PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | 2025.01.01. | gyakorlat, tudomány

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai iskolák azt állítják, hogy valamiféle minimális tudatosság ilyenkor is jelen lehet. Evan Thompson filozófus új megközelítést javasol ebben a vitában, amely ötvözi a keleti és nyugati perspektívákat, és új utakat nyit az álom nélküli alvás tudományos vizsgálata előtt.

 

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai iskolák azt állítják, hogy valamiféle minimális tudatosság ilyenkor is jelen lehet. Evan Thompson filozófus új megközelítést javasol ebben a vitában, amely ötvözi a keleti és nyugati perspektívákat, és új utakat nyit az álom nélküli alvás tudományos vizsgálata előtt.

 

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGÁNAK KLASSZIKUS INDIAI VITÁJA

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGÁNAK KLASSZIKUS INDIAI VITÁJA

​Thompson rekonstruálja az álom nélküli alvás tudatosságáról szóló klasszikus indiai vitát az Advaita Vedānta és Nyāya iskolák között. A vita központi kérdése: Honnan tudjuk felébredés után, hogy békésen aludtunk?

 

Az Advaita Vedānta iskola szerint az álom nélküli alvásról szóló beszámolók emlékeken alapulnak – közvetlenül emlékezünk egy olyan állapotra, amelyben fenomenális tudatosságunk volt, de nem tapasztaltunk semmilyen konkrét gondolatot vagy képet. Szerintük az álom nélküli alvás során egy tartalommentes, tiszta tudatosság van jelen, amelyre elvileg lehet emlékezni és pontosan felidézhető ébredéskor.

 

Ezzel szemben a Nyāya iskola azt állítja, hogy az álom nélküli alvásról szóló beszámolók következtetésen alapulnak. Szerintük ha az álom nélküli alvás egyfajta nem-tudás állapota, akkor ez a nem-tudás nem lehet ismert sem alvás közben, sem visszamenőleg. Legfeljebb arra következtethetünk ébredéskor, hogy békésen aludtunk, ha kipihentnek érezzük magunkat és nem emlékszünk semmire.

 

​Thompson rekonstruálja az álom nélküli alvás tudatosságáról szóló klasszikus indiai vitát az Advaita Vedānta és Nyāya iskolák között. A vita központi kérdése: Honnan tudjuk felébredés után, hogy békésen aludtunk?

 

Az Advaita Vedānta iskola szerint az álom nélküli alvásról szóló beszámolók emlékeken alapulnak – közvetlenül emlékezünk egy olyan állapotra, amelyben fenomenális tudatosságunk volt, de nem tapasztaltunk semmilyen konkrét gondolatot vagy képet. Szerintük az álom nélküli alvás során egy tartalommentes, tiszta tudatosság van jelen, amelyre elvileg lehet emlékezni és pontosan felidézhető ébredéskor.

 

Ezzel szemben a Nyāya iskola azt állítja, hogy az álom nélküli alvásról szóló beszámolók következtetésen alapulnak. Szerintük ha az álom nélküli alvás egyfajta nem-tudás állapota, akkor ez a nem-tudás nem lehet ismert sem alvás közben, sem visszamenőleg. Legfeljebb arra következtethetünk ébredéskor, hogy békésen aludtunk, ha kipihentnek érezzük magunkat és nem emlékszünk semmire.

 

A VITA HÁTTERÉBEN AZ ÁLL, HOGY A KÉT ISKOLA ELTÉRŐEN ÉRTELMEZI A TUDATOSSÁG ÉS AZ ÉN VISZONYÁT

A VITA HÁTTERÉBEN AZ ÁLL, HOGY A KÉT ISKOLA ELTÉRŐEN ÉRTELMEZI A TUDATOSSÁG ÉS AZ ÉN VISZONYÁT

A Nyāya szerint a tudatosság az én járulékos tulajdonsága, vagyis az én akkor is létezhet, amikor a tudatosság megszűnik. Úgy vélik, hogy a megismerés mindig valamilyen tárgyra irányul, ami elkülönül magától a megismerési állapottól. Ez összeegyeztethető azzal, hogy álmok során tárgyakra irányuló gondolatok és képek jelenjenek meg, de kizárja a tárgy nélküli kognitív állapotok lehetőségét.

 

Az Advaita Vedānta szerint viszont az én maga a tiszta, reflexív (önmagát megvilágító) tudatosság. Ezért nem engedhetik meg, hogy a tudatosság teljesen eltűnjön alvás során, mert ez az én eltűnését is jelentené. Ugyanakkor nem gondolják, hogy a tudatosságnak szükségszerűen tárgyra kell irányulnia. A tudatosság és az én lényegi reflexivitását és önmegvilágító jellegét elkülönítik a tárgyra irányuló gondolkodástól, sőt ez utóbbi feltételének tekintik.

 

A Nyāya szerint a tudatosság az én járulékos tulajdonsága, vagyis az én akkor is létezhet, amikor a tudatosság megszűnik. Úgy vélik, hogy a megismerés mindig valamilyen tárgyra irányul, ami elkülönül magától a megismerési állapottól. Ez összeegyeztethető azzal, hogy álmok során tárgyakra irányuló gondolatok és képek jelenjenek meg, de kizárja a tárgy nélküli kognitív állapotok lehetőségét.

 

Az Advaita Vedānta szerint viszont az én maga a tiszta, reflexív (önmagát megvilágító) tudatosság. Ezért nem engedhetik meg, hogy a tudatosság teljesen eltűnjön alvás során, mert ez az én eltűnését is jelentené. Ugyanakkor nem gondolják, hogy a tudatosságnak szükségszerűen tárgyra kell irányulnia. A tudatosság és az én lényegi reflexivitását és önmegvilágító jellegét elkülönítik a tárgyra irányuló gondolkodástól, sőt ez utóbbi feltételének tekintik.

 

A NÉZETELTÉRÉSEK ELLENÉRE A KÉT ISKOLA SZÁMOS PONTON EGYETÉRT

A NÉZETELTÉRÉSEK ELLENÉRE A KÉT ISKOLA SZÁMOS PONTON EGYETÉRT

      • ​Mindkét iskola elfogadja, hogy tárgyra irányuló tudatosság (pl. álmok formájában) előfordulhat alvás során, de nem tart ki végig.

 

      • Egyetértenek abban is, hogy az álom nélküli alvás olyan állapot, amelyben a tárgyra irányultság megszűnik.

 

      • Végül abban is egyetértenek, hogy az én fennmarad az álom nélküli alvás során, még a tárgyra irányultság hiányában is.

 

A vita tehát főként arról szól, hogy pontosan mit jelent az én fennmaradása az álom nélküli alvás során, illetve hogyan értelmezzük a tudatosság, az én és az emlékezeti beszámolók viszonyát.

 

      • ​Mindkét iskola elfogadja, hogy tárgyra irányuló tudatosság (pl. álmok formájában) előfordulhat alvás során, de nem tart ki végig.

 

      • Egyetértenek abban is, hogy az álom nélküli alvás olyan állapot, amelyben a tárgyra irányultság megszűnik.

 

      • Végül abban is egyetértenek, hogy az én fennmarad az álom nélküli alvás során, még a tárgyra irányultság hiányában is.

 

A vita tehát főként arról szól, hogy pontosan mit jelent az én fennmaradása az álom nélküli alvás során, illetve hogyan értelmezzük a tudatosság, az én és az emlékezeti beszámolók viszonyát.

 

THOMPSON KRITIKÁJA ÉS JAVASLATA

THOMPSON KRITIKÁJA ÉS JAVASLATA

Thompson rekonstruálja és bírálja a Nyāya érvelését, amely szerint az álom nélküli alvásról való tudásunk következtetésen alapul. Rámutat, hogy ez az érvelés vagy körkörös, vagy végtelen regresszushoz vezet. Ahhoz ugyanis, hogy arra következtessek, hogy egy különleges állapotban voltam, amelyben semmit sem tudtam, először indokolnom kell, hogy miért gondolom, hogy különleges állapotban voltam. Ha az indokom az, hogy semmit sem tudtam ebben az állapotban, akkor előfeltételezem azt, amit bizonyítani kellene, és az érvelés körkörössé válik.

 

Thompson szerint az Advaita Vedānta megközelítése kínál kiutat ebből a problémából. Eszerint amikor felébredünk egy álom nélküli alvásból, úgy tűnik, hogy közvetlenül tudunk arról beszámolni, hogy épp egy ilyen alvásból ébredtünk fel, anélkül hogy ezt ki kellene következtetnünk. Thompson fő célja annak megállapítása, hogy az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság logikailag lehetséges. Ehhez elegendő, ha elvben lehetségesek az ilyen alvásról szóló hiteles emlékek és beszámolók.

 

Ugyanakkor Thompson álláspontja óvatosabb az Advaita Vedānta nézeténél:

 

      • Nem állítja, hogy a tudatosság folyamatosan fennmarad az alvás során, hanem megengedi, hogy lehetnek tudattalan periódusok is.

 

      • Elismeri, hogy az álom nélküli alvásról szóló emlékeink tévesek is lehetnek.

 

Thompson fő érve, hogy az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság puszta lehetősége is megkérdőjelezi az uralkodó nyugati felfogást, és rávilágít egy finomabb alvásállapot-taxonómia szükségességére. Ez a finomabb taxonómia lenne az álom nélküli alvás tudatosságának kísérleti vizsgálatának feltétele.

