Schacter, D. L. (1976) úttörő tanulmánya először foglalta össze a hipnagóg állapottal kapcsolatos megállapításokat. Ebben az ébrenlét és alvás közötti sajátos tudatállapotot vizsgálja részletesen, amely a tudatos álmodás szempontjából kulcsfontosságú átmeneti zóna. A...
TUDATOS ÁLOMODÁS – A LEGBRUTÁLISABB REJTETT ERŐFORRÁSOD
Képzeld el, hogy az agyad egy kvantumszámítógép, ami éjjel titokban neked dolgozik, miközben alszol. Viszont erről neked senki sem szólt, ezért ezt az üzemmódot háttéralkalmazásként hagyod futni, kihasználatlanul.
Végre itt egy cikk, ami megmutatja, hogyan kapcsolódik össze az álom, a memória, a tudat és kvantum-metafora. Tudatos álmodóként, miközben álmodás közben tudod, hogy álmodsz, beléphetsz ebbe a rendszerbe, és többé nem passzív megfigyelő leszel.
Képzeld el, hogy az agyad egy kvantumszámítógép, ami éjjel titokban neked dolgozik, miközben alszol. Viszont erről neked senki sem szólt, ezért ezt az üzemmódot háttéralkalmazásként hagyod futni, kihasználatlanul.
Végre itt egy cikk, ami megmutatja, hogyan kapcsolódik össze az álom, a memória, a tudat és kvantum-metafora. Tudatos álmodóként, miközben álmodás közben tudod, hogy álmodsz, beléphetsz ebbe a rendszerbe, és többé nem passzív megfigyelő leszel.
ÁLOM, MINT KVANTUM HULLÁM A FEJEDBEN
ÁLOM, MINT KVANTUM HULLÁM A FEJEDBEN
Strongman (2014) szerint az álmodást úgy érdemes elképzelni, mint kvantumállapotokat a tudatodban. Nem “alszol vagy ébren vagy”, hanem folyamatosan váltakozó tudatminőségek között mozogsz.
A tudatos álom egy extrémen tiszta pillanat ezen a skálán, amikor ráébredsz álmodás közben, hogy egy álomban vagy.
Az agyad nappal rengeteg információt szív magába. Éjjel ezeket sémákba rendezi, szűr, töröl, erősít, összekapcsol. Az álmok ennek a „séma-asszimilációnak” a melléktermékei, kvázi a rendszer grafikus felülete.
Olyan ez, mintha a tested egy belső kamerája hirtelen élőben közvetítené, ahogyan az izmaid épülnek edzés közben. Az álmodás az, amikor bepillanthatsz, mit csinál a rendszered a háttérben.
Strongman (2014) szerint az álmodást úgy érdemes elképzelni, mint kvantumállapotokat a tudatodban. Nem “alszol vagy ébren vagy”, hanem folyamatosan váltakozó tudatminőségek között mozogsz.
A tudatos álom egy extrémen tiszta pillanat ezen a skálán, amikor ráébredsz álmodás közben, hogy egy álomban vagy.
Az agyad nappal rengeteg információt szív magába. Éjjel ezeket sémákba rendezi, szűr, töröl, erősít, összekapcsol. Az álmok ennek a „séma-asszimilációnak” a melléktermékei, kvázi a rendszer grafikus felülete.
Olyan ez, mintha a tested egy belső kamerája hirtelen élőben közvetítené, ahogyan az izmaid épülnek edzés közben. Az álmodás az, amikor bepillanthatsz, mit csinál a rendszered a háttérben.
AZ AGYAD ÉJSZAKAI “MEMÓRIA GYÁRA”
AZ AGYAD ÉJSZAKAI “MEMÓRIA GYÁRA”
Már régebbi kutatások is megmutatták, hogy alvás alatt jobban megmaradnak az emléknyomok, mint ébren. Ennek egyszerű oka van: kevesebb külső inger zavar be, miközben a memóriarendszer tovább dolgozik.
Két fő alvásállapot váltja egymást: NREM és REM. A klasszikus álomélmény főleg REM fázisban jelenik meg. Ha ilyenkor ébredsz fel, nagyobb eséllyel emlékszel a történtekre, mint egy NREM utáni ébredésnél.
A kutatók azt találták, hogy szokatlan, “nem rutin” információk optimális rögzítéséhez REM alvás szükséges. Mintha az agyad azt mondaná: “oké, ez nem egy sima séta a parkban, ezt el kell menteni mélyre”.
