy felébredt, érezte, hogy a teste megfeszül, és nehezen kap levegőt. Ugyanakkor hallucinációt is tapasztalt. Például látta, hogy néhány kísérletvezető mozog a szobában, és hallotta, ahogyan egymással beszélgetnek. Az alvási paralízis élménye átcsúszott egy álomba, bár „KK” pontosan nem tudta megmondani, mikor ért véget. Ezután a kísérletvezető hívására ébredt fel.

 

„MH” arról számolt be, hogy az izolált alvási paralízis az elalváskor jelentkezett. Elalvás közben érezte a bénulás előjelét, majd hirtelen rátört a paralízis. Sokkal erősebb félelmet érzett, mint korábban bármikor. Megpróbált küzdeni a bénulás ellen, próbált megfordulni az ágyban. Azonban a próbálkozás ellenére a bénulás nem szűnt meg. Hamarosan elaludt, de nem emlékezett rá, hogy mit álmodott.

 

„TI-1” az izolált alvási paralízis előtt álmodott. Az álomban valaki a tornaterem falához szorította, majd a helyszín átváltott a laboratóriumi hálószobára. Felébredt és kinyitotta a szemét, amit a PSG is igazolt. Ekkor úgy érezte, hogy a teste még mindig nyomás alatt van. Megpróbálta megmozdítani a kezét, de nem tudta. Furcsa hangokat hallott, mintha egy kazettát gyorsan visszatekernének. Egy idő után fel tudta venni a jelző készüléket, hogy jelentse a többieknek az avási paralízist.

 

„TI-2” egy ideig mélyen aludt, nem álmodott. Aztán furcsa hangot hallott, a karjai, lábai megbénultak. A bénulás alatt kétszer is kinyitotta a szemét, és látta a készülékből kiszűrődő fényt, amely infravörös sugarakat bocsátott ki. Úgy érezte, hogy 30 másodperc telt el az első szemkinyitás óta, miután fel tudta venni a kapcsolatot egy kísérletvezetővel, hogy jelentse a bénulást.

 

„NA” beszámolója szerint az izolált alvási paralízis közvetlenül álom után következett be. Érezte, hogy közeledik a bénulás, és hogy a takarója felemelkedik. Amikor megpróbálta kinyitni a szemét, felkapcsolták a szobában a villanyt, és a kísérletvezető megszólította.

 

„AK” álmában látta, ahogyan a ‘mennydörgés istene’ elrepül felette, majd a lábai megbénultak. Megijedt a bénulástól, és felébredt. Egy férfi furcsa arcát látta a hálószoba falán. Az ébredés egybeesett a szemkinyitással, ami a monitoron is látszódott. A kísérlet vezetői a hangszórón keresztül hallották, hogy nehezen lélegzik. „AK” az izolált alvási paralízis alatt és után sem tudott jól lélegezni. Felébredés után próbálta hívni a kísérletvezetőt, de nem tudta megtenni. Megpróbált ellenállni a bénulásnak, és próbált mozogni. Ekkor először a lábai, majd a teste többi része is felszabadult a bénulás alól.

 

Az egyik résztvevő, „KK”, azt mondta, hogy felébredt, érezte, hogy a teste megfeszül, és nehezen kap levegőt. Ugyanakkor hallucinációt is tapasztalt. Például látta, hogy néhány kísérletvezető mozog a szobában, és hallotta, ahogyan egymással beszélgetnek. Az alvási paralízis élménye átcsúszott egy álomba, bár „KK” pontosan nem tudta megmondani, mikor ért véget. Ezután a kísérletvezető hívására ébredt fel.

 

„MH” arról számolt be, hogy az izolált alvási paralízis az elalváskor jelentkezett. Elalvás közben érezte a bénulás előjelét, majd hirtelen rátört a paralízis. Sokkal erősebb félelmet érzett, mint korábban bármikor. Megpróbált küzdeni a bénulás ellen, próbált megfordulni az ágyban. Azonban a próbálkozás ellenére a bénulás nem szűnt meg. Hamarosan elaludt, de nem emlékezett rá, hogy mit álmodott.

 

„TI-1” az izolált alvási paralízis előtt álmodott. Az álomban valaki a tornaterem falához szorította, majd a helyszín átváltott a laboratóriumi hálószobára. Felébredt és kinyitotta a szemét, amit a PSG is igazolt. Ekkor úgy érezte, hogy a teste még mindig nyomás alatt van. Megpróbálta megmozdítani a kezét, de nem tudta. Furcsa hangokat hallott, mintha egy kazettát gyorsan visszatekernének. Egy idő után fel tudta venni a jelző készüléket, hogy jelentse a többieknek az avási paralízist.

 

„TI-2” egy ideig mélyen aludt, nem álmodott. Aztán furcsa hangot hallott, a karjai, lábai megbénultak. A bénulás alatt kétszer is kinyitotta a szemét, és látta a készülékből kiszűrődő fényt, amely infravörös sugarakat bocsátott ki. Úgy érezte, hogy 30 másodperc telt el az első szemkinyitás óta, miután fel tudta venni a kapcsolatot egy kísérletvezetővel, hogy jelentse a bénulást.

 

„NA” beszámolója szerint az izolált alvási paralízis közvetlenül álom után következett be. Érezte, hogy közeledik a bénulás, és hogy a takarója felemelkedik. Amikor megpróbálta kinyitni a szemét, felkapcsolták a szobában a villanyt, és a kísérletvezető megszólította.

 

„AK” álmában látta, ahogyan a ‘mennydörgés istene’ elrepül felette, majd a lábai megbénultak. Megijedt a bénulástól, és felébredt. Egy férfi furcsa arcát látta a hálószoba falán. Az ébredés egybeesett a szemkinyitással, ami a monitoron is látszódott. A kísérlet vezetői a hangszórón keresztül hallották, hogy nehezen lélegzik. „AK” az izolált alvási paralízis alatt és után sem tudott jól lélegezni. Felébredés után próbálta hívni a kísérletvezetőt, de nem tudta megtenni. Megpróbált ellenállni a bénulásnak, és próbált mozogni. Ekkor először a lábai, majd a teste többi része is felszabadult a bénulás alól.

 

AZ ALVÁSI PARALÍZIS KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI

AZ ALVÁSI PARALÍZIS KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI

A kutatás eredményei alapján az izolált alvási paralízis kialakulása szorosan összefügg a SOREMP megjelenésével, vagyis azzal, amikor a REM szakasz nagyon rövid időn belül, az elalvást követően jelentkezik. Az izolált alvási paralízis epizódok szinte kivétel nélkül ilyen SOREMP helyzetekben fordultak elő. Az is megfigyelhető volt, hogy minél rövidebb volt a REM szakaszba való belépés (latencia), annál intenzívebb és elkülönültebb volt az alvási paralízis élménye.