 

Thompson rekonstruálja és bírálja a Nyāya érvelését, amely szerint az álom nélküli alvásról való tudásunk következtetésen alapul. Rámutat, hogy ez az érvelés vagy körkörös, vagy végtelen regresszushoz vezet. Ahhoz ugyanis, hogy arra következtessek, hogy egy különleges állapotban voltam, amelyben semmit sem tudtam, először indokolnom kell, hogy miért gondolom, hogy különleges állapotban voltam. Ha az indokom az, hogy semmit sem tudtam ebben az állapotban, akkor előfeltételezem azt, amit bizonyítani kellene, és az érvelés körkörössé válik.

 

Thompson szerint az Advaita Vedānta megközelítése kínál kiutat ebből a problémából. Eszerint amikor felébredünk egy álom nélküli alvásból, úgy tűnik, hogy közvetlenül tudunk arról beszámolni, hogy épp egy ilyen alvásból ébredtünk fel, anélkül hogy ezt ki kellene következtetnünk. Thompson fő célja annak megállapítása, hogy az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság logikailag lehetséges. Ehhez elegendő, ha elvben lehetségesek az ilyen alvásról szóló hiteles emlékek és beszámolók.

 

Ugyanakkor Thompson álláspontja óvatosabb az Advaita Vedānta nézeténél:

 

      • Nem állítja, hogy a tudatosság folyamatosan fennmarad az alvás során, hanem megengedi, hogy lehetnek tudattalan periódusok is.

 

      • Elismeri, hogy az álom nélküli alvásról szóló emlékeink tévesek is lehetnek.

 

Thompson fő érve, hogy az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság puszta lehetősége is megkérdőjelezi az uralkodó nyugati felfogást, és rávilágít egy finomabb alvásállapot-taxonómia szükségességére. Ez a finomabb taxonómia lenne az álom nélküli alvás tudatosságának kísérleti vizsgálatának feltétele.

 

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGEI

Thompson több javaslatot is tesz az álom nélküli alvás tudatosságának jövőbeli vizsgálatára:

 

1. A résztvevőket nem a tudatosság tárgyairól vagy tartalmáról kellene kérdezni (pl. „Mire gondolt ébredés előtt?”), hanem inkább az alvás fenomenális jellegére kellene irányítani figyelmüket (pl. „Milyen érzések vagy minőségi állapotok voltak jelen ébredés előtt?”).

 

2. A meditációs gyakorlat segítheti a hozzáférést az álom nélküli alvás állapotához, és pontosabb beszámolókat eredményezhet. Tapasztalt meditálók arról számolnak be, hogy „tanúi” voltak az álom nélküli alvásnak, vagy „tudatossá váltak” benne.

 

3. Az EEG-mintázatok változása lassú hullámú alvás során tapasztalt meditálóknál empirikus bizonyítékot szolgáltathat az álom nélküli alvás tudatosságára.

 

Thompson hangsúlyozza, hogy az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálatához új kísérleti protokollokra van szükség, amelyek ötvözik a fegyelmezett beszámolókat és az idegtudományi módszereket.

​

Thompson több javaslatot is tesz az álom nélküli alvás tudatosságának jövőbeli vizsgálatára:

 

1. A résztvevőket nem a tudatosság tárgyairól vagy tartalmáról kellene kérdezni (pl. „Mire gondolt ébredés előtt?”), hanem inkább az alvás fenomenális jellegére kellene irányítani figyelmüket (pl. „Milyen érzések vagy minőségi állapotok voltak jelen ébredés előtt?”).

 

2. A meditációs gyakorlat segítheti a hozzáférést az álom nélküli alvás állapotához, és pontosabb beszámolókat eredményezhet. Tapasztalt meditálók arról számolnak be, hogy „tanúi” voltak az álom nélküli alvásnak, vagy „tudatossá váltak” benne.

 

3. Az EEG-mintázatok változása lassú hullámú alvás során tapasztalt meditálóknál empirikus bizonyítékot szolgáltathat az álom nélküli alvás tudatosságára.

 

Thompson hangsúlyozza, hogy az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálatához új kísérleti protokollokra van szükség, amelyek ötvözik a fegyelmezett beszámolókat és az idegtudományi módszereket.

​

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGA MINT TISZTA IDŐBELI TAPASZTALAT

AZ ÁLOM NÉLKÜLI ALVÁS TUDATOSSÁGA MINT TISZTA IDŐBELI TAPASZTALAT

Jennifer Windt filozófus Thompson megközelítését továbbgondolva azt javasolja, hogy az álom nélküli alvás tudatosságát tiszta időbeli tapasztalatként írjuk le. Ez olyan fenomenális állapotokat jelent, amelyeknek időbeli szerkezetükön kívül nincs más intencionális tartalmuk – csak a szubjektív időtapasztalat jellemzi őket.

 

A tiszta időbeli tapasztalat nem strukturálódik észlelési tárgyak, események vagy érzelmek köré – ez egyszerűen az „éppen most”-ban levés tapasztalata. Windt szerint ez a megközelítés azért vonzó, mert nemcsak az álom nélküli alvás tudatosságának sajátosságait ragadja meg, hanem azt is megmutatja, hogyan illeszthető be ez a tapasztalat a különböző alvás közben tapasztalt élmények (beleértve az álmokat) tágabb elméleti keretébe.

 

A kulcsgondolat az, hogy miközben még a legegyszerűbb álmokat is a fenomenális éntudat, vagyis az én-tapasztalat jellemzi, az álom nélküli alvás tudatosságában még ez a minimális éntudat is elvész. Az álmok elemzése segíthet azonosítani a minimális fenomenális éntudat feltételeit, az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálata pedig betekintést nyújthat egy még egyszerűbb (talán minimális) fenomenális tapasztalati formába.

​

Jennifer Windt filozófus Thompson megközelítését továbbgondolva azt javasolja, hogy az álom nélküli alvás tudatosságát tiszta időbeli tapasztalatként írjuk le. Ez olyan fenomenális állapotokat jelent, amelyeknek időbeli szerkezetükön kívül nincs más intencionális tartalmuk – csak a szubjektív időtapasztalat jellemzi őket.

 

A tiszta időbeli tapasztalat nem strukturálódik észlelési tárgyak, események vagy érzelmek köré – ez egyszerűen az „éppen most”-ban levés tapasztalata. Windt szerint ez a megközelítés azért vonzó, mert nemcsak az álom nélküli alvás tudatosságának sajátosságait ragadja meg, hanem azt is megmutatja, hogyan illeszthető be ez a tapasztalat a különböző alvás közben tapasztalt élmények (beleértve az álmokat) tágabb elméleti keretébe.

 

A kulcsgondolat az, hogy miközben még a legegyszerűbb álmokat is a fenomenális éntudat, vagyis az én-tapasztalat jellemzi, az álom nélküli alvás tudatosságában még ez a minimális éntudat is elvész. Az álmok elemzése segíthet azonosítani a minimális fenomenális éntudat feltételeit, az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálata pedig betekintést nyújthat egy még egyszerűbb (talán minimális) fenomenális tapasztalati formába.

​

ÍGÉRETES KUTATÁSI IRÁNYOK

ÍGÉRETES KUTATÁSI IRÁNYOK

Windt három olyan jelenséget határoz meg, amelyek különösen alkalmasak lehetnek az álom nélküli alvás tudatosságának jövőbeli vizsgálatára:

 

1. Minimális vizuális tartalmú vagy képek nélküli tudatos álmok: Ezek olyan álomszerű tapasztalatok, amelyekben a vizuális képalkotás és a narratív komplexitás minimális vagy teljesen hiányzik, de valamiféle tudatosság még jelen van.

 

2. Fehér álmok: Olyan alvási epizódok, amelyekből felébredve az alany biztos benne, hogy álmodott, de semmilyen konkrét tartalomra nem emlékszik.

 

3. Az alvásállapot téves észlelése: Ez legdrámaiabban a szubjektív álmatlanságban figyelhető meg, amikor valaki úgy érzi, hogy egész éjjel ébren volt, miközben az objektív mérések szerint aludt.

 

Ezek a példák kiszélesítik a vizsgálandó jelenségek körét. Arra utalnak, hogy az álom nélküli alvás tudatosságának elméleti és kísérleti vizsgálatai túlmutatnak a Thompson által tárgyalt tapasztalt meditálók esetén.

 

Windt három olyan jelenséget határoz meg, amelyek különösen alkalmasak lehetnek az álom nélküli alvás tudatosságának jövőbeli vizsgálatára:

 

1. Minimális vizuális tartalmú vagy képek nélküli tudatos álmok: Ezek olyan álomszerű tapasztalatok, amelyekben a vizuális képalkotás és a narratív komplexitás minimális vagy teljesen hiányzik, de valamiféle tudatosság még jelen van.

 

2. Fehér álmok: Olyan alvási epizódok, amelyekből felébredve az alany biztos benne, hogy álmodott, de semmilyen konkrét tartalomra nem emlékszik.

 

3. Az alvásállapot téves észlelése: Ez legdrámaiabban a szubjektív álmatlanságban figyelhető meg, amikor valaki úgy érzi, hogy egész éjjel ébren volt, miközben az objektív mérések szerint aludt.

