ÁLMOK (2019)
A Netflix saját készítésű sorozata, a Van rá magyarázat: Az agy második részében az álmokkal foglalkozik, természetesen a tudomány szemüvegén keresztül. Hiába csak 19 perces a játékidő, rengeteg információt, és izgalmas kutatási eredményt sikerült ebbe a majdnem 20 percbe belesűríteni, egy elég ütős lezárással. Ez pedig megadja a választ arra a kérdésre, hogy miért érdemes foglalkozni behatóan a fázissal (tudatos álom/testen kívüli élmény), azon túl, hogy egy rendkívül izgalmas és egyedi, mindmáig felfedezetlen területe az emberi elmének. Plusz pont jár a készítőknek, amiért voltak annyira alaposak, hogy a tudatos álmodást is szóba hozták, egy gyakorlott tudatos álmodó segítségével.
A film rögtön egy rendkívül izgalmas és futurisztikus kísérlet rövid prezentációjával indul: olyan képsorokat mutatnak be, amelyeket egy számítógép reprezentált emberek álmaiból. Ennek elkészítéséhez tulajdonképpen megvizsgálták a kísérleti résztvevők agyát, miközben ébrenléti állapotban különböző képeket néztek. Ezután, amikor az alanyok álmodtak, azt vizsgálták, hogy agyuk mely részei mutattak aktivitást, és ebből következtetett a számítógép arra, hogy milyen képeket láthattak álmukban. Később, a képsorokat nézve, több résztvevő felismerte álmait. Kár, hogy ez csak afféle érdekes bevezető a filmben, és nem elemzik ki jobban a kísérletet. Lehetséges, hogy a jövőben úgy fogjuk megtudni, hogy mit álmodtunk, hogy visszanézzük az álmainkat, mint egy filmet?
„Ez az álomvilágba való bepillantás legújabb kísérlete.”
A filmben Robert Stickgold és Gina Poe idegtudósok rengeteg érdekes információval szolgálnak számunkra. Például azzal, hogy 1944-ben a tudósok még azt gondolták, hogy az álmok az ébredés pillanatában keletkeznek. Mára már tudjuk, hogy ez nem így van. (Habár az alvás valóban mindig REM szakasszal végződik.) Az agyi aktivitás jelentősen csökken az alvás során, nagyjából másfél órával később azonban az agy újra aktív tevékenységbe kezd.
„Az agyhullámok olyanok, mintha ébren lennénk.”
A testünk tulajdonképpen megbénul az agytörzs egy apró részének, a hídnak köszönhetően, az idegsejtek azonban mégis kommunikálni kezdenek egymással, és különböző jelzésekkel bombázzák az alvót. Az alvás REM (rapid eye movement) szakaszában, amikor a legtöbb esetben álmodunk, agyunk logikai szűrője, avagy a prefrontális kéreg (prefrontal cortex) kikapcsol. Viszont a nappali állapotnál sokkal aktívabbak az érzelmekért felelős központok, vagyis az amygdala és a hippocampus. Az álmokra való emlékezést megnehezíti a noradrenalin szint csökkenése az alvás során. Ez a kémiai vegyület az éberségért felel, és az emlékképzésben segít.
„Úgy tűnik, az alvással töltött idő egyötödében álmodunk.”
Sokáig azt gondolták, hogy az álmok tulajdonképpen isteni eredetű lények üzeneteit hordozzák az ember számára. Az álomfejtők igyekeztek az álmokból mindenkire érvényes szimbólumrendszereket alkotni, hogy ezeknek a segítségével tudják megbízóiknak megmagyarázni álmaik jelentését. Aztán az 1600-as évek végén a tudósok száműzték az álomfejtést a megbízhatatlan áltudományok világába. 1899-ben Freud Álomfejtés című alkotása vetett véget ennek a száműzetésnek, és ettől kezdve újra létjogosultságot nyert az álmokkal való egzakt foglalkozás. Az 1930-as években kutatások során elektromos áramot vezettek a kísérleti alanyok agyába, amitől élénk hallucinációkat éltek át. Ennek köszönhetően számos tudós manapság is azt gondolja, hogy az álmok tulajdonképpen
„…véletlen elektromos viharok az alvó agyban, amelyek jelentéktelen, értelmetlen látomásokhoz vezetnek.”
Sokak szerint (nem meglepő módon ezek közé az emberek közé tartozik Sigmond Freud és Carl Jung is) azonban az álmokban tudatalatti tartalmak bukkannak fel, például vágyálmok formájában, amikor is az alvó tulajdonképpen egy beteljesületlen vágyának a megvalósulását álmodja meg. A tudósok álmok összegyűjtése és elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy szoros összefüggés tapasztalható az ébrenléti időszakban átélt tapasztalatok, és az álomvilágban átélt élmények között. Dr. Stickgold hallgatók egy csoportjával naponta több órán keresztül Tetris-t játszatott, aminek hatására ezeknél az embereknél az álmaikban a Tetris-hez hasonló képek kezdtek el megjelenni. Ráadásul érdekes módon ugyanez az eredmény volt tapasztalható olyanoknál is, akik memóriazavarral küzdöttek, és a nappali tudatosság állapotában nem is emlékeztek rá, hogy Tetris-eztek.
„Az éber álmodás is pont olyan, mint minden képesség, mint a kosarazás.”
A film bemutatja Allison McCarthy-t, aki gyakorlott tudatos álmodó. Elmondja, hogy álomnaplót vezetve trenírozza az elméjét az erősebb álom-memória érdekében, és meg is mutatja ezzel kapcsolatos vázlatos rajzait. Ezen túlmenően azt is hangsúlyozza, mennyire fontosak számára a tudatos álmodás eléréséhez az úgynevezett valóságtesztek, amikor is megkérdőjelezi, hogy valóban ébren van-e, vagy pedig álmodik. Dr. Stickgold elmagyarázza, hogy a tudatos álmodók és a sima álmodók agya leginkább abban különbözik, hogy az előbbiek agyának homloklebenyi része álmodás közben aktiválódik, míg utóbbiaké inaktív marad.
„Szerintem a REM alvásban az agy olyan álmokat alkot meg, amelyek nem egy kérdésre válaszolnak, hanem segítenek észrevenni az összes megoldást.”
Dr. Stickgold és más kutatók tanulmányai arra engednek következtetni, hogy a nappali feladatainkkal való álmodás memóriafejlesztő hatást érvényesít az agyban, ráadásul azok, akik a feladataikkal álmodnak, és erre emlékeznek is, hatékonyabban oldják meg őket nappali életükben. Ezt szemlélteti az ismeret, miszerint minden egyes hím zebrapintynek egyedi dallamokkal kell meghódítania a kiszemelt tojót. Ehhez először apjuk énekét sajátítják el, és később ezt dolgozzák át egyedivé úgy, hogy az alvás REM szakaszaiban is ezen dolgozik az agyuk, az ébrenléti időn túl. Ez pedig az emberekkel is hasonló módon történik. Mármint a tanulással, és az új, kreatív megoldások megtalálásával kapcsolatban.
„A munkásságom az álmaim aprólékos megvalósításáról szól.” – Salvador Dalí
A film annak ajánlott, aki nem sajnálja a nem egészen 20 perces időtartamot arra, hogy új ismereteket szerezzen, új megközelítésben lássa az álmok szerepét és felhasználási területét, ami a hétköznapi élet feladatainak megoldásában is segítségére lehet.