 

Az izolált alvási paralízist kiváltó tényezők között szerepelhet a fizikai fáradtság, a pszichés stressz, valamint az alvásmegszakítás, amely önmagában is stresszes helyzetet teremt. Ezek a tényezők növelhetik a SOREMP és így az izolált alvási paralízis előfordulásának valószínűségét.

 

​A kutatás eredményei alapján az izolált alvási paralízis kialakulása szorosan összefügg a SOREMP megjelenésével, vagyis azzal, amikor a REM szakasz nagyon rövid időn belül, az elalvást követően jelentkezik. Az izolált alvási paralízis epizódok szinte kivétel nélkül ilyen SOREMP helyzetekben fordultak elő. Az is megfigyelhető volt, hogy minél rövidebb volt a REM szakaszba való belépés (latencia), annál intenzívebb és elkülönültebb volt az alvási paralízis élménye.

 

Az izolált alvási paralízist kiváltó tényezők között szerepelhet a fizikai fáradtság, a pszichés stressz, valamint az alvásmegszakítás, amely önmagában is stresszes helyzetet teremt. Ezek a tényezők növelhetik a SOREMP és így az izolált alvási paralízis előfordulásának valószínűségét.

 

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS ÉS MÁS ÁLLAPOTOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS ÉS MÁS ÁLLAPOTOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

​Az izolált alvási paralízis fiziológiailag és szubjektíven is különbözik más, REM/W disszociációval járó állapotoktól:

 

  • Tudatos álmodás: Tudatos álom során a REM alvás teljes, az izomtónus gátolt, de az alfa-aktivitás nem olyan kifejezett, mint izolált alvási paralízis alatt. Tudatos álmodás alatt az egyén tud az álomról, de nem tapasztal paralízist vagy félelmet.

 

  • REM alvás viselkedészavar (RBD): A REM alatti izomtónus gátlása megszűnik, az egyén fizikai mozdulatokat hajthat végre álmában. Izolált alvási paralízis esetén az izomtónus gátlása fennmarad, mozgásképtelenség tapasztalható.

 

  • Pánikrohamok: Ezek általában NREM/ébrenlét átmenetben fordulnak elő, és nem járnak REM/W disszociációval vagy izomtónus gátlással.

 

​Az izolált alvási paralízis fiziológiailag és szubjektíven is különbözik más, REM/W disszociációval járó állapotoktól:

 

  • Tudatos álmodás: Tudatos álom során a REM alvás teljes, az izomtónus gátolt, de az alfa-aktivitás nem olyan kifejezett, mint izolált alvási paralízis alatt. Tudatos álmodás alatt az egyén tud az álomról, de nem tapasztal paralízist vagy félelmet.

 

  • REM alvás viselkedészavar (RBD): A REM alatti izomtónus gátlása megszűnik, az egyén fizikai mozdulatokat hajthat végre álmában. Izolált alvási paralízis esetén az izomtónus gátlása fennmarad, mozgásképtelenség tapasztalható.

 

  • Pánikrohamok: Ezek általában NREM/ébrenlét átmenetben fordulnak elő, és nem járnak REM/W disszociációval vagy izomtónus gátlással.

 

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS ÉS A NARKOLEPSZIA ÖSSZEFÜGGÉSE

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS ÉS A NARKOLEPSZIA ÖSSZEFÜGGÉSE

Narkolepsziás betegeknél az alvási paralízis az egyik fő tünet, gyakran SOREMP-hez kötötten. A kutatásban résztvevő egészséges alanyoknál is hasonló fiziológiai mintázatokat figyeltek meg izolált alvási paralízis alatt, mint a narkolepsziásoknál. Ugyanakkor az izolált alvási paralízis enyhébb: a résztvevők képesek voltak megszakítani a paralízist, míg a narkolepsziásoknál ez sokszor csak külső segítséggel lehetséges.

 

A kutatás HLA-DR2 genetikai vizsgálatot is végzett, amely a narkolepsziával mutat összefüggést, de az izolált alvási paralízis esetén nem találtak egyértelmű kapcsolatot.

 

Narkolepsziás betegeknél az alvási paralízis az egyik fő tünet, gyakran SOREMP-hez kötötten. A kutatásban résztvevő egészséges alanyoknál is hasonló fiziológiai mintázatokat figyeltek meg izolált alvási paralízis alatt, mint a narkolepsziásoknál. Ugyanakkor az izolált alvási paralízis enyhébb: a résztvevők képesek voltak megszakítani a paralízist, míg a narkolepsziásoknál ez sokszor csak külső segítséggel lehetséges.

 

A kutatás HLA-DR2 genetikai vizsgálatot is végzett, amely a narkolepsziával mutat összefüggést, de az izolált alvási paralízis esetén nem találtak egyértelmű kapcsolatot.

 

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS PSZICHOLÓGIAI ÉS ÉRZELMI HÁTTERE

AZ IZOLÁLT ALVÁSI PARALÍZIS PSZICHOLÓGIAI ÉS ÉRZELMI HÁTTERE

Az izolált alvási paralízis gyakran intenzív félelemmel, szorongással jár, különösen akkor, ha hallucinációk is társulnak hozzá. A tapasztalatok szerint a paralízis alatt az egyén tisztában van környezetével, de képtelen mozogni vagy kommunikálni. Ez az állapot rendkívül ijesztő lehet, különösen, ha az élményhez szokatlan érzékszervi benyomások (például nyomásérzés, furcsa hangok vagy alakok látása) társulnak.

 

A kutatásban résztvevők beszámolói alapján az izolált alvási paralízis gyakran álomszerű élményekkel fonódik össze. Az élmény intenzitása, valamint a félelem mértéke egyénenként változó.

 

Az izolált alvási paralízis gyakran intenzív félelemmel, szorongással jár, különösen akkor, ha hallucinációk is társulnak hozzá. A tapasztalatok szerint a paralízis alatt az egyén tisztában van környezetével, de képtelen mozogni vagy kommunikálni. Ez az állapot rendkívül ijesztő lehet, különösen, ha az élményhez szokatlan érzékszervi benyomások (például nyomásérzés, furcsa hangok vagy alakok látása) társulnak.

 

A kutatásban résztvevők beszámolói alapján az izolált alvási paralízis gyakran álomszerű élményekkel fonódik össze. Az élmény intenzitása, valamint a félelem mértéke egyénenként változó.