 

Ezek a példák kiszélesítik a vizsgálandó jelenségek körét. Arra utalnak, hogy az álom nélküli alvás tudatosságának elméleti és kísérleti vizsgálatai túlmutatnak a Thompson által tárgyalt tapasztalt meditálók esetén.

 

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KITEKINTÉS

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KITEKINTÉS

Az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálata izgalmas új területet nyit meg a tudatkutatásban. Ez a megközelítés ötvözi a keleti és nyugati filozófiai hagyományokat, miközben a modern idegtudományi módszereket is felhasználja. A kutatás potenciális eredményei messze túlmutatnak az alvás jobb megértésén:

 

      • Új perspektívát nyújthatnak a tudat természetéről és az én-tapasztalat minimális feltételeiről.

 

      • Segíthetnek jobban megérteni a különböző tudatállapotok közötti átmeneteket.

 

      • Hozzájárulhatnak a meditáció és más megváltozott tudatállapotok mélyebb megértéséhez.

 

      • Új megközelítéseket kínálhatnak az alvászavarok, különösen az álmatlanság kezelésében.

 

Ugyanakkor számos kihívással is szembe kell nézni:

 

      • Módszertani nehézségek: Hogyan lehet megbízhatóan vizsgálni egy olyan állapotot, amelyről már a definíció szerint is nehéz beszámolni?

 

      • Fogalmi kérdések: Hogyan definiáljuk pontosan az álom nélküli alvás tudatosságát, és hogyan különböztetjük meg más alvási és éber állapotoktól?

 

      • Filozófiai problémák: Milyen következményei vannak ennek a megközelítésnek a tudat és az én természetére vonatkozó elméleteinkre?

 

Az álom nélküli alvás tudatosságának kutatása még gyerekcipőben jár, de izgalmas lehetőségeket kínál mind az elméleti, mind a gyakorlati tudatkutatás számára. A keleti és nyugati megközelítések ötvözése, valamint a beszámolók és az idegtudományi módszerek integrálása új utakat nyithat meg a tudat természetének mélyebb megértése felé.

 

Mint tudatos álmodóknak, érdemes lehet kísérletezni az álom nélküli alvás tudatosságának megtapasztalásával is. Próbáljuk meg alvás közben fenntartani a tudatosságot akkor is, amikor már nincsenek álomképek vagy gondolatok. Figyeljük meg, milyen az, amikor csak a tiszta időbeli tapasztalat marad. Ez nemcsak érdekes élmény lehet, de hozzájárulhat az önmegismeréshez és a tudatosság természetének mélyebb megértéséhez is.

 

Az álom nélküli alvás tudatosságának kutatása emlékeztet minket arra, hogy a tudat sokkal összetettebb és rejtélyesebb, mint azt gyakran gondoljuk. Még azokban a pillanatokban is, amikor látszólag „nem történik semmi”, a tudatosság egy alapvető formája jelen lehet. Ez a felismerés arra ösztönöz minket, hogy újragondoljuk a tudatról és az énről alkotott elképzeléseinket, és nyitottak legyünk az emberi tapasztalat eddig feltáratlan dimenzióira.

 

​Ez a blogcikk is hasonló témáról szól: Álomtalan alvás és tudatosság

 

Az álom nélküli alvás tudatosságának vizsgálata izgalmas új területet nyit meg a tudatkutatásban. Ez a megközelítés ötvözi a keleti és nyugati filozófiai hagyományokat, miközben a modern idegtudományi módszereket is felhasználja. A kutatás potenciális eredményei messze túlmutatnak az alvás jobb megértésén:

 

      • Új perspektívát nyújthatnak a tudat természetéről és az én-tapasztalat minimális feltételeiről.

 

      • Segíthetnek jobban megérteni a különböző tudatállapotok közötti átmeneteket.

 

      • Hozzájárulhatnak a meditáció és más megváltozott tudatállapotok mélyebb megértéséhez.

 

      • Új megközelítéseket kínálhatnak az alvászavarok, különösen az álmatlanság kezelésében.

 

Ugyanakkor számos kihívással is szembe kell nézni:

 

      • Módszertani nehézségek: Hogyan lehet megbízhatóan vizsgálni egy olyan állapotot, amelyről már a definíció szerint is nehéz beszámolni?

 

      • Fogalmi kérdések: Hogyan definiáljuk pontosan az álom nélküli alvás tudatosságát, és hogyan különböztetjük meg más alvási és éber állapotoktól?

 

      • Filozófiai problémák: Milyen következményei vannak ennek a megközelítésnek a tudat és az én természetére vonatkozó elméleteinkre?

 

Az álom nélküli alvás tudatosságának kutatása még gyerekcipőben jár, de izgalmas lehetőségeket kínál mind az elméleti, mind a gyakorlati tudatkutatás számára. A keleti és nyugati megközelítések ötvözése, valamint a beszámolók és az idegtudományi módszerek integrálása új utakat nyithat meg a tudat természetének mélyebb megértése felé.

 

Mint tudatos álmodóknak, érdemes lehet kísérletezni az álom nélküli alvás tudatosságának megtapasztalásával is. Próbáljuk meg alvás közben fenntartani a tudatosságot akkor is, amikor már nincsenek álomképek vagy gondolatok. Figyeljük meg, milyen az, amikor csak a tiszta időbeli tapasztalat marad. Ez nemcsak érdekes élmény lehet, de hozzájárulhat az önmegismeréshez és a tudatosság természetének mélyebb megértéséhez is.

 

Az álom nélküli alvás tudatosságának kutatása emlékeztet minket arra, hogy a tudat sokkal összetettebb és rejtélyesebb, mint azt gyakran gondoljuk. Még azokban a pillanatokban is, amikor látszólag „nem történik semmi”, a tudatosság egy alapvető formája jelen lehet. Ez a felismerés arra ösztönöz minket, hogy újragondoljuk a tudatról és az énről alkotott elképzeléseinket, és nyitottak legyünk az emberi tapasztalat eddig feltáratlan dimenzióira.

 

​Ez a blogcikk is hasonló témáról szól: Álomtalan alvás és tudatosság

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | jan 1, 2025 | ,

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

Szerző: | dec 30, 2024 | ,

Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

Szerző: | dec 3, 2024 | ,

A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...

Forrás: Windt, J. M. (2015). Just in Time—Dreamless Sleep Experience as Pure Subjective Temporality. In T. Metzinger & J. M. Windt (Eds.), Open MIND. Frankfurt am Main: MIND Group.

Link: https://researchmgt.monash.edu/ws/portalfiles/portal/211320603/2696565_oa.pdf

Forrás: Windt, J. M. (2015). Just in Time—Dreamless Sleep Experience as Pure Subjective Temporality. In T. Metzinger & J. M. Windt (Eds.), Open MIND. Frankfurt am Main: MIND Group.

Link: https://researchmgt.monash.edu/ws/portalfiles/portal/211320603/2696565_oa.pdf

ÁLOMTÍPUSOK JELENTŐSÉGE

ÁLOMTÍPUSOK JELENTŐSÉGE

Szerző: | 2024.11.24. | gyakorlat, tudomány

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

Az álmok világában kevés dolog olyan izgalmas és titokzatos, mint a tudatos álmodás jelensége. Egy kutatás új megvilágításba helyezte ezt a különleges álomtípust, összehasonlítva a rémálmokkal és az archetipikus álmokkal. Bár a tudatos álmok ritkábban fordulnak elő mint társaik, egyedülálló lehetőséget kínálnak az önreflexióra és a személyes fejlődésre.

 

Az álmok világában kevés dolog olyan izgalmas és titokzatos, mint a tudatos álmodás jelensége. Egy kutatás új megvilágításba helyezte ezt a különleges álomtípust, összehasonlítva a rémálmokkal és az archetipikus álmokkal. Bár a tudatos álmok ritkábban fordulnak elő mint társaik, egyedülálló lehetőséget kínálnak az önreflexióra és a személyes fejlődésre.

 

MI IS AZ A TUDATOS ÁLOM?

MI IS AZ A TUDATOS ÁLOM?

A tudatos álom lényege, hogy az álmodó felismeri, hogy álmodik, és képes irányítani az álom menetét. Ez az élmény rendkívül felszabadító érzés lehet. Sokan úgy érzik, hogy a tudatos álmok segítenek nekik abban, hogy a való életben is jobban kezükbe vegyék az irányítást.

 

A tudatos álom lényege, hogy az álmodó felismeri, hogy álmodik, és képes irányítani az álom menetét. Ez az élmény rendkívül felszabadító érzés lehet. Sokan úgy érzik, hogy a tudatos álmok segítenek nekik abban, hogy a való életben is jobban kezükbe vegyék az irányítást.

 

A KUTATÁS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A KUTATÁS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A tanulmányban 13 „átlagos álmodó” vett részt, akik különböző mértékben tapasztaltak már tudatos álmokat, rémálmokat és archetipikus álmokat. A résztvevők egy részletes kérdőívet töltöttek ki, és interjúkon vettek részt, ahol megosztották álomélményeiket és azok jelentőségét.