A hippocampus, az entorhinális kéreg és a parahippocampalis régiók közösen dolgoznak azon,
hogy az álom-epizódok epizodikus emlékként lenyomatot kapjanak. A hippocampus időt és teret rendez, az amygdala az érzelmi töltést húzza rá a jelenetre.
Amikor NREM alatt csökken az acetilkolin szint, a rendszer inkább a “replay” üzemmódot futtatja. Ilyenkor az emlékek a hippocampusból az entorhinális kéreg felé áramlanak és konszolidálódnak. REM-ben viszont blokkolódik ez a kifelé irányuló áramlás, és inkább a kéregből megy vissza az input.
Már régebbi kutatások is megmutatták, hogy alvás alatt jobban megmaradnak az emléknyomok, mint ébren. Ennek egyszerű oka van: kevesebb külső inger zavar be, miközben a memóriarendszer tovább dolgozik.
Két fő alvásállapot váltja egymást: NREM és REM. A klasszikus álomélmény főleg REM fázisban jelenik meg. Ha ilyenkor ébredsz fel, nagyobb eséllyel emlékszel a történtekre, mint egy NREM utáni ébredésnél.
A kutatók azt találták, hogy szokatlan, “nem rutin” információk optimális rögzítéséhez REM alvás szükséges. Mintha az agyad azt mondaná: “oké, ez nem egy sima séta a parkban, ezt el kell menteni mélyre”.
A hippocampus, az entorhinális kéreg és a parahippocampalis régiók közösen dolgoznak azon,
hogy az álom-epizódok epizodikus emlékként lenyomatot kapjanak. A hippocampus időt és teret rendez, az amygdala az érzelmi töltést húzza rá a jelenetre.
Amikor NREM alatt csökken az acetilkolin szint, a rendszer inkább a “replay” üzemmódot futtatja. Ilyenkor az emlékek a hippocampusból az entorhinális kéreg felé áramlanak és konszolidálódnak. REM-ben viszont blokkolódik ez a kifelé irányuló áramlás, és inkább a kéregből megy vissza az input.
MIÉRT CSAK TÖREDÉKEKRE EMLÉKSZEL?
MIÉRT CSAK TÖREDÉKEKRE EMLÉKSZEL?
A kutatások szerint a megjegyzett álmoknak csak töredéke teljes, kerek epizód. A többség szakadozott jelenetsor, jelenetek halmaza, rövid villanás. Ennek egyik oka, hogy ébredés után nem történik elég gyors rögzítés.
Az agynak prioritáslistája van. A modern ember a nappali, hasznosnak ítélt ébrenléti eseményeket favorizálja. Az álom így gyakran csak napközbeni “reziduumként” bukkan fel újra gondolatban vagy hangulatban.
Traumatikus, negatív álmok, például rémálmok esetén viszont sokkal epizódszerűbb a tartalom.
Mintha az agy többször visszatekerné ugyanazt a jelenetet, hogy “megeméssze” az érzelmi terhet.
Érdekesség, hogy REM alatt csökkennek bizonyos stresszhez kötődő agyi kémiai jelek. Így a nehéz élményeket újracsomagolva, kevesebb érzelmi “mérgezéssel” tudod másnap magaddal vinni.
A tudatos álmodásnál ezt a rendszert belülről tudod megfigyelni.
Olyan, mintha beülnél a saját vágószobádba, ahol a fejedben készül a film.
A kutatások szerint a megjegyzett álmoknak csak töredéke teljes, kerek epizód. A többség szakadozott jelenetsor, jelenetek halmaza, rövid villanás. Ennek egyik oka, hogy ébredés után nem történik elég gyors rögzítés.
Az agynak prioritáslistája van. A modern ember a nappali, hasznosnak ítélt ébrenléti eseményeket favorizálja. Az álom így gyakran csak napközbeni “reziduumként” bukkan fel újra gondolatban vagy hangulatban.
Traumatikus, negatív álmok, például rémálmok esetén viszont sokkal epizódszerűbb a tartalom.
Mintha az agy többször visszatekerné ugyanazt a jelenetet, hogy “megeméssze” az érzelmi terhet.
Érdekesség, hogy REM alatt csökkennek bizonyos stresszhez kötődő agyi kémiai jelek. Így a nehéz élményeket újracsomagolva, kevesebb érzelmi “mérgezéssel” tudod másnap magaddal vinni.