 

GYAKORLATI KÖVETKEZTETÉSEK A TUDATOS ÁLMODÁS GYAKORLÓINAK

GYAKORLATI KÖVETKEZTETÉSEK A TUDATOS ÁLMODÁS GYAKORLÓINAK

A tudatos álmodás gyakorlói számára fontos tudni, hogy az alvásmegszakítás, a REM szakasz gyors visszatérése és a fizikai vagy lelki stressz növelheti az izolált alvási paralízis előfordulásának esélyét. Bár önmagában nem veszélyes, az élmény intenzitása miatt ijesztő lehet. A tudatos álmodás és az izolált alvási paralízis közötti különbség főként abban rejlik, hogy a tudatos álomban az egyén aktív, míg izolált alvási paralízis alatt mozgásképtelen.

 

A kutatás eredményei alapján az élmény elkerülhető, ha az alvásciklust nem szakítjuk meg mesterségesen, és törekszünk a kiegyensúlyozott, stresszmentes életmódra. Ugyanakkor, ha valaki mégis átéli, érdemes tudatosítani, hogy az állapot átmeneti, és néhány percen belül megszűnik.

 

A tudatos álmodás gyakorlói számára fontos tudni, hogy az alvásmegszakítás, a REM szakasz gyors visszatérése és a fizikai vagy lelki stressz növelheti az izolált alvási paralízis előfordulásának esélyét. Bár önmagában nem veszélyes, az élmény intenzitása miatt ijesztő lehet. A tudatos álmodás és az izolált alvási paralízis közötti különbség főként abban rejlik, hogy a tudatos álomban az egyén aktív, míg izolált alvási paralízis alatt mozgásképtelen.

 

A kutatás eredményei alapján az élmény elkerülhető, ha az alvásciklust nem szakítjuk meg mesterségesen, és törekszünk a kiegyensúlyozott, stresszmentes életmódra. Ugyanakkor, ha valaki mégis átéli, érdemes tudatosítani, hogy az állapot átmeneti, és néhány percen belül megszűnik.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

A japán kutatás eredményei alapján az izolált alvási paralízis egészséges fiatal felnőtteknél is kiváltható laboratóriumi körülmények között, különösen akkor, ha az alvásciklust megszakítják és a REM szakasz gyorsan visszatér. Kialakulásában kulcsszerepet játszik a SOREMP, illetve a fizikai és pszichés stressz. Fiziológiai és szubjektív jellemzői eltérnek más REM/W disszociációs állapotoktól, például a tudatos álmodástól vagy a REM alvás viselkedészavartól.

 

A tudatos álmodás gyakorlói számára hasznos lehet megismerni az izolált alvási paralízis jellemzőit, felismerni a kiváltó tényezőket, és megtanulni kezelni az élmény során fellépő félelmet vagy szorongást. Az ISP önmagában nem veszélyes, tudatos hozzáállással csökkenthető az élmény okozta stressz, és akár tudatos álommá is átfordítható a tapasztalat.

 

A kutatás rávilágít arra, hogy az alvásciklusok, a REM szakasz és a tudatosság közötti finom egyensúly meghatározó szerepet játszik abban, hogy mikor és hogyan jelenik meg az alvási paralízis. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük az álmodás és az ébrenlét határterületeit, és tudatosabban alakítsuk saját álomélményeinket.

 

Ez a cikk is tetszeni fog: Tudatos álmodás és misztikus tudatoság.

 

A japán kutatás eredményei alapján az izolált alvási paralízis egészséges fiatal felnőtteknél is kiváltható laboratóriumi körülmények között, különösen akkor, ha az alvásciklust megszakítják és a REM szakasz gyorsan visszatér. Kialakulásában kulcsszerepet játszik a SOREMP, illetve a fizikai és pszichés stressz. Fiziológiai és szubjektív jellemzői eltérnek más REM/W disszociációs állapotoktól, például a tudatos álmodástól vagy a REM alvás viselkedészavartól.

 

A tudatos álmodás gyakorlói számára hasznos lehet megismerni az izolált alvási paralízis jellemzőit, felismerni a kiváltó tényezőket, és megtanulni kezelni az élmény során fellépő félelmet vagy szorongást. Az ISP önmagában nem veszélyes, tudatos hozzáállással csökkenthető az élmény okozta stressz, és akár tudatos álommá is átfordítható a tapasztalat.

 

A kutatás rávilágít arra, hogy az alvásciklusok, a REM szakasz és a tudatosság közötti finom egyensúly meghatározó szerepet játszik abban, hogy mikor és hogyan jelenik meg az alvási paralízis. Ez a tudás hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük az álmodás és az ébrenlét határterületeit, és tudatosabban alakítsuk saját álomélményeinket.

 

Ez a cikk is tetszeni fog: Tudatos álmodás és misztikus tudatoság.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és gyakran képes befolyásolni az álom eseményeit. Ez a különleges tudatosság nem csupán fekete-fehér jelenség, hanem egy kontinuum: vannak álmok, amelyekben az éberség és az irányítás szintje magasabb, és...

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

A tudatos álmodás és a mély relaxációs technikák iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte növekszik. Ezek a módszerek nemcsak a pihenést és a stresszoldást szolgálják, hanem hozzájárulnak a mentális egészség és a jóllét fejlesztéséhez is. A jóga-nidra, vagyis a...

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A tudatos álmodás egy különleges állapot, amelyben az álmodó felismeri, hogy álmodik. Ez a felismerés lehetőséget ad, hogy az álmodó aktívan befolyásolja az álom eseményeit, vagy csak passzívan megfigyelje azokat. A tudatos álmodás nem csupán izgalmas élmény, hanem...

Forrás: Takeuchi, T., Miyasita, A., Sasaki, Y., Inugami, M., & Fukuda, K. (1992). Isolated Sleep Paralysis Elicited by Sleep Interruption. Sleep, 15(3), 217–225.

Link: https://www.researchgate.net/publication/21534755_Isolated_Sleep_Paralysis_Elicited_by_Sleep_Interruption

Forrás: Takeuchi, T., Miyasita, A., Sasaki, Y., Inugami, M., & Fukuda, K. (1992). Isolated Sleep Paralysis Elicited by Sleep Interruption. Sleep, 15(3), 217–225.

Link: https://www.researchgate.net/publication/21534755_Isolated_Sleep_Paralysis_Elicited_by_Sleep_Interruption

KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYEK KUTATÁSA

KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYEK KUTATÁSA

Az alvás és az álmodás világa régóta foglalkoztatja az emberiséget. Bár általában az alvást a tudatosság hiányával társítjuk, léteznek olyan különleges állapotok, amikor a tudat valamilyen formában jelen van. Egy friss kutatás most mélyebben megvizsgálta ezeket a jelenségeket, bepillantást nyújtva az agy működésébe a tudatos álmodás, az alvási bénulás, a testen kívüli élmények és a hamis ébredések során.