 

Néhány kulcsfontosságú megfigyelés a tudatos álmokról:

 

1. Gyakori motívum a repülés, ami a szabadság és kontroll érzetét erősíti.

 

2. Segíthetnek régi, önromboló minták megtörésében.

 

3. Növelhetik az önbizalmat és a személyes hatékonyság érzetét.

 

4. Lehetőséget adnak kreatív problémamegoldásra.

 

Érdekes módon a kutatás azt találta, hogy a meditáció gyakorlása összefüggésben állhat a tudatos álmok gyakoriságával. Ez arra utal, hogy a tudatosság fejlesztése az ébrenléti időben hatással lehet álmainkra is.

 

A tanulmányban 13 „átlagos álmodó” vett részt, akik különböző mértékben tapasztaltak már tudatos álmokat, rémálmokat és archetipikus álmokat. A résztvevők egy részletes kérdőívet töltöttek ki, és interjúkon vettek részt, ahol megosztották álomélményeiket és azok jelentőségét.

 

Néhány kulcsfontosságú megfigyelés a tudatos álmokról:

 

1. Gyakori motívum a repülés, ami a szabadság és kontroll érzetét erősíti.

 

2. Segíthetnek régi, önromboló minták megtörésében.

 

3. Növelhetik az önbizalmat és a személyes hatékonyság érzetét.

 

4. Lehetőséget adnak kreatív problémamegoldásra.

 

Érdekes módon a kutatás azt találta, hogy a meditáció gyakorlása összefüggésben állhat a tudatos álmok gyakoriságával. Ez arra utal, hogy a tudatosság fejlesztése az ébrenléti időben hatással lehet álmainkra is.

 

TUDATOS ÁLMOK, RÉMÁLMOK ÉS ARCHETIPIKUS ÁLMOK

TUDATOS ÁLMOK, RÉMÁLMOK ÉS ARCHETIPIKUS ÁLMOK

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy bár a tudatos álmok izgalmasnak és érdekesnek tűnnek, a résztvevők többsége nem ezeket tartotta a legjelentősebbnek. A 13 résztvevőből csak ketten (15%) jelölték meg a tudatos álmokat a legjelentősebbként, szemben az archetipikus álmokkal (54%) és a rémálmokkal (31%).

 

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a tudatos álmok ne lennének fontosak vagy értékesek. A résztvevők számos pozitív hatásról számoltak be:

 

Clare: „Megmutatta számomra az elmém vagy a szellemem erejét.”

 

Clare egy különleges élményről mesélt: „Úgy éreztem, mintha a fejemben ébredtem volna fel, miközben a testem továbbra is aludt. Minden energiám a fejemben összpontosult, és szinte elszakadtam a testemtől.”

 

April: „A tudatos álomban irányítani tudtam a dolgokat, és ez arra emlékeztetett, hogy az éber életben is képes vagyok erre.”

 

April egy olyan tudatos álomról számolt be, amelyben repülni tudott: „A szüleim kocsifelhajtójáról szálltam fel, csapkodtam a karommal, hogy fenntartsam a magasságot, majd végül finoman landoltam a lábamon.” April szerint ez az álom megmutatta neki, hogy képes irányítani az életét.

 

Bonnie: „Ez volt az első tudatos álmom. Úgy éreztem, hogy pozitív lépés a személyes fejlődésemben, hogy szembenéztem a félelmeimmel és átvettem az irányítást.”

 

Bonnie visszatérő rémálmai motiválták, hogy elkezdje tanulmányozni az álmokat és a spiritualitást.

 

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy bár a tudatos álmok izgalmasnak és érdekesnek tűnnek, a résztvevők többsége nem ezeket tartotta a legjelentősebbnek. A 13 résztvevőből csak ketten (15%) jelölték meg a tudatos álmokat a legjelentősebbként, szemben az archetipikus álmokkal (54%) és a rémálmokkal (31%).

 

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a tudatos álmok ne lennének fontosak vagy értékesek. A résztvevők számos pozitív hatásról számoltak be:

 

Clare: „Megmutatta számomra az elmém vagy a szellemem erejét.”

 

Clare egy különleges élményről mesélt: „Úgy éreztem, mintha a fejemben ébredtem volna fel, miközben a testem továbbra is aludt. Minden energiám a fejemben összpontosult, és szinte elszakadtam a testemtől.”

 

April: „A tudatos álomban irányítani tudtam a dolgokat, és ez arra emlékeztetett, hogy az éber életben is képes vagyok erre.”

 

April egy olyan tudatos álomról számolt be, amelyben repülni tudott: „A szüleim kocsifelhajtójáról szálltam fel, csapkodtam a karommal, hogy fenntartsam a magasságot, majd végül finoman landoltam a lábamon.” April szerint ez az álom megmutatta neki, hogy képes irányítani az életét.

 

Bonnie: „Ez volt az első tudatos álmom. Úgy éreztem, hogy pozitív lépés a személyes fejlődésemben, hogy szembenéztem a félelmeimmel és átvettem az irányítást.”

 

Bonnie visszatérő rémálmai motiválták, hogy elkezdje tanulmányozni az álmokat és a spiritualitást.

 

AZ ARCHETIPIKUS ÁLMOK JELENTŐSÉGE

AZ ARCHETIPIKUS ÁLMOK JELENTŐSÉGE

Bár a kutatás fókuszában a tudatos álmok álltak, érdemes megemlíteni az archetipikus álmok meglepően nagy jelentőségét. Ezek az álmok, amelyek univerzális szimbólumokat és témákat tartalmaznak, mély hatást gyakoroltak az álmodókra:

 

    • Janet egy rémisztő archetipikus álom után azt mondta: „Ez fordulópont volt az életemben. Az álom után a halálfélelmem teljesen eltűnt.”

 

    • Jim egy repülésről szóló archetipikus álom után úgy döntött, elválik: „Az álom meggyőzött arról, hogy szabadnak kell éreznem magam. Most (kilenc hónappal később) az életem könnyebbnek és szabadabbnak érzem.”

 

    • Sharon, miután a Tudás Fájáról álmodott: „Ez arra késztetett, hogy elgondolkodjak az értékeimen.”

 

Bár a kutatás fókuszában a tudatos álmok álltak, érdemes megemlíteni az archetipikus álmok meglepően nagy jelentőségét. Ezek az álmok, amelyek univerzális szimbólumokat és témákat tartalmaznak, mély hatást gyakoroltak az álmodókra:

 

    • Janet egy rémisztő archetipikus álom után azt mondta: „Ez fordulópont volt az életemben. Az álom után a halálfélelmem teljesen eltűnt.”

 

    • Jim egy repülésről szóló archetipikus álom után úgy döntött, elválik: „Az álom meggyőzött arról, hogy szabadnak kell éreznem magam. Most (kilenc hónappal később) az életem könnyebbnek és szabadabbnak érzem.”

 

    • Sharon, miután a Tudás Fájáról álmodott: „Ez arra késztetett, hogy elgondolkodjak az értékeimen.”

 

A RÉMÁLMOK SZEREPE

A RÉMÁLMOK SZEREPE

A rémálmok, bár ijesztőek lehetnek, szintén fontos szerepet játszanak. A kutatás szerint gyakran stresszes átmeneti időszakokhoz kapcsolódnak, és segíthetnek feldolgozni a nehéz élethelyzeteket:

 

    • Bonnie visszatérő rémálmai motiválták, hogy elkezdje tanulmányozni az álmokat és a spiritualitást.

 

    • Sharon szerint a nagyszülei haláláról szóló rémálmai segítettek elfogadni a halandóságukat.

 

    • Brian rémálma, amelyben apját egy medve támadta meg, erősítette a kötődését apjához a család felbomlása előtt.

 

A rémálmok, bár ijesztőek lehetnek, szintén fontos szerepet játszanak. A kutatás szerint gyakran stresszes átmeneti időszakokhoz kapcsolódnak, és segíthetnek feldolgozni a nehéz élethelyzeteket:

 

    • Bonnie visszatérő rémálmai motiválták, hogy elkezdje tanulmányozni az álmokat és a spiritualitást.

 

    • Sharon szerint a nagyszülei haláláról szóló rémálmai segítettek elfogadni a halandóságukat.

 

    • Brian rémálma, amelyben apját egy medve támadta meg, erősítette a kötődését apjához a család felbomlása előtt.

 

A TUDATOS ÁLMOK EGYEDI JELLEMZŐI

A TUDATOS ÁLMOK EGYEDI JELLEMZŐI

​Bár nem minden résztvevő tartotta a tudatos álmokat a legjelentősebbnek, számos érdekes jellemzőjük van:

 

1. Kontroll és hatalom érzése: Sokan arról számoltak be, hogy a tudatos álmokban képesek voltak irányítani az eseményeket, ami növelte az önbizalmukat.

 

2. Személyes növekedés: Többen úgy érezték, hogy a tudatos álmok segítettek nekik szembenézni a félelmeikkel és új perspektívákat felfedezni.

 

3. Önreflexió: A tudatos álmok gyakran arra késztették az álmodókat, hogy elgondolkodjanak saját viselkedésükön és döntéseiken.

 

4. Kaland és felfedezés: Bár nem mindenki említette ezt kifejezetten, sok tudatos álomban szerepelt repülés vagy más izgalmas élmény.

 

5. Problémamegoldás: Néhányan arról számoltak be, hogy a tudatos álmokban képesek voltak kreatívan megközelíteni a valós életbeli problémáikat.