A tudatos álmodásnál ezt a rendszert belülről tudod megfigyelni.
Olyan, mintha beülnél a saját vágószobádba, ahol a fejedben készül a film.
KVANTUM-METAFORÁK ÉS A TUDATOS ÁLOMODÁS
KVANTUM-METAFORÁK ÉS A TUDATOS ÁLOMODÁS
Strongman kvantumfizikai analógiákat használ, hogy leírja az álom–tudat–memória kapcsolatot. Nem arról beszél, hogy “bizonyított kvantumcsoda” fut a fejedben, hanem metaforáról.
Képzeld el a gondolataidat, mint kvantum-hullámokat. Amíg nem figyelsz rájuk, a végtelen lehetőség állapotában lebegnek. Amikor tudatosan “rájuk nézel”, összeomlik a hullámfüggvény, és egy konkrét élmény lesz belőlük.
A kvantumfizikában ezt decoherence-nek hívják. A sok lehetséges kimenetből egy válik valósággá, amikor figyelsz. A tudatos álom pontosan ilyen: a szokásos, homályos éjszakai zajból hirtelen éles kép lesz.
A “many minds” (sok elme) elmélet szerint ez olyan, mintha rengeteg lehetséges tudatállapot futna párhuzamosan. Az álmodás ezeknek a lehetséges mentális állapotoknak a finom átfedéseit mutatja meg. Olyan, mintha több “én-verzió” beszélgetne a fejedben, és ezt te álomként érzékelnéd.
Strongman szerint az álom lehet “fehér zaj” lenyomat a módosított Schrödinger-egyenlet metaforájában. Ez a zaj hordozza a sok lehetséges én-állapot visszhangját. Te pedig reggel csak a legerősebb, legkoherensebb kerettörténetre emlékszel.
Strongman kvantumfizikai analógiákat használ, hogy leírja az álom–tudat–memória kapcsolatot. Nem arról beszél, hogy “bizonyított kvantumcsoda” fut a fejedben, hanem metaforáról.
Képzeld el a gondolataidat, mint kvantum-hullámokat. Amíg nem figyelsz rájuk, a végtelen lehetőség állapotában lebegnek. Amikor tudatosan “rájuk nézel”, összeomlik a hullámfüggvény, és egy konkrét élmény lesz belőlük.
A kvantumfizikában ezt decoherence-nek hívják. A sok lehetséges kimenetből egy válik valósággá, amikor figyelsz. A tudatos álom pontosan ilyen: a szokásos, homályos éjszakai zajból hirtelen éles kép lesz.
A “many minds” (sok elme) elmélet szerint ez olyan, mintha rengeteg lehetséges tudatállapot futna párhuzamosan. Az álmodás ezeknek a lehetséges mentális állapotoknak a finom átfedéseit mutatja meg. Olyan, mintha több “én-verzió” beszélgetne a fejedben, és ezt te álomként érzékelnéd.
Strongman szerint az álom lehet “fehér zaj” lenyomat a módosított Schrödinger-egyenlet metaforájában. Ez a zaj hordozza a sok lehetséges én-állapot visszhangját. Te pedig reggel csak a legerősebb, legkoherensebb kerettörténetre emlékszel.
MIT CSINÁL A TESTED, MIKÖZBEN A TUDATOD SZÁRNYAL?
MIT CSINÁL A TESTED, MIKÖZBEN A TUDATOD SZÁRNYAL?
REM alvás közben a tested részben lebénul. A mozgásért felelős izmok nem hajtják végre a parancsokat, amelyeket az agy kiad. Ez óriási ajándék, mert így átélheted az álombeli mozdulataidat anélkül, hogy kiugranál az ablakon.
LaBerge szerint éppen ez a bénulás teszi lehetővé, hogy az agy akadálytalanul generáljon motoros parancsokat. A belső mozgásprogram teljes erővel fut, miközben a test mozdulatlan marad. Ezért érződik a tudatos álom annyira valódinak, mintha a tested is ott lenne a jelenetben.
Kutatások kimutatták, hogy álmodás közben komplex hálózatok dolgoznak: mediális temporális, mediális prefrontális, középvonalbeli és parietális területek. Ez a tudatossághoz is kötődő hálózatokkal részben átfed. Nem csoda, hogy tudatos álom állapotában úgy érzed, mintha az ébrenléti éned bekapcsolna az álomba. (És be is kapcsolódik.)