 

Az alvás és az álmodás világa régóta foglalkoztatja az emberiséget. Bár általában az alvást a tudatosság hiányával társítjuk, léteznek olyan különleges állapotok, amikor a tudat valamilyen formában jelen van. Egy friss kutatás most mélyebben megvizsgálta ezeket a jelenségeket, bepillantást nyújtva az agy működésébe a tudatos álmodás, az alvási bénulás, a testen kívüli élmények és a hamis ébredések során.

 

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZEREI

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZEREI

A Buenos Aires-i Műszaki Intézet (ITBA) kutatói olyan önkénteseket toboroztak, akik rendszeresen tapasztalnak különleges alvási élményeket. A résztvevőket megtanították, hogy speciális szemmozgásokkal jelezzék, amikor tudatossá válnak álmodás során. A laboratóriumban töltött éjszakák alatt részletes agyi aktivitást mérő vizsgálatokat (EEG) végeztek, a résztvevők pedig beszámoltak élményeikről az ébredés után.

 

A kutatók összesen 10 epizódot tudtak rögzíteni és elemezni: 3 tudatos álmot, 2 alvási bénulást, 2 testen kívüli élményt és 3 hamis ébredést. Az agyi aktivitást összehasonlították a normál REM alvás, az 1-es stádiumú alvás és az ébrenlét mintázataival.

 

A Buenos Aires-i Műszaki Intézet (ITBA) kutatói olyan önkénteseket toboroztak, akik rendszeresen tapasztalnak különleges alvási élményeket. A résztvevőket megtanították, hogy speciális szemmozgásokkal jelezzék, amikor tudatossá válnak álmodás során. A laboratóriumban töltött éjszakák alatt részletes agyi aktivitást mérő vizsgálatokat (EEG) végeztek, a résztvevők pedig beszámoltak élményeikről az ébredés után.

 

A kutatók összesen 10 epizódot tudtak rögzíteni és elemezni: 3 tudatos álmot, 2 alvási bénulást, 2 testen kívüli élményt és 3 hamis ébredést. Az agyi aktivitást összehasonlították a normál REM alvás, az 1-es stádiumú alvás és az ébrenlét mintázataival.

 

KULCSFONTOSSÁGÚ MEGÁLLAPÍTÁSOK

KULCSFONTOSSÁGÚ MEGÁLLAPÍTÁSOK

​1. A tudatos állapotok az alvás során egyértelműen különböznek az ébrenléttől, de hasonlóságokat mutatnak mind az 1-es stádiumú alvással, mind a REM alvással.

 

2. A delta hullámok fontos szerepet játszhatnak ezekben az állapotokban, különösen a testen kívüli élmények során.

 

3. Az alvási bénulás és a hamis ébredések során erősebb alfa, béta és alacsony gamma aktivitás figyelhető meg.

 

4. A kutatók először tudtak objektív adatokat gyűjteni a testen kívüli élményekről és a hamis ébredésekről a szemmozgásos jelzés módszerével.

 

5. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a különleges alvási élmények nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi tudatállapotok, saját agyi aktivitási mintázatokkal.

 

​1. A tudatos állapotok az alvás során egyértelműen különböznek az ébrenléttől, de hasonlóságokat mutatnak mind az 1-es stádiumú alvással, mind a REM alvással.

 

2. A delta hullámok fontos szerepet játszhatnak ezekben az állapotokban, különösen a testen kívüli élmények során.

 

3. Az alvási bénulás és a hamis ébredések során erősebb alfa, béta és alacsony gamma aktivitás figyelhető meg.

 

4. A kutatók először tudtak objektív adatokat gyűjteni a testen kívüli élményekről és a hamis ébredésekről a szemmozgásos jelzés módszerével.

 

5. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a különleges alvási élmények nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi tudatállapotok, saját agyi aktivitási mintázatokkal.

 

RÉSZLETES EREDMÉNYEK

RÉSZLETES EREDMÉNYEK

        • ​Tudatos álmodás: A tudatos álmok során erősebb delta és théta hullámokat figyeltek meg, ami a REM alvásra jellemző. Ugyanakkor a gyorsabb béta és alacsony gamma aktivitás is jelen volt, ami inkább az éber állapotra utal. Érdekes módon statisztikailag nem volt szignifikáns különbség a tudatos álmok és a normál REM alvás között az agyi aktivitás szempontjából.

 

        • Alvási bénulás:  Az alvási bénulás során csökkent a théta aktivitás, és nőtt az alfa, béta és alacsony gamma hullámok jelenléte az agyban. Ez az aktivitási mintázat arra utal, hogy az agy bizonyos részei „éberebbek”, mint a normál REM alvás során, miközben a test még mindig az alvásra jellemző bénult állapotban van.

 

        • Testen kívüli élmények: A testen kívüli élmények agyi aktivitása hasonlít a REM alváshoz, de vannak fontos különbségek. Erősebb delta hullámokat figyeltek meg, miközben csökkent a gyors frekvenciájú (alfa, béta, gamma) aktivitás. A kutatók felvetik, hogy ezek az alacsony amplitúdójú delta hullámok segíthetnek „leválasztani” a tudatot a külső környezetről.

 

        • Hamis ébredések: A téves ébredések során az agyi aktivitás nagyon változatos lehet. Egyes esetekben csökkent a delta aktivitás a REM alváshoz képest, míg más esetekben nőtt az alfa hullámok jelenléte. Ez arra utalhat, hogy a hamis ébredések során az agy egyes részei az ébrenléthez hasonló aktivitást mutatnak, miközben más területek még alvó állapotban vannak.

 

        • ​Tudatos álmodás: A tudatos álmok során erősebb delta és théta hullámokat figyeltek meg, ami a REM alvásra jellemző. Ugyanakkor a gyorsabb béta és alacsony gamma aktivitás is jelen volt, ami inkább az éber állapotra utal. Érdekes módon statisztikailag nem volt szignifikáns különbség a tudatos álmok és a normál REM alvás között az agyi aktivitás szempontjából.

 

        • Alvási bénulás:  Az alvási bénulás során csökkent a théta aktivitás, és nőtt az alfa, béta és alacsony gamma hullámok jelenléte az agyban. Ez az aktivitási mintázat arra utal, hogy az agy bizonyos részei „éberebbek”, mint a normál REM alvás során, miközben a test még mindig az alvásra jellemző bénult állapotban van.

 

        • Testen kívüli élmények: A testen kívüli élmények agyi aktivitása hasonlít a REM alváshoz, de vannak fontos különbségek. Erősebb delta hullámokat figyeltek meg, miközben csökkent a gyors frekvenciájú (alfa, béta, gamma) aktivitás. A kutatók felvetik, hogy ezek az alacsony amplitúdójú delta hullámok segíthetnek „leválasztani” a tudatot a külső környezetről.