 

​Bár nem minden résztvevő tartotta a tudatos álmokat a legjelentősebbnek, számos érdekes jellemzőjük van:

 

1. Kontroll és hatalom érzése: Sokan arról számoltak be, hogy a tudatos álmokban képesek voltak irányítani az eseményeket, ami növelte az önbizalmukat.

 

2. Személyes növekedés: Többen úgy érezték, hogy a tudatos álmok segítettek nekik szembenézni a félelmeikkel és új perspektívákat felfedezni.

 

3. Önreflexió: A tudatos álmok gyakran arra késztették az álmodókat, hogy elgondolkodjanak saját viselkedésükön és döntéseiken.

 

4. Kaland és felfedezés: Bár nem mindenki említette ezt kifejezetten, sok tudatos álomban szerepelt repülés vagy más izgalmas élmény.

 

5. Problémamegoldás: Néhányan arról számoltak be, hogy a tudatos álmokban képesek voltak kreatívan megközelíteni a valós életbeli problémáikat.

 

A MEDITÁCIÓ ÉS A TUDATOS ÁLMODÁS KAPCSOLATA

A MEDITÁCIÓ ÉS A TUDATOS ÁLMODÁS KAPCSOLATA

Ahogyan az már említésre került, a kutatás érdekes összefüggést talált a meditáció gyakorlása és a tudatos álmok között. Azok a résztvevők, akik rendszeresen meditáltak, gyakrabban tapasztaltak tudatos álmokat. Ez arra utal, hogy a tudatosság fejlesztése az éber életben hatással lehet az álmainkra is.

 

Ez a kapcsolat felveti a lehetőségét annak, hogy a meditáció és a tudatos álmodás együttes gyakorlása erőteljes eszköz lehet a személyes fejlődésben és az önismeret elmélyítésében.

 

Ahogyan az már említésre került, a kutatás érdekes összefüggést talált a meditáció gyakorlása és a tudatos álmok között. Azok a résztvevők, akik rendszeresen meditáltak, gyakrabban tapasztaltak tudatos álmokat. Ez arra utal, hogy a tudatosság fejlesztése az éber életben hatással lehet az álmainkra is.

 

Ez a kapcsolat felveti a lehetőségét annak, hogy a meditáció és a tudatos álmodás együttes gyakorlása erőteljes eszköz lehet a személyes fejlődésben és az önismeret elmélyítésében.

 

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JÖVŐBELI KUTATÁSI IRÁNYOK

Bár ez a kutatás kis mintán alapult, értékes betekintést nyújt a tudatos álmok természetébe és jelentőségébe. Az eredmények azt sugallják, hogy bár a tudatos álmok nem feltétlenül a „legjelentősebbek” az álmodók számára, mégis fontos szerepet játszhatnak a személyes fejlődésben és az önismeret elmélyítésében.

 

A jövőbeli kutatások több területen is folytathatják ezt a munkát:

 

1. Nagyobb és változatosabb minta vizsgálata a megállapítások általánosíthatóságának növelése érdekében.

 

2. A tudatos álmok hosszútávú hatásainak vizsgálata a személyes fejlődésre és a mentális egészségre.

 

3. A meditáció és a tudatos álmodás közötti kapcsolat mélyebb feltárása.

 

4. A tudatos álmok terápiás alkalmazásának lehetőségei, különösen a rémálmok és a szorongás kezelésében.

 

5. Az archetipikus álmok és a tudatos álmok közötti esetleges kapcsolatok vizsgálata.

 

Bár ez a kutatás kis mintán alapult, értékes betekintést nyújt a tudatos álmok természetébe és jelentőségébe. Az eredmények azt sugallják, hogy bár a tudatos álmok nem feltétlenül a „legjelentősebbek” az álmodók számára, mégis fontos szerepet játszhatnak a személyes fejlődésben és az önismeret elmélyítésében.

 

A jövőbeli kutatások több területen is folytathatják ezt a munkát:

 

1. Nagyobb és változatosabb minta vizsgálata a megállapítások általánosíthatóságának növelése érdekében.

 

2. A tudatos álmok hosszútávú hatásainak vizsgálata a személyes fejlődésre és a mentális egészségre.

 

3. A meditáció és a tudatos álmodás közötti kapcsolat mélyebb feltárása.

 

4. A tudatos álmok terápiás alkalmazásának lehetőségei, különösen a rémálmok és a szorongás kezelésében.

 

5. Az archetipikus álmok és a tudatos álmok közötti esetleges kapcsolatok vizsgálata.

 

ZÁRÓ GONDOLATOK

ZÁRÓ GONDOLATOK

A tudatos álmodás egy izgalmas és potenciálisan értékes eszköz az önismeret és a személyes fejlődés útján. Bár ez a kutatás azt sugallja, hogy nem feltétlenül ezek a „legjelentősebb” álmaink, a tudatos álmok egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy aktívan részt vegyünk tudatalattink felfedezésében és formálásában.

 

Akár gyakorlott tudatos álmodó vagy, akár most ismerkedsz ezzel a jelenséggel, érdemes nyitottan és kíváncsian közelíteni az álmok világához. Ki tudja, milyen rejtett bölcsességeket és lehetőségeket fedezhetsz fel saját tudatod mélyén?

 

Az álmok világa végtelen lehetőségeket rejt. A tudatos álmodás pedig egy olyan kapu, amely lehetővé teszi, hogy tudatosan léphessünk be ebbe a csodálatos birodalomba. Indulj hát felfedezőútra, és ki tudja, milyen csodákra bukkanhatsz saját elméd rejtett zugaiban!

 

Az említett tanulmány jól kiegészíti korábbi cikkeinket a témában. A tudatos álmodás úttörői írásunkban bemutattuk, hogyan kezdődött a tudatos álmodás kutatása. Az Így törjük át az elme korlátait című cikkünkben pedig részletesen tárgyaltuk, hogyan segíthetnek a tudatos álmok a személyes fejlődésben.

 

A tudatos álmodás egy izgalmas és potenciálisan értékes eszköz az önismeret és a személyes fejlődés útján. Bár ez a kutatás azt sugallja, hogy nem feltétlenül ezek a „legjelentősebb” álmaink, a tudatos álmok egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy aktívan részt vegyünk tudatalattink felfedezésében és formálásában.

 

Akár gyakorlott tudatos álmodó vagy, akár most ismerkedsz ezzel a jelenséggel, érdemes nyitottan és kíváncsian közelíteni az álmok világához. Ki tudja, milyen rejtett bölcsességeket és lehetőségeket fedezhetsz fel saját tudatod mélyén?

 

Az álmok világa végtelen lehetőségeket rejt. A tudatos álmodás pedig egy olyan kapu, amely lehetővé teszi, hogy tudatosan léphessünk be ebbe a csodálatos birodalomba. Indulj hát felfedezőútra, és ki tudja, milyen csodákra bukkanhatsz saját elméd rejtett zugaiban!

 

Az említett tanulmány jól kiegészíti korábbi cikkeinket a témában. A tudatos álmodás úttörői írásunkban bemutattuk, hogyan kezdődött a tudatos álmodás kutatása. Az Így törjük át az elme korlátait című cikkünkben pedig részletesen tárgyaltuk, hogyan segíthetnek a tudatos álmok a személyes fejlődésben.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | jan 1, 2025 | ,

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

Szerző: | dec 30, 2024 | ,

Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

Szerző: | dec 3, 2024 | ,

A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...

Forrás: A Comparative Study of Nightmares, Lucid Dreams and Archetypal Dreams as Significant to the Dreamer’s Life,  Lucidity Letter, June, 1990, Vol. 9, No. 1

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/663

Forrás: A Comparative Study of Nightmares, Lucid Dreams and Archetypal Dreams as Significant to the Dreamer’s Life,  Lucidity Letter, June, 1990, Vol. 9, No. 1

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/663

A TUDATOS ÁLMODÁS ÚTTÖRŐI

A TUDATOS ÁLMODÁS ÚTTÖRŐI

Szerző: | 2024.11.17. | gyakorlat, tudomány

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN. 

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

 

    • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

    • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

 

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

 

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

 

    • Több gyors szemmozgás,

    • gyorsabb szívverés,

    • gyorsabb légzés.

 

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

 

    • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

    • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

 

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

 

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

 

    • Több gyors szemmozgás,

    • gyorsabb szívverés,

    • gyorsabb légzés.

 

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

 

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

 

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

 

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

 

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

 

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

 

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

 

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

 

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

 

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

 

    • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

    • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

    • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

    • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

 

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

 

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

 

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

 

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

 

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

 

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

 

    • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

    • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

    • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

    • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

 

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

 

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

 

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

 

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

 

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

 

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

 

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

 

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

 

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

 

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

 

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

 

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

 

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

 

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

 

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

 

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

 

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

 

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

 

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

 

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

 

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

 

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

 

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

 

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

 

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

 

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

 

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

 

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

 

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

 

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

 

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

 

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | jan 1, 2025 | ,

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

Szerző: | dec 30, 2024 | ,

Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

Szerző: | dec 3, 2024 | ,

A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...