REM alvás közben a tested részben lebénul. A mozgásért felelős izmok nem hajtják végre a parancsokat, amelyeket az agy kiad. Ez óriási ajándék, mert így átélheted az álombeli mozdulataidat anélkül, hogy kiugranál az ablakon.
LaBerge szerint éppen ez a bénulás teszi lehetővé, hogy az agy akadálytalanul generáljon motoros parancsokat. A belső mozgásprogram teljes erővel fut, miközben a test mozdulatlan marad. Ezért érződik a tudatos álom annyira valódinak, mintha a tested is ott lenne a jelenetben.
Kutatások kimutatták, hogy álmodás közben komplex hálózatok dolgoznak: mediális temporális, mediális prefrontális, középvonalbeli és parietális területek. Ez a tudatossághoz is kötődő hálózatokkal részben átfed. Nem csoda, hogy tudatos álom állapotában úgy érzed, mintha az ébrenléti éned bekapcsolna az álomba. (És be is kapcsolódik.)
ÉRZELMEK, FÉLELEM, TRAUMA – A LÉLEK ÉJSZAKAI EDZÉSE
ÉRZELMEK, FÉLELEM, TRAUMA – A LÉLEK ÉJSZAKAI EDZÉSE
Az amygdala erősen aktív REM alatt. Ő szabályozza az érzelmi memória kódolását és a testi reakciókat. Ezért érződik egy álombeli jelenet néha ezerszer erősebbnek, mint egy hasonló nappali szituáció.
A hippocampus–amygdala kapcsolat segít, hogy a félelmeket “próbaverzióban” dolgozd fel. Egy traumatikus élmény az álomban leválhat a nyers érzelmi sokkról. Az agy olyan, mint egy terapeuta, aki éjjel újra és újra meséli ugyanazt a történetet, míg tompul a fájdalom.
Ez magyarázza, miért ébredsz néha úgy, hogy egy régi nehéz élmény “könnyebbnek” tűnik. Nem mindig tudod, pontosan mit dolgozott rajta a rendszer, de érzed az érzelmi áthangolódást.
Az amygdala erősen aktív REM alatt. Ő szabályozza az érzelmi memória kódolását és a testi reakciókat. Ezért érződik egy álombeli jelenet néha ezerszer erősebbnek, mint egy hasonló nappali szituáció.
A hippocampus–amygdala kapcsolat segít, hogy a félelmeket “próbaverzióban” dolgozd fel. Egy traumatikus élmény az álomban leválhat a nyers érzelmi sokkról. Az agy olyan, mint egy terapeuta, aki éjjel újra és újra meséli ugyanazt a történetet, míg tompul a fájdalom.
Ez magyarázza, miért ébredsz néha úgy, hogy egy régi nehéz élmény “könnyebbnek” tűnik. Nem mindig tudod, pontosan mit dolgozott rajta a rendszer, de érzed az érzelmi áthangolódást.
TUDATOS ÁLOMODÁS, MINT SAJÁT LABOR
TUDATOS ÁLOMODÁS, MINT SAJÁT LABOR
Ha a tudatos álmodás szemszögéből nézed, olyan, mintha ilyenkor belépnél abba a laborba, ahol ezek a folyamatok futnak. A különbség az, hogy nem csak kísérleti alany vagy, hanem részben kísérletvezető is.
Strongman gondolatmenete alapján ilyenkor:
-
megfigyeled, hogyan rendszerezi az agyad a közelmúlt emlékeit,
-
érzed, hogyan keveredik össze múlt, jelen és lehetséges jövő,
-
és közben befolyásolhatod a fókuszt, a cselekményt, a hozzáállásod.
Olyan ez, mint egy kvantum-szintű “A/B teszt” a saját tudatodban.
Más reakciót próbálsz ugyanarra a szituációra, és megnézed, milyen érzelmi lenyomattal ébredsz.
Ha a tudatos álmodás szemszögéből nézed, olyan, mintha ilyenkor belépnél abba a laborba, ahol ezek a folyamatok futnak. A különbség az, hogy nem csak kísérleti alany vagy, hanem részben kísérletvezető is.
Strongman gondolatmenete alapján ilyenkor:
-
megfigyeled, hogyan rendszerezi az agyad a közelmúlt emlékeit,
-
érzed, hogyan keveredik össze múlt, jelen és lehetséges jövő,
-
és közben befolyásolhatod a fókuszt, a cselekményt, a hozzáállásod.