 

        • Hamis ébredések: A téves ébredések során az agyi aktivitás nagyon változatos lehet. Egyes esetekben csökkent a delta aktivitás a REM alváshoz képest, míg más esetekben nőtt az alfa hullámok jelenléte. Ez arra utalhat, hogy a hamis ébredések során az agy egyes részei az ébrenléthez hasonló aktivitást mutatnak, miközben más területek még alvó állapotban vannak.

 

A KUTATÁS JELENTŐSÉGE

A KUTATÁS JELENTŐSÉGE

A tanulmány több szempontból is úttörő jelentőségű:

 

1. Először sikerült objektív adatokat gyűjteni olyan ritka alvási jelenségekről, amelyeket eddig főleg szubjektív beszámolók alapján ismertünk.

 

2. Az eredmények rávilágítanak, hogy ezek a különleges alvási élmények nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi tudatállapotok, saját agyi aktivitási mintázatokkal.

 

3. A lassú delta hullámoknak fontos szerepük lehet ezekben az állapotokban, ami új perspektívát nyit a megértésükben.

 

A tanulmány több szempontból is úttörő jelentőségű:

 

1. Először sikerült objektív adatokat gyűjteni olyan ritka alvási jelenségekről, amelyeket eddig főleg szubjektív beszámolók alapján ismertünk.

 

2. Az eredmények rávilágítanak, hogy ezek a különleges alvási élmények nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi tudatállapotok, saját agyi aktivitási mintázatokkal.

 

3. A lassú delta hullámoknak fontos szerepük lehet ezekben az állapotokban, ami új perspektívát nyit a megértésükben.

 

GYAKORLATI JELENTŐSÉG

GYAKORLATI JELENTŐSÉG

​A kutatás eredményei nem csak elméleti szempontból érdekesek, gyakorlati jelentőségük is kiemelkedő:

 

        • A tudatos álmodás technikáit már most is használják egyes terápiákban, például rémálmok kezelésére.

 

        • Az alvási bénulás és a hamis ébredések jobb megértése segíthet az ezektől szenvedőknek.

 

        • Hosszabb távon ezek a kutatások hozzájárulhatnak a tudat és az öntudat természetének jobb megértéséhez is.

 

​A kutatás eredményei nem csak elméleti szempontból érdekesek, gyakorlati jelentőségük is kiemelkedő:

 

        • A tudatos álmodás technikáit már most is használják egyes terápiákban, például rémálmok kezelésére.

 

        • Az alvási bénulás és a hamis ébredések jobb megértése segíthet az ezektől szenvedőknek.

 

        • Hosszabb távon ezek a kutatások hozzájárulhatnak a tudat és az öntudat természetének jobb megértéséhez is.

 

KORLÁTOK ÉS JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK

KORLÁTOK ÉS JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK

​A kutatás korlátja, hogy viszonylag kis mintán végezték, és nem minden résztvevőnél sikerült minden típusú élményt rögzíteni. További vizsgálatokra van szükség nagyobb mintákon és még részletesebb agyi képalkotó módszerekkel.

 

Jövőbeli kutatási irányok:

 

1. A delta hullámok szerepének részletesebb vizsgálata,

 

2. Az alvási bénulás és a hamis ébredések közötti kapcsolat feltárása,

 

3. A tudatos álmodás és a testen kívüli élmények összehasonlítása,

 

4. Az egyéni különbségek vizsgálata,

 

5. Terápiás alkalmazások kutatása.

 

​A kutatás korlátja, hogy viszonylag kis mintán végezték, és nem minden résztvevőnél sikerült minden típusú élményt rögzíteni. További vizsgálatokra van szükség nagyobb mintákon és még részletesebb agyi képalkotó módszerekkel.

 

Jövőbeli kutatási irányok:

 

1. A delta hullámok szerepének részletesebb vizsgálata,

 

2. Az alvási bénulás és a hamis ébredések közötti kapcsolat feltárása,

 

3. A tudatos álmodás és a testen kívüli élmények összehasonlítása,

 

4. Az egyéni különbségek vizsgálata,

 

5. Terápiás alkalmazások kutatása.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Az alvás során tapasztalt különleges tudatállapotok – a tudatos álmodás, az alvási bénulás, a testen kívüli élmények és a hamis ébredések – izgalmas betekintést nyújtanak az emberi tudat működésébe. Az említett kutatás fontos lépés ezeknek az állapotoknak a tudományos megértése felé.

 

Az eredmények rámutatnak, hogy ezek nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi agyi aktivitási mintázatokkal rendelkező állapotok. A delta hullámok szerepének felismerése új perspektívát nyit ezeknek az állapotoknak a megértésében.

 

Bár még sok a megválaszolatlan kérdés, a kutatás fontos alapot teremt a további vizsgálatokhoz. Ahogy egyre jobban megértjük ezeket a különleges tudatállapotokat, úgy közelebb kerülhetünk az emberi tudat és öntudat természetének megfejtéséhez is, végsősoron önmagunkhoz.

 

Az alvás során tapasztalt különleges tudatállapotok – a tudatos álmodás, az alvási bénulás, a testen kívüli élmények és a hamis ébredések – izgalmas betekintést nyújtanak az emberi tudat működésébe. Az említett kutatás fontos lépés ezeknek az állapotoknak a tudományos megértése felé.

 

Az eredmények rámutatnak, hogy ezek nem egyszerűen az ébrenlét és az alvás keverékei, hanem egyedi agyi aktivitási mintázatokkal rendelkező állapotok. A delta hullámok szerepének felismerése új perspektívát nyit ezeknek az állapotoknak a megértésében.

 

Bár még sok a megválaszolatlan kérdés, a kutatás fontos alapot teremt a további vizsgálatokhoz. Ahogy egyre jobban megértjük ezeket a különleges tudatállapotokat, úgy közelebb kerülhetünk az emberi tudat és öntudat természetének megfejtéséhez is, végsősoron önmagunkhoz.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és gyakran képes befolyásolni az álom eseményeit. Ez a különleges tudatosság nem csupán fekete-fehér jelenség, hanem egy kontinuum: vannak álmok, amelyekben az éberség és az irányítás szintje magasabb, és...

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

A tudatos álmodás és a mély relaxációs technikák iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte növekszik. Ezek a módszerek nemcsak a pihenést és a stresszoldást szolgálják, hanem hozzájárulnak a mentális egészség és a jóllét fejlesztéséhez is. A jóga-nidra, vagyis a...

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A tudatos álmodás egy különleges állapot, amelyben az álmodó felismeri, hogy álmodik. Ez a felismerés lehetőséget ad, hogy az álmodó aktívan befolyásolja az álom eseményeit, vagy csak passzívan megfigyelje azokat. A tudatos álmodás nem csupán izgalmas élmény, hanem...