Forrás:

Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://www.researchgate.net/publication/20392936_H Reflex_Suppression_and_Autonomic_Activation_During_Lucid_REM_Sleep_A_Case_Study

Phaul Toley: Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany (1991.) Lucidity Letter, Vol. 10, No. 1&2

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/470

 

Forrás:

Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://www.researchgate.net/publication/20392936_H Reflex_Suppression_and_Autonomic_Activation_During_Lucid_REM_Sleep_A_Case_Study

Phaul Toley: Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany (1991.) Lucidity Letter, Vol. 10, No. 1&2

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/470

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

Szerző: | 2024.11.11. | gyakorlat, tudomány

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

KÖVETKEZTETÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | jan 1, 2025 | ,

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

Szerző: | dec 30, 2024 | ,

Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

Szerző: | dec 3, 2024 | ,

A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

A LEGŐRÜLTEBB TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁS

A LEGŐRÜLTEBB TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁS

Szerző: | 2023.07.31. | gyakorlat

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.

 

Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.

 

Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:

 

    • Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;

    • ne ébredjen fel ettől az ingertől.

 

Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos stimulációjával (EBS) vizsgálták ezen módszer álmokra és az alvás minőségére gyakorolt hatását. Az eredmények lenyűgöző felfedezéseket és izgalmas lehetőségeket tárnak fel az álmok irányításával kapcsolatban.

 

Kutatók az 1950-es és 1960-as évek óta foglalkoznak vele, hogy az álmok hogyan befolyásolhatóak az alvás során az alvó különböző érzékszerveinek ingerlésével. Ezek a kutatások több szempontból is fontosak. Egyrészt segítségükkel megállapítható, hogy az alvó környezetében felmerülő ingerek (hangok, hő stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az álmodó álomkörnyezetét.

 

Másrészt, ha sikerül a kutatóknak kifejleszteniük egy olyan eszközt, amely a külvilágból irányítva hatással van az álomban zajló eseményekre, ez jelentősen megkönnyítheti a tudatos álmok előidézését. Ehhez természetesen két dolog szükséges:

 

    • Az álmodó az álomban egyértelműen be tudja azonosítani az inger által az álomban bekövetkező változásnak köszönhetően, hogy álmodik;

    • ne ébredjen fel ettől az ingertől.

 

AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.

AZ ÁLMOK BEFOLYÁSOLÁSÁNAK KUTATÁSA AZ 1950-ES ÉS 1960-AS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT, HANGOKKAL, SZOMATOSZENZOROS STIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOKKAL, HIDEG VÍZZEL, ELEKTROMOS ÁRAMMAL, LÉZEREKKEL STB.

Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.

 

Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.

 

Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.

 

Dement és Wolpert elsőként tesztelték a vizuális stimulációt, amely az álmokba való beépülés terén még mindig nem elég hatékony. 1988 óta szagok álmodásra történő hatásával is kísérleteznek, amelyek elég ígéretesnek is tűnnek, mivel ismert, hogy ez a fajta stimuláció nem zavarja az alvást.

 

Trotter és munkatársai kellemes és kellemetlen szagokat használtak, míg Schredl és kollégái álmokat próbáltak kiváltani vidéki és városi területek illatanyagaival. 1996 óta pedig a vesztibuláris érzések hatását tesztelték az álomba való beépülésre.

 

Az 51 kapcsolódó tanulmány metaanalízise azt mutatja, hogy az érzékszervi észlelés hatással lehet az álmokra, de a bevonásra került tanulmányok közül egyik sem mutatott stabil és megbízható eredményeket.

 

NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.

NYILVÁNVALÓ, HOGY A MEGBÍZHATÓ ÁLOMSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KERESÉSE MÉG NAPJAINKBAN IS FOLYAMATBAN VAN.

Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.

 

Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.

 

Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.

 

Michael Raduga úgy gondolja, hogy az agy elektromos stimulációja (EBS) lehet a legközvetlenebb módja az álmok befolyásolásának az érzékelésen és mozgáson keresztül, mert az álomban és az ébrenlétben is ugyanazon a részen tevékeny a motoros agykéreg.

 

Bár ismert, hogy az álmodás közbeni mély agyi stimuláció (deep brain stimulation (DBS)) javíthatja a memória konszolidációját, az EBS/DBS-hez kapcsolódó kockázatok és veszélyek miatt soha nem használták embereken az álom szabályozási módszerek tesztelésére.

 

Vannak non-invazív módszerek az emberi agykéreggel való kölcsönhatásra, amelyek eddig nem voltak tesztelve az álmok irányítására, de elméletben használhatóak lennének erre a célra. Például 1987-ben kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) a REM alvás során triggereli a végtag- és testizmokat. Ez azt jelenti, hogy a TMS befolyásolhatja az álmokat testmozgások révén.

 

2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.

2020-BAN KIMUTATTÁK, HOGY A KOPONYÁN KERESZTÜLI EGYENÁRAMÚ STIMULÁCIÓ (TDCS) CSÖKKENTI AZ ÁLOMMOZGÁSOKAT, ÉS ÁLOM SZABÁLYOZÁSÁRA HASZNÁLHATÓ, BÁR A KORÁBBI TANULMÁNYOK EZZEL KAPCSOLATBAN ELLENTMONDÁSOSAK VOLTAK.

Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.

 

Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.

 

A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.

 

Ahogyan a tanulmányok mutatják, a TMS (transzkraniális mágneses stimuláció), és a tDCS (koponyán keresztüli egyenáramú stimuláció) a REM alvás során speciális kihívásokat állít a kutatók elé, amelyek kapcsolódnak az EBS-hez (agy elektromos stimulációja). Először is, ezek a stimulációk befolyásolhatnak olyan mozgásokat vagy érzéseket, amelyek nem figyelhetőek meg kívülállóként az alvó személynél.

 

Ezért ezeket csak eszközökkel mérhetik. Ennek köszönhetően nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy ezek a stimulációk hogyan épülnek be az álmokba, ugyanis az említett ingerlések során átélt tapasztalatokat a kutatási alanyoknak kell megosztaniuk, de még a tapasztalt álmodók is csak álmaik töredékét képesek felidézni. Ennek eredménye, hogy az álmodás során sikeresen kivitelezett stimulációk sincsenek teljes mértékben feljegyezve.

 

A tudatos (világos, éber) álmok olyan álmok, amelyekben az ember fenntartja/visszanyeri a tudatosságát és képes végrehajtani előre meghatározott cselekvéseket.

 

A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.

A TUDATOS ÁLMOK LÉTEZÉSÉT LABORATÓRIUMOKBAN IGAZOLTÁK MÁR AZ 1970-ES ÉS AZ 1980-AS ÉVEKBEN.

Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.

 

Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.

 

Szinte kizárólag az alvás REM szakaszában fordulnak elő, körülbelül az emberek 55%-ának volt legalább egy tudatos álma. Viszont ez az elterjedtségi arány magasabb is lehet, akár 88% is, ha más idevonatkozó tudatállapotokat is figyelembe veszünk a REM-alvás közben, mint például az alvási bénulást, a testen kívüli élményeket és a téves ébredéseket.

 

Bár a tudatos álmok természete továbbra is tisztázatlan, már sok tanulmány bemutatta gyakorlati felhasználási módjaikat az élet különböző területein, amelyek gyakran túlmutatnak a puszta szórakoztatáson. Így a tudatos álmok életképes eszköznek tekinthetők az EBS REM szakaszban történő alvás közbeni tanulmányozására is, mert lehetővé teszik, hogy elegendő kontrollt tartson fennt az álmodó ahhoz, hogy megfigyelje, mi történik az adott pillanatban.

 

MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.

MICHAEL RADUGA ÉS MUNKATÁRSAI KUTATÁSÁNAK ELSŐDLEGES HIPOTÉZISE AZ, HOGY AZ EBS ÁLTAL KIVÁLTOTT MOZDULATOK BEÉPÜLHETNEK AZ ÁLMOKBA ANÉLKÜL, HOGY ÉBREDÉSHEZ VEZETNÉNEK.

Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.

 

Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.

 

A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.

 

A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.

 

Bár az EBS által kiváltott álmodás közbeni mozdulatoknak nem biztos, hogy van érzékszervi visszacsatolása, úgy, ahogyan az ébrenlét során, mert lehetséges, hogy az álmodó nem figyel rájuk tudatosan az álmodás közben. Ezen nehézség megoldására kapóra jön a tudatos álmodás, mert lehetővé teszik a célizom szándékos megfigyelését REM alvásban.

 

Az EBS-t választották a TMS és a tDCS helyett, mert ez alapvetőbb módja annak, hogy ellenőrizze a hipotézist, és pontos irányítást biztosít az agykéreg kiválasztott régiója felett. Az eredmények hozzájárulhatnak sok más kutatáshoz. Először is segíthetnek új perspektívák feltárásában az álmok és tudatos álmok ellenőrzése és előidézése terén.

 

A jelenlegi ismereteinket is bővíthetik az agyról, a motoros kéregről, az EBS-ről, a REM alvásról és az EBS-ről a REM alvásban.

 

A vizsgálat elvégzéséhez a kutatóknak olyan személyre volt szükségük akinek az agyába elektródák kerültek beültetésre, és mindemellett tapasztalt tudatos álmodó.

 

MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.