Olyan ez, mint egy kvantum-szintű “A/B teszt” a saját tudatodban.
Más reakciót próbálsz ugyanarra a szituációra, és megnézed, milyen érzelmi lenyomattal ébredsz.
A KEMÉNY KÉRDÉS – MI A TUDAT?
A KEMÉNY KÉRDÉS – MI A TUDAT?
Bilodeau szerint a tudat, mint jelenség nem fér bele a klasszikus fizikai–mentális felosztásba. A mateiralimus, az idealizmus és a dualizmus egyaránt kevésnek tűnik.
Álmokban világos, hogy belső képekkel dolgozol, mégis valóságként éled át őket. Ez az a zóna, ahol a “mi a valóság?” kérdés nem filozófiai játék, hanem nyers élmény. Strongman szerint a tudat minősége nem egyenértékű azzal, amiből fizikailag felépül.
A kvantum-metafora ebben segít: megmutatja, hogy lehet egyszerre több állapot is “potenciálisan valós”.
A tudatos álom pedig átjárót ad ezek között.
Bilodeau szerint a tudat, mint jelenség nem fér bele a klasszikus fizikai–mentális felosztásba. A mateiralimus, az idealizmus és a dualizmus egyaránt kevésnek tűnik.
Álmokban világos, hogy belső képekkel dolgozol, mégis valóságként éled át őket. Ez az a zóna, ahol a “mi a valóság?” kérdés nem filozófiai játék, hanem nyers élmény. Strongman szerint a tudat minősége nem egyenértékű azzal, amiből fizikailag felépül.
A kvantum-metafora ebben segít: megmutatja, hogy lehet egyszerre több állapot is “potenciálisan valós”.
A tudatos álom pedig átjárót ad ezek között.
PROBLÉMAMEGOLDÁS ÁLMODBAN – A TUDAT, MINT KVANTUM SZÁMÍTÓGÉP
PROBLÉMA MEGOLDÁSA ÁLMODBAN – A TUDAT, MINT KVANTUM SZÁMÍTÓGÉP
Ha az álmokat úgy értelmezed, mint a kvantumállapotok közötti átmenetek felszíni jelét, akkor teljesen logikus, hogy problémákat is meg tudsz oldani ebben az állapotban.
Alvás közben az agyad “visszavesz” a felesleges folyamatkból, hogy a lényegtelen minták elhalványuljanak, és csak a fontos emlékek és kapcsolatok maradjanak meg. Mintha a rendszer minden éjjel kitakarítaná a felesleges kapcsolódásokat. Ami megmarad, az mélyebb hálózatba épül, és másnap rendelkezésedre áll.
Ha tudatosan viszed be a kérdéseidet az álomvilágba, rá tudsz ülni erre a folyamatra. Az agyad olyan kombinációkat próbál ki, amelyeket nappal nem engedsz meg neki.
Olyan, mintha a kreatív igazgatód éjjel megkapná a teljes büdzsét, korlátok nélkül.
Ha az álmokat úgy értelmezed, mint a kvantumállapotok közötti átmenetek felszíni jelét, akkor teljesen logikus, hogy problémákat is meg tudsz oldani ebben az állapotban.
Alvás közben az agyad “visszavesz” a felesleges folyamatkból, hogy a lényegtelen minták elhalványuljanak, és csak a fontos emlékek és kapcsolatok maradjanak meg. Mintha a rendszer minden éjjel kitakarítaná a felesleges kapcsolódásokat. Ami megmarad, az mélyebb hálózatba épül, és másnap rendelkezésedre áll.
Ha tudatosan viszed be a kérdéseidet az álomvilágba, rá tudsz ülni erre a folyamatra. Az agyad olyan kombinációkat próbál ki, amelyeket nappal nem engedsz meg neki.
Olyan, mintha a kreatív igazgatód éjjel megkapná a teljes büdzsét, korlátok nélkül.
MIT VIGYÉL MAGADDAL EBBŐL AZ EGÉSZBŐL?
MIT VIGYÉL MAGADDAL EBBŐL AZ EGÉSZBŐL?
Ha idáig eljutottál, egy dolgot biztosan tudsz: az álmodás nem mellékes esti műsor. Ez az agyad éjszakai “high performance” üzemmódja, ahol emlékeket gyúr át, érzelmeket hangol újra, és új jelentéseket rak össze.