Forrás: Herrero, N. L., Corfdir, Y., Vázquez-Chenlo, A. A., Capurro, L., & Forcato, C. (2025). Electrophysiological correlates of conscious experiences during sleep: Lucid dreams, sleep paralysis, out-of-body experiences, and false awakenings. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 163, 104935.​

Link: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2025.02.10.637510v1

Forrás: Herrero, N. L., Corfdir, Y., Vázquez-Chenlo, A. A., Capurro, L., & Forcato, C. (2025). Electrophysiological correlates of conscious experiences during sleep: Lucid dreams, sleep paralysis, out-of-body experiences, and false awakenings. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 163, 104935.​

Link: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2025.02.10.637510v1

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

KÖVETKEZTETÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és gyakran képes befolyásolni az álom eseményeit. Ez a különleges tudatosság nem csupán fekete-fehér jelenség, hanem egy kontinuum: vannak álmok, amelyekben az éberség és az irányítás szintje magasabb, és...

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

A tudatos álmodás és a mély relaxációs technikák iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte növekszik. Ezek a módszerek nemcsak a pihenést és a stresszoldást szolgálják, hanem hozzájárulnak a mentális egészség és a jóllét fejlesztéséhez is. A jóga-nidra, vagyis a...

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A tudatos álmodás egy különleges állapot, amelyben az álmodó felismeri, hogy álmodik. Ez a felismerés lehetőséget ad, hogy az álmodó aktívan befolyásolja az álom eseményeit, vagy csak passzívan megfigyelje azokat. A tudatos álmodás nem csupán izgalmas élmény, hanem...

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

A LEGŐRÜLTEBB TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁS

A LEGŐRÜLTEBB TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁS

Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.

 

Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.

 

Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:

 

    • Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;

    • ne ébredjen fel ettől az ingertől.

 

Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.

 

Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.

 

Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:

 

    • Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;

    • ne ébredjen fel ettől az ingertől.

 

AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.

AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.

Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.

 

Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.

 

Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.

 

Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.

 

Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.

 

Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.

 

NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.

NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.

Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.

 

Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.

 

Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.

 

Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.

 

Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.

 

Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.

 

2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.

2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.

Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.

 

Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.

 

A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.

 

Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.

 

Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.

 

A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.

 

A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.

A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.

Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.

 

Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.

 

Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.

 

Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.

 

MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.

MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.

Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.

 

Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.

 

A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.

 

A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.

 

Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.

 

Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.

 

A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.

 

A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.

 

MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.

MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.

Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.

 

Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.

 

A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.

 

Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.

 

A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.

 

Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.

 

 

A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.

 

Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf). 

 

Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).

 

A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.

 

A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.

 

Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf). 

 

Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).

 

A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.

 

EBS ÉBRENLÉTBEN

EBS ÉBRENLÉTBEN

Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.

 

Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.

 

EBS REM ALVÁSBAN

EBS REM ALVÁSBAN

Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.

 

Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.

 

Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.

 

Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.

 

Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.

 

Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.

 

EBS TUDATOS ÁLOMBAN

EBS TUDATOS ÁLOMBAN

Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.

 

Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).

 

A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.

 

A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.

 

Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került  leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.

 

Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.

 

Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).

 

A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.

 

A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.

 

Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került  leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.

 

EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN

EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN

Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.

 

Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).

 

Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.

 

Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).

 

ÖSSZEGZÉS

ÖSSZEGZÉS

A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.

 

A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.

 

A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.

A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.

Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.

 

Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.

 

Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.

 

Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.

 

Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.

 

Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.

 

Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.

 

Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.

 

A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.

A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.

Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.

 

A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.

 

Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.

 

Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.

 

Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.

 

A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.

 

Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.

 

Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.

 

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ

A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.

 

Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.

 

Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.

 

A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.

 

Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.

 

Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.

 

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN

A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.

 

A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.

 

Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM  fázisú alvásban.

 

Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.

 

Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.

 

A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.

 

A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.

 

Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM  fázisú alvásban.

 

Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.

 

Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.

 

A TANULMÁNY KORLÁTAI

A TANULMÁNY KORLÁTAI

A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.

 

Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.

 

A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.

 

Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.

 

A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.

 

Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.

 

A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.

 

Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és gyakran képes befolyásolni az álom eseményeit. Ez a különleges tudatosság nem csupán fekete-fehér jelenség, hanem egy kontinuum: vannak álmok, amelyekben az éberség és az irányítás szintje magasabb, és...

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

A tudatos álmodás és a mély relaxációs technikák iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte növekszik. Ezek a módszerek nemcsak a pihenést és a stresszoldást szolgálják, hanem hozzájárulnak a mentális egészség és a jóllét fejlesztéséhez is. A jóga-nidra, vagyis a...

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A tudatos álmodás egy különleges állapot, amelyben az álmodó felismeri, hogy álmodik. Ez a felismerés lehetőséget ad, hogy az álmodó aktívan befolyásolja az álom eseményeit, vagy csak passzívan megfigyelje azokat. A tudatos álmodás nem csupán izgalmas élmény, hanem...

MISZTIKUS TÖRTÉNETEK – TESTEN KÍVÜLI TAPASZTALATOK

MISZTIKUS TÖRTÉNETEK – TESTEN KÍVÜLI TAPASZTALATOK

A fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) témakörét tanulmányozva az ember óhatatlanul különös könyvekbe, filmekbe, emberekbe és csoportokba botlik.

 

Valójában nincs ezzel semmi probléma, tudomásul kell venni, hogy a világ nem fekete és fehér, és a fázis nem egy hétköznapi beszédtéma, ezért evidens, hogy az érdeklődő szélsőséges dolgokra bukkan időnként. Egyszerűen el kell fogadni, ez benne van a pakliban, és éppen ezért kell megtanulni felelősségteljesen és józanul levonni a konklúziókat, minden ilyen találkozás után.

 

Efféle találkozásnak mondható például a „Misztikus történetek – Testen Kívüli Tapasztalatok” című írással történő megismerkedés is. Valamiért a kiadványban sem az írót, sem a kiadás évét nem tüntette fel a kiadó, és ez bizony megalapozza a könyvvel kapcsolatos bizalmatlanságot – nem véletlenül.

 

A könyv – ahogyan az a címben is olvasható -, testen kívüli történetek gyűjteménye. Nincs benne említés semmilyen módszerről és technikáról, amelyek a megtapasztalást segítik, az összes bemutatott élmény spontán.

 

Az, hogy ezeket az elbeszéléseket ki gyűjtötte össze és honnan, egy olyan kérdés, amely még a könyv elolvasása, és az interneten történő keresés után is nyitott marad. A nyomozást megnehezíti, hogy a könyvben nem említik a mű eredeti címét, holott minden bizonnyal fordításról beszélünk, egyetlen magyar név és helyszín sem szerepel benne.