MIVEL ILYEN ALANYT GYAKORLATILAG LEHETETLEN TALÁLNI, MICHAEL RADUGA KÉNYTELEN VOLT SAJÁT MAGÁN VÉGREHAJTANI EGY RENDKÍVÜL BONYOLULT, ÉLETVESZÉLYES, ÉS HAJMERESZTŐ MŰTÉTET, AMELY SORÁN SAJÁT MAGA ÜLTETETT BE A SAJÁT AGYÁBA ELEKTRÓDÁKAT.

Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.

 

Az elektródáknak specifikus agykérgi régióban kellett elhelyezkedniük. Bár a Helsinki Nyilatkozat nem nyilatkozik az önálló kísérletezés etikájával kapcsolatban, Michael közvetlen részvétele a tanulmányban mint alany, befolyásolhatja a tanulmány megbízhatóságát. A tanulmányt laboratóriumi körülmények között végezték, és az eredményeket többnyire objektíven mérték poliszomnográfiás (PSG) megfigyelésen keresztül.

 

A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.

 

Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.

 

A PSG adatokat az Encephalan-EEGR-19/26 eszközzel rögzítették. Az EEG egy csatornával rendelkezett (Fpz és A2 pozíciók 10-20 rendszerben, 0,7-70 Hz-es sávszűrő), két elektrookulográfia (EOG) csatornával (0,7-70 Hz-es sávszűrő), valamint két EMG csatornával az állon és időnként a bal alkaron (16-70 Hz-es sávszűrő). Mindegyikhez 50 Hz-es bevágásos szűrőt alkalmaztak a PSG csatornákhoz.

 

Az egyedi elektródák bioinert platina, szilícium és polimer anyagból készültek. Ezeket helyi érzéstelenítéssel ültette be Michael a motoros kéreg középső része felett, ami a bal kéz gyűrűs és kisujj feszítő izmaiért felelős. Ugyanezt az egyedi elektromos rendszert használták az agykéreg stimulálására a beültetés és a vizsgálat során. Az elektromos impulzusokat (egyszeri vagy többszöri) 1000 Hz-es váltakozó árammal állították elő, melyek hossza 200-600 ms volt, az áram erőssége pedig 4,5-6 mA.

 

 

A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.

 

Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf). 

 

Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).

 

A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.

 

A kísérleti feladat célja az volt, hogy teszteljék a hipotéziseket a motoros kéreg stimulálásával a REM alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis különböző időszakaiban (amennyire lehetséges). A REM szakasz során történő stimuláció után a résztvevő vagy elaludt, vagy felébredt, hogy beszámolhasson az álmodás közbeni eseményekről.

 

Tudatos álom és alvási bénulás esetén az alanynak visszajelzést kellett adnia a többi kutató felé a tudatállapotáról (tisztában van vele hogy álmodik), ellenőrzött eljárással, előre meghatározott bal-jobb-bal irányú szemmozgásokkal. Ezeket a jeleket számolni lehetett a PSG-n (poliszomnográf). 

 

Ami a stimulációval kapott visszajelzést illeti, a résztvevő arra lett tréningezve, hogy küldjön EMG jeleket a bal alkarján keresztül minden alkalommal, amikor stimulációt érzett. Ha ez konkrét álomjelenetek vagy más váratlan okok miatt lehetetlen volt, a visszajelzést EOG-n (elektrookulográfia csatornán) keresztül is elküldhette (hasonlóan a tudatos álomhoz).

 

A tudatos álmokban és az alvási paralízisben az EBS véletlenszerű egyszeri vagy páros stimulációval történhetett, és a résztvevőt kiképezték a megfelelő mennyiségű visszajelzésre. Minden tudatos álom vagy alvási bénulás után a résztvevőnek szóban kellett beszámolnia a részletekről.

 

EBS ÉBRENLÉTBEN

EBS ÉBRENLÉTBEN

Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.

 

Az ébrenléti EBS (agy elektromos stimulációja) alatt a résztvevő ujjrángásokat tapasztalt, rángásokhoz vagy görcsökhöz hasonló szenzoros érzetekkel (3,5 mA-tól kezdve). Minél nagyobb volt a stimuláció intenzitása, annál erőteljesebbek voltak a mozgások és az érzékelhető visszacsatolás.

 

EBS REM ALVÁSBAN

EBS REM ALVÁSBAN

Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.

 

Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.

 

Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.

 

Az EBS-t REM alvásban körülbelül 15 alkalommal végezték el, egyedülálló stimulációként, illetve hosszú sorozatokként (akár két percig is). Ezek az EBS-ek nem okoztak látható kárt a résztvevőnek. Fontos megjegyezni, hogy az EBS REM szakaszú alvásban csak néhányszor váltott ki ébredést a számos stimuláció közül.

 

Valószínűleg minél nagyobb volt a beállított stimuláció erőssége, annál nagyobb volt az ébredés esélye. Legalább háromszor, leginkább a tanulmány kezdeti szakaszában az EBS megváltoztatta az álmok történéseit, úgy, hogy azok a kísérleti álomjelenetekhez kapcsolódtak.

 

Egy esetben, amikor a résztvevőt egy rövid EBS-sorozat után szándékosan felébresztették, felidézett egy EBS-hez kapcsolódó álomtörténetet. Ugyanakkor a résztvevő nem tudott felidézni sem ujjmozgásokat, sem görcsöket, még közvetlenül a stimuláció utáni felébredés után sem az EBS-sel járó álmok során.

 

EBS TUDATOS ÁLOMBAN

EBS TUDATOS ÁLOMBAN

Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.

 

Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).

 

A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.

 

A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.

 

Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került  leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.

 

Az elektródák beültetése jelentősen befolyásolta a résztvevő alvásminőségét és tudatos álmok indukálására való képességét. Lehetetlennek tűnt megtalálnia az alváshoz kényelmes testhelyzetet. Bár a résztvevő a kísérleti időszakban három tudatos álmot is indukált, az EBS-t ezek közül csak két alkalommal alkalmazták.

 

Az első tudatos álom során, ami nem volt szándékos, és egy intenzív EBS-el kezdődött (minden REM fázisú alvás közben volt EBS), a résztvevő nem küldte el az előre meghatározott szemjeleket, mivel nem volt célja a tudatos álom létrehozása (EBS-t akartak tesztelni általános REM alvás közben).

 

A résztvevő álmában egy tárgyat (fogkefét) fogott a bal kezével, de nem tudta megfelelően tartani, mert azt gyorsan elejtette, ami eddig még sohasem fordult elő vele tudatos álmai során. A tudatos álmot csak szóban erősítette meg, de ebben az alvási periódusban minden fázisos REM fázisú alvásnál EBS-t végeztek. Ez azt jelenti, hogy az EBS időzítése megegyezett a jelentett tudatos álommal, mivel a tudatos álomban a szemmozgások természetes módon történtek.

 

A második tudatos álom esetében, amely rövid ébredés után következett be, a résztvevő kezdetben nem látott, de érezte az EBS által okozott görcsös érzéseket, és képes volt minden alkalommal megfelelő mennyiségű EMG visszajelzést küldeni.

 

Annak ellenére, hogy ezek az érzések fizikai jellegűek voltak, nem akadályozták az tudatos álom/REM alvás indukcióját. Amikor a résztvevő látása végül megjelent a tudatos álomban, és az érzések stabilizálódtak, a görcsös érzések megszűntek, miközben az EBS még mindig aktív volt. Egy hiba miatt az EBS korán került  leállításra (további két stimuláció után), és a résztvevő nem tudta tovább figyelni az EBS hatásait tudatos álom közben.

 

EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN

EBS ALVÁSI PARALÍZISBEN

Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.

 

Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).

 

Legalább három alkalommal tapasztalt a résztvevő ébredéskor alvási paralíziseket, amelyek az EBS-hez kapcsolódó érzések voltak, és magyarázhatók a REM alvás reziduális mechanizmusaival. Egy esetben volt lehetőség az EBS alkalmazására alvási paralízis alatt.

 

Bár a résztvevő nem érezte vagy látta ujjmozgását, egyértelműen érzékelte a görcsös érzéseket, és minden stimuláció után elküldte az előre meghatározott EOG visszajelzést (az érzékszervi bénulás miatt úgy döntött, hogy az EOG-t használja az EMG helyett).

 

ÖSSZEGZÉS

ÖSSZEGZÉS

A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.

 

A kutató beültette az elektródákat agyának motoros kérgébe, majd végrehajtották az EBS-t REM alvás közben, tudatos álmok és alvási paralízis esetében is. Az eredmények új információkat nyújtottak a REM alvásról, a motoros és szomatoszenzoros funkciókról az agykéregben, valamint az izomtóniáról REM szakaszú alvás közben. A továbbfejlesztések és hasonló megközelítések hatékony és megbízható módszereket kínálhatnak a cselekmények és tárgyak beépítésére az álomjelenetekben.

 

A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.

A FŐ HIPOTÉZIS MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ ADATOK ELŐZETESNEK TEKINTHETŐK A KIS MINTA MIATT.

Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.

 

Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.

 

Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.

 

Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.

 

Bár több száz EBS történt REM alvás közben, anélkül, hogy nyilvánvaló összefüggést mutatna az ébredésekkel. Az EBS növelte a felébredés esélyét REM alvásból, különösen magasabb áramintenzitás esetén, azonban 5 mA körül ez a hatás kevésbé volt jelentős, és az EBS biztonságosan alkalmazható volt. Ez a küszöb személyenként eltérő lehet.