Mit vigyél magaddal, ha érdekel a tudatos álmodás?
Először is: az álmaid nem véletlen jelenetek. Az agyad így mutatja meg, hogyan dolgozza fel a nappalaid nyomait, a múltad darabjait és a lehetséges jövőid vázlatait. Amikor figyelsz rájuk, betekintést kapsz a saját belső rendszered működésébe.
Másodszor: a tudatos álmodás nem menekülés a valóság elől, hanem belépő a vezérlőterembe. Tudatos állapotban nem csak sodródsz a jelenetekkel, hanem megfigyelővé és részben irányítóvá válsz. Olyan, mintha beülnél a saját vágószobádba, ahol épp most szerkesztik az életed filmjét.
Harmadszor: az, ahogyan az álmaiddal bánsz, visszahat a nappalodra. Ha figyeled, jegyzetled, értelmezed őket, erősíted a memóriád, finomítod az érzelmi reakcióidat, és több kreatív problémamegoldást engedsz be az életedbe. Nem mágikus trükk ez, hanem a saját elméd tudatos használata.
Tekints úgy az éjszakáidra, mint ismétlődő lehetőségekre. Minden este kapsz egy új esélyt, hogy mélyebben juss magadban, és tudatosabban írd át az életed.
A kérdés nem az, hogy álmodsz-e. Az a kérdés, hogy hajlandó vagy-e végre felébredni az álmaidon belül.
További izgalmas cikkek a témában: https://www.oobelive.com/blog/
Ha idáig eljutottál, egy dolgot biztosan tudsz: az álmodás nem mellékes esti műsor. Ez az agyad éjszakai “high performance” üzemmódja, ahol emlékeket gyúr át, érzelmeket hangol újra, és új jelentéseket rak össze.
Mit vigyél magaddal, ha érdekel a tudatos álmodás?
Először is: az álmaid nem véletlen jelenetek. Az agyad így mutatja meg, hogyan dolgozza fel a nappalaid nyomait, a múltad darabjait és a lehetséges jövőid vázlatait. Amikor figyelsz rájuk, betekintést kapsz a saját belső rendszered működésébe.
Másodszor: a tudatos álmodás nem menekülés a valóság elől, hanem belépő a vezérlőterembe. Tudatos állapotban nem csak sodródsz a jelenetekkel, hanem megfigyelővé és részben irányítóvá válsz. Olyan, mintha beülnél a saját vágószobádba, ahol épp most szerkesztik az életed filmjét.
Harmadszor: az, ahogyan az álmaiddal bánsz, visszahat a nappalodra. Ha figyeled, jegyzetled, értelmezed őket, erősíted a memóriád, finomítod az érzelmi reakcióidat, és több kreatív problémamegoldást engedsz be az életedbe. Nem mágikus trükk ez, hanem a saját elméd tudatos használata.
Tekints úgy az éjszakáidra, mint ismétlődő lehetőségekre. Minden este kapsz egy új esélyt, hogy mélyebben juss magadban, és tudatosabban írd át az életed.
A kérdés nem az, hogy álmodsz-e. Az a kérdés, hogy hajlandó vagy-e végre felébredni az álmaidon belül.
További izgalmas cikkek a témában: https://www.oobelive.com/blog/
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
HIPNAGÓGIA: KAPU A TUDATOS ÁLMODÁSHOZ
ASZTRÁL PROJEKCIÓ (2008)
Az Ophiel álnéven író Edward Peach „Asztrál projekció – A testen kívüli önérzékelés gyakorlata” című könyve (eredeti cím: The Art and Practice of Astral Projection, 1961; magyarul Danvantara Kiadó, 2008) a modern okkult irodalom egyik klasszikus, gyakorlatorientált...
ÁLOMBAN EDZŐ SPORTOLÓ BAJNOKOK
Erlacher, D., Stumbrys, T., & Schredl, M. (2012) tanulmánya alapján a tudatos álmodás a sportolók körében egyáltalán nem ritka jelenség, sőt sokan rendszeresen át is élik ezt az állapotot. A kutatás különlegessége, hogy nemcsak a gyakoriságot vizsgálja, hanem azt...
Forrás: Strongman, L. (2014). Conscious States of Dreaming. The Journal of Mind and Behavior, 35(4), 189–200.
Forrás: Strongman, L. (2014). Conscious States of Dreaming. The Journal of Mind and Behavior, 35(4), 189–200.