 

A fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) témakörét tanulmányozva az ember óhatatlanul különös könyvekbe, filmekbe, emberekbe és csoportokba botlik.

 

Valójában nincs ezzel semmi probléma, tudomásul kell venni, hogy a világ nem fekete és fehér, és a fázis nem egy hétköznapi beszédtéma, ezért evidens, hogy az érdeklődő szélsőséges dolgokra bukkan időnként. Egyszerűen el kell fogadni, ez benne van a pakliban, és éppen ezért kell megtanulni felelősségteljesen és józanul levonni a konklúziókat, minden ilyen találkozás után.

 

Efféle találkozásnak mondható például a „Misztikus történetek – Testen Kívüli Tapasztalatok” című írással történő megismerkedés is. Valamiért a kiadványban sem az írót, sem a kiadás évét nem tüntette fel a kiadó, és ez bizony megalapozza a könyvvel kapcsolatos bizalmatlanságot – nem véletlenül.

 

A könyv – ahogyan az a címben is olvasható -, testen kívüli történetek gyűjteménye. Nincs benne említés semmilyen módszerről és technikáról, amelyek a megtapasztalást segítik, az összes bemutatott élmény spontán.

 

Az, hogy ezeket az elbeszéléseket ki gyűjtötte össze és honnan, egy olyan kérdés, amely még a könyv elolvasása, és az interneten történő keresés után is nyitott marad. A nyomozást megnehezíti, hogy a könyvben nem említik a mű eredeti címét, holott minden bizonnyal fordításról beszélünk, egyetlen magyar név és helyszín sem szerepel benne.

 

A TÖRTÉNETEK MEGLEHETŐSEN VÁLTOZATOSAK, ÉS A CÍMMEL ELLENTÉTBEN NEM CSAK TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEKRŐL OLVASHATUNK, HANEM MÁSRÓL IS.

A TÖRTÉNETEK MEGLEHETŐSEN VÁLTOZATOSAK, ÉS A CÍMMEL ELLENTÉTBEN NEM CSAK TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEKRŐL OLVASHATUNK, HANEM MÁSRÓL IS.

Ilyenek például a különböző szerelemi történetek, szellemekkel és állatokkal kapcsolatos tapasztalok, véletlen egybeesésekről szóló beszámolók, amelyeket az olvasó indokolatlannak tarthat az írás címe alapján.

 

Ilyenek például a különböző szerelemi történetek, szellemekkel és állatokkal kapcsolatos tapasztalok, véletlen egybeesésekről szóló beszámolók, amelyeket az olvasó indokolatlannak tarthat az írás címe alapján.

 

A TESTEN KÍVÜLI TAPASZTALATOK ELBESZÉLÉSEIRE VISSZATÉRVE, ELÉGGÉ VEGYES A FELHOZATAL. UGYANIS A KÖNYVBEN VANNAK OLYAN TIPIKUS FÁZISTAPASZTALATOK, AMELYEK A TAPASZTALT GYAKORLÓK SZÁMÁRA TELJESEN HIHETŐNEK TŰNNEK, MINT PÉLDÁUL A KÖVETKEZŐ:

A TESTEN KÍVÜLI TAPASZTALATOK ELBESZÉLÉSEIRE VISSZATÉRVE, ELÉGGÉ VEGYES A FELHOZATAL. UGYANIS A KÖNYVBEN VANNAK OLYAN TIPIKUS FÁZISTAPASZTALATOK, AMELYEK A TAPASZTALT GYAKORLÓK SZÁMÁRA TELJESEN HIHETŐNEK TŰNNEK, MINT PÉLDÁUL A KÖVETKEZŐ:

„1983 nyarán, oldalt fekve a kanapén, elszunnyadtam; a karjaim össze voltak fűzve. Egy darabig rendesen aludtam, de aztán felébredtem, és azt vettem észre, hogy beúszom az >>álomparalízis<< szokásos állapotába. Próbáltam nem elveszíteni a fejemet, és arra gondoltam: ha egyik karomat meg tudnám mozdítani, minden rendbe jönne.

 

Sajnos azonban összekulcsoltam a karjaimat, és ettől kétszeresen is nehézzé vált a feladat. Éppen arra gondoltam, hogy szétválasztom egymástól a karjaimat, – és ehelyett valahogy >>kihámozódtam<< a testemből. A következő pillanatban már a gázkandalló mellett álltam, ami közvetlenül a kanapé mellett foglalt helyet. Nincs szó leírni a rémületet és a pánikot, ami elfogott – soha nem fogom elfelejteni, az egyszer biztos…”

 

„1983 nyarán, oldalt fekve a kanapén, elszunnyadtam; a karjaim össze voltak fűzve. Egy darabig rendesen aludtam, de aztán felébredtem, és azt vettem észre, hogy beúszom az >>álomparalízis<< szokásos állapotába. Próbáltam nem elveszíteni a fejemet, és arra gondoltam: ha egyik karomat meg tudnám mozdítani, minden rendbe jönne.

 

Sajnos azonban összekulcsoltam a karjaimat, és ettől kétszeresen is nehézzé vált a feladat. Éppen arra gondoltam, hogy szétválasztom egymástól a karjaimat, – és ehelyett valahogy >>kihámozódtam<< a testemből. A következő pillanatban már a gázkandalló mellett álltam, ami közvetlenül a kanapé mellett foglalt helyet. Nincs szó leírni a rémületet és a pánikot, ami elfogott – soha nem fogom elfelejteni, az egyszer biztos…”

 

DE NEM KEVÉS OLYAN TÖRTÉNETRŐL IS OLVASHATUNK, AMELYEK VALÓSÁGTARTALMA (NAGYON FINOMAN SZÓLVA) IGENCSAK MEGKÉRDŐJELEZHETŐ, ILYEN PÉLDÁUL MRS. SALLY VINSON ESETE.

DE NEM KEVÉS OLYAN TÖRTÉNETRŐL IS OLVASHATUNK, AMELYEK VALÓSÁGTARTALMA (NAGYON FINOMAN SZÓLVA) IGENCSAK MEGKÉRDŐJELEZHETŐ, ILYEN PÉLDÁUL MRS. SALLY VINSON ESETE.

A cselekmény leírásában franciaországi útján, két barátnőjével utazva, állítólag egy nem mindennapi élményen ment keresztül. Elmondása (vagy egyszerűen csak a szerző) szerint az utcán sétálva egyszer csak azt vették észre, hogy mind a hárman a levegőben lebegnek. Ijedtségükön gyorsan túllépve egymásra néztek, és hangosan elkezdtek nevetni.