 

Az EBS beépült a mozgásos tudatos álmokba, de több adatra van szükség hatásának tisztázásához. A motoros EBS REM alvásban a legtöbb álomban láthatatlan lehet, mivel nem jár szenzoros visszajelzéssel.

 

Nem világos, hogy az EBS hogyan befolyásolja az álmokat REM alvásban, ha a célizom vagy az érzés nem érzékelhető az álmodó személy számára. Néhány álomban az EBS-sel összefüggő történések voltak megfigyelhetőek, és ezt egyszer közvetlenül az ébredés után is megerősítette az alany. Azonban ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni.

 

Az álomtörténések korrelálhatnak az emberek gondolataival és elalvás előtti eseményekkel. Ez azt jelenti, hogy az EBS-hez kapcsolódó álomképek más úton is megjelenhetnek. Tehát az EBS közvetlenül befolyásolhatja az álmokat az álomérzetekre vagy mozgásokra való hatással, valamint közvetve, az emlékek megjelenésén és feldolgozásán keresztül.

 

A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.

A FŐ VIZSGÁLAT MELLETT ÉRDEKES MEGFIGYELÉS VOLT A MOTOROS EBS SZENZOROS KÜSZÖBE TUDATOS ÁLMOK ÉS ALVÁSI PARALÍZIS ALATT.

Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.

 

A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.

 

Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.

 

Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.

 

Mivel a tudatos álmok és az alvási paralízisek szinte kizárólag REM alvásban fordulnak elő, a kapott adatok a REM alvásra vonatkozóan is érvényesek lehetnek. Az EBS stabil REM alvási fázisban nem rendelkezett szenzoros visszacsatolással, de egyértelműen megfigyelhető és igazolható volt az alvási paralízis, illetve kezdeti tudatos álom szakaszokban, amelyek rövid ébredés után alakultak ki.

 

A szenzoros EBS-ek során az EMG-jelek ugyanolyan mértékű izomtóniát mutattak, mint egy mély REM szakaszban. Ez arra utal, hogy az izomatonia REM alvásban nem teljesen korrelál a REM alvással járó szenzoros deprivációval. Az érzékszervi visszacsatolás az EBS során talán nem volt megfigyelhető minden alvási paralízis esetében, talán csak akkor fordul elő, ha az alvási paralízis közel van a végéhez vagy éppen kezdődik.

 

Ha ez igaz, akkor az tudatos álomra és REM alvásra általában érvényes lehet. Érdekes módon, egy esetben, amikor rövid ébredés és EBS után indukált az alany tudatos álmot, a szenzoros visszacsatolás nem befolyásolta a tudatos álom indukcióját; nem vezetett felébredéshez, és egyszerűen eltűnt, ahogy a tudatos álom elmélyült.

 

Ez a hatás ellentmond az elvárásoknak, és további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy ez valós hatás vagy csak véletlen egybeesés volt.

 

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI AZ ÁLMOK IRÁNYÍTÁSÁHOZ

A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.

 

Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.

 

Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.

 

A tanulmány kimutatta, hogy az EBS által kiváltott hatások beépülése az álmokba csak akkor jár észlelési hatással, ha ezek az érzések vagy események nem kerülik el az álmodó személy figyelmét. Ennek köszönhetően például az ujjak EBS által kiváltott mozgásai szinte semmilyen hatással nem voltak az álmokra, mert többnyire kívül esnek az álmodó megfigyelésén, és nincs az ébrenléthez hasonló szenzoros visszacsatolás, amellyel észre lehetne venni őket.

 

Ez a hipotézis korlátozza az álmokban megfigyelhető EBS-beépülések mennyiségét. Azonban annak ellenére, hogy vannak ilyen korlátok, az EBS előidézése elméletileg lehetséges beépülést biztosíthat az álmokba.

 

Az álmokban megfigyelhető beépülések nagy része érzékszervi észlelésekre (testmozgások érzete, imbolygás, vesztibuláris érzések, bizsergés, hőmérsékletváltozások, fulladás, zajok, hangok, vizuális észlelések, hallucinációk stb.), érzelmi észlelésekre (boldogság, harag, szorongás, félelem, szomorúság stb.), motoros beépülésekre (test- és szemmozgások, beszédleállás, verbális hatások, sírás, rágás stb.), autonóm beépülésekre (légzés, apnoe stb.) és kognitív beépülésekre (déjà vu, múltbeli tapasztalatok újraélése, parafázia, emlékek felidézése stb.) terjedhetnek. Ezek a stimulációk széleskörű álomeseményeket érinthetnek.

 

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN

AZ EBS PERSPEKTÍVÁI TUDATOS ÁLMOK ESETÉN

A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.

 

A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.

 

Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM  fázisú alvásban.

 

Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.

 

Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.

 

A tudatos álmok esetében az EBS kevésbé korlátozott, mivel az emberek szándékosan figyelmet fordíthatnak a stimulációkra, amelyek kívül esnek az általános megfigyelés területén.

 

A legnagyobb különbség a motoros stimulációk esetében tapasztalható, amelyek többsége a tudatos álmokban volt megfigyelhető. Ez a szituáció több lehetőséget kínál a tér szabályozására a tudatos álmokban, mint a normál álmokban.

 

Még érdekesebb megvizsgálni a tudatos álmok EBS-en keresztüli indukálásának lehetőségeit. Elméletileg ez olyan megbízható eszközök kialakításához vezethet, amelyek ébredés nélkül képesek tudatosságot kelteni az álmokban. Amint a jelen tanulmány kimutatta, sok EBS-t lehet elvégezni a REM  fázisú alvásban.

 

Ha ezeket a beépüléseket be lehetne vezetni az álmodó általános figyelmének területére, akkor az álmodási folyamat közvetlen jeleivé válhatnának. Ha egy személyt megtanítanak ezek helyes értelmezésére, az segítene abban, hogy álom közben tudatosuljon. Például a foszfének, az érzelmek, levitáció és sok más érzékszervi észlelés az álom jelzőivé válhatnak.

 

Ezeket az EBS-en keresztül váltanák ki, amíg a személy meg nem érti, mi történik vele. Elméletileg az agykéreg EBS-ei, amelyek valamilyen kognitív hatásért felelősek, közvetlenül felébreszthetik a tudatot REM-alvás során, ezáltal tudatos álommá alakítva azt.

 

A TANULMÁNY KORLÁTAI

A TANULMÁNY KORLÁTAI

A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.

 

Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.

 

A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.

 

Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.

 

A jelen tanulmánynak három alapvető korlátja van, amelyekkel a jövő kutatóinak foglalkozniuk kell. Először is, bár kihívást jelent majd hasonló tanulmányok megszervezése, a szerzőknek nem szabad bennük részt venniük. Viszont ezt a konkrét vizsgálatot nem is lehetett volna másképpen elvégezni, mert túl nehéz volt agykéregbe ültetett elektródákkal olyan személyt találni, aki képes tudatos álmot előidézni.

 

Másodszor, ezt a vizsgálatot egyetlen személyen végezték el. Ez a kis minta jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Harmadszor, sokkal több álomba épülést kell megfigyelni az alvás REM szakaszában és tudatos álmokban, hogy stabilabb következtetéseket lehessen levonni. A jövőbeni vizsgálatok több hasznos információt tárhatnak fel pusztán egy nagyobb minta felhasználásával.

 

A szenzoros kéreg stimulációjára és más, változatosabb EBS-hatásokra összpontosíthatnának, amelyek teljesen eltérőek lehetnek a REM-alvás, a tudatos álmok és az alvási paralízis során. Az érzékszervi visszacsatolás kérdésével a jövőbeli tanulmányokban is foglalkozni kell.

 

Nagyon valószínű, hogy a nem invazív TMS hasonló hatásokat válthat ki, mint az EBS a REM alvásban és a tudatos álmokban. Ugyanakkor a DBS a REM szakaszú alvásban sokkal mélyebb hatást fejthet ki. Az ezekkel a témakörökkel kapcsolatos jövőbeni tanulmányok jelentősen javíthatják a REM-alvás és általában az agy megértését.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG
TUDATOS ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

PERSPEKTÍVÁK AZ ALVÁS TUDATOSSÁGÁRÓL

Szerző: | jan 1, 2025 | ,

Az álom nélküli alvás során tapasztalt tudatosság régóta vitatott téma mind a keleti, mind a nyugati filozófiában és tudományban. Míg a hagyományos nyugati felfogás szerint az álom nélküli alvás a tudatosság teljes hiányával jellemezhető, egyes indiai filozófiai...

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

ÁLOMTALAN ALVÁS ÉS TUDATOSSÁG

Szerző: | dec 30, 2024 | ,

Az alvás és az álmodás kutatása az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg korábban az álomtalan alvást gyakran a tudatosság teljes hiányával azonosították, az újabb kutatások arra utalnak, hogy ez a kép túlságosan leegyszerűsítő. Jennifer M....

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

TUDATOS ÁLMODÁS ÉS TISZTA TUDAT

Szerző: | dec 3, 2024 | ,

A tudatos álmodás egy izgalmas és titokzatos jelenség, amely régóta foglalkoztatja az álomkutatókat és a spirituális gyakorlókat egyaránt. A következő tanulmány a tudatos álmodás és egy még mélyebb tudatállapot, a "tiszta tudat" közötti különbségeket vizsgálja. A...