 

Miközben a levegőben siklottak, annyira nevettek, hogy ettől már a könnyük is kicsordult. Miután odalebegtek a szállodához, amit kerestek, észrevették, hogy odabent sehol sincs rajtuk kívül egy lélek sem.

 

Elhatározták, hogy keresnek valakit az épületben, amikor azt vették észre, hogy furcsa, fehér fény árasztja el a folyosót. Találtak egy óriási tükröt, amibe mind a hárman belenéztek, de egyikőjüknek sem látszódott a tükörképe, egészen addig, amíg olyan közel nem mentek hozzá, hogy szinte már beleütköztek.

 

Sally azt gondolta a tükörről, hogy az valamiféle dimenziókapu, amin majdnem keresztülhaladtak. Ettől nagyon megijedtek, visszarohantak a folyosón, ahonnan egy szobába jutottak, amiben öregasszonyok kézimunkáztak. Végül is kiszaladtak az egész épületből és elhagyták a várost.

 

A cselekmény leírásában franciaországi útján, két barátnőjével utazva, állítólag egy nem mindennapi élményen ment keresztül. Elmondása (vagy egyszerűen csak a szerző) szerint az utcán sétálva egyszer csak azt vették észre, hogy mind a hárman a levegőben lebegnek. Ijedtségükön gyorsan túllépve egymásra néztek, és hangosan elkezdtek nevetni.

 

Miközben a levegőben siklottak, annyira nevettek, hogy ettől már a könnyük is kicsordult. Miután odalebegtek a szállodához, amit kerestek, észrevették, hogy odabent sehol sincs rajtuk kívül egy lélek sem.

 

Elhatározták, hogy keresnek valakit az épületben, amikor azt vették észre, hogy furcsa, fehér fény árasztja el a folyosót. Találtak egy óriási tükröt, amibe mind a hárman belenéztek, de egyikőjüknek sem látszódott a tükörképe, egészen addig, amíg olyan közel nem mentek hozzá, hogy szinte már beleütköztek.

 

Sally azt gondolta a tükörről, hogy az valamiféle dimenziókapu, amin majdnem keresztülhaladtak. Ettől nagyon megijedtek, visszarohantak a folyosón, ahonnan egy szobába jutottak, amiben öregasszonyok kézimunkáztak. Végül is kiszaladtak az egész épületből és elhagyták a várost.

 

A FENTI SOROKAT ELOLVASVA NYUGODTAN KIJELENTHETJÜK, HOGY NEM AZ OLVASÓ HIBÁJA, HA AZ AZ ÉRZÉSE, HOGY EGY KISGYERMEK KÉPZELGÉSEIT OLVASTA.

A FENTI SOROKAT ELOLVASVA NYUGODTAN KIJELENTHETJÜK, HOGY NEM AZ OLVASÓ HIBÁJA, HA AZ AZ ÉRZÉSE, HOGY EGY KISGYERMEK KÉPZELGÉSEIT OLVASTA.

Végül is, egy valódi fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) egyetlen vonása sem fedezhető fel benne, talán a lebegésen kívül. Sajnos nem ez az egyetlen zavarba ejtő történet a leírások között, pedig tényleg vannak közöttük olyanok is, amelyek tipikus fázistapasztalatok fémjeleit hordozzák magukon.

 

Ez eléggé megnehezíti a tapasztalatlan olvasó kiigazodását a különböző minőségű történetek közt. Még nagyobb hibája a könyvnek, hogy ezekből a kétes történetekből olyan következtetéseket von le, amelyek egyáltalán nem megalapozottak, ennek ellenére mégis úgy tárja ezeket az olvasó elé, mint valamiféle örök érvényű igazságokat.

 

Az egyetlen ilyen kivétel egy, a New York Times, 1986. október 28-ai számából kiemelt cikk.

 

A könyv annak ajánlott olvasmány, akit nem zavar, ha olyan történeteket olvas, amelyek egy része minden bizonnyal kitaláció, és nem egy olyan könyvet keres, amelyben a fázis megtapasztalásához szükséges technikák és módszerek kerülnek bemutatásra.

 

Amennyiben valaki egzakt leírásokat és legalább hitelesnek tűnő elbeszéléseket szeretne olvasni a fázisról, nyugodtan kihagyhatja a művet, semmiről sem fog lemaradni.

 

Végül is, egy valódi fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) egyetlen vonása sem fedezhető fel benne, talán a lebegésen kívül. Sajnos nem ez az egyetlen zavarba ejtő történet a leírások között, pedig tényleg vannak közöttük olyanok is, amelyek tipikus fázistapasztalatok fémjeleit hordozzák magukon.

 

Ez eléggé megnehezíti a tapasztalatlan olvasó kiigazodását a különböző minőségű történetek közt. Még nagyobb hibája a könyvnek, hogy ezekből a kétes történetekből olyan következtetéseket von le, amelyek egyáltalán nem megalapozottak, ennek ellenére mégis úgy tárja ezeket az olvasó elé, mint valamiféle örök érvényű igazságokat.

 

Az egyetlen ilyen kivétel egy, a New York Times, 1986. október 28-ai számából kiemelt cikk.

 

A könyv annak ajánlott olvasmány, akit nem zavar, ha olyan történeteket olvas, amelyek egy része minden bizonnyal kitaláció, és nem egy olyan könyvet keres, amelyben a fázis megtapasztalásához szükséges technikák és módszerek kerülnek bemutatásra.

 

Amennyiben valaki egzakt leírásokat és legalább hitelesnek tűnő elbeszéléseket szeretne olvasni a fázisról, nyugodtan kihagyhatja a művet, semmiről sem fog lemaradni.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

TUDATOS ÁLMODÁS MÓDSZEREK ELEMZÉSE

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és gyakran képes befolyásolni az álom eseményeit. Ez a különleges tudatosság nem csupán fekete-fehér jelenség, hanem egy kontinuum: vannak álmok, amelyekben az éberség és az irányítás szintje magasabb, és...

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

JÓGA-NIDRA, TUDATOSSÁG, JÓLLÉT

A tudatos álmodás és a mély relaxációs technikák iránti érdeklődés az utóbbi években világszerte növekszik. Ezek a módszerek nemcsak a pihenést és a stresszoldást szolgálják, hanem hozzájárulnak a mentális egészség és a jóllét fejlesztéséhez is. A jóga-nidra, vagyis a...

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A TUDATOS ÁLMODÓK SZEMÉLYISÉGE

A tudatos álmodás egy különleges állapot, amelyben az álmodó felismeri, hogy álmodik. Ez a felismerés lehetőséget ad, hogy az álmodó aktívan befolyásolja az álom eseményeit, vagy csak passzívan megfigyelje azokat. A tudatos álmodás nem csupán izgalmas élmény, hanem...

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.