EGYENESEN ÁT (1990) – FILM A HALÁLRÓL

EGYENESEN ÁT (1990) – FILM A HALÁLRÓL

Az Egyenesen át (Flatliners) című 1990-es film egy lenyűgöző és elgondolkodtató utazásra invitál minket az élet és halál határmezsgyéjére. Joel Schumacher rendezése nem csupán egy izgalmas thriller, hanem egy mély filozófiai elmélkedés is az emberi létezés nagy kérdéseiről. A film párhuzamba állítható a testen kívüli élményekkel és a tudatos álmodással, miközben izgalmas kérdéseket vet fel a tudat természetéről és a halál utáni létezésről.

 

Az Egyenesen át (Flatliners) című 1990-es film egy lenyűgöző és elgondolkodtató utazásra invitál minket az élet és halál határmezsgyéjére. Joel Schumacher rendezése nem csupán egy izgalmas thriller, hanem egy mély filozófiai elmélkedés is az emberi létezés nagy kérdéseiről. A film párhuzamba állítható a testen kívüli élményekkel és a tudatos álmodással, miközben izgalmas kérdéseket vet fel a tudat természetéről és a halál utáni létezésről.

 

A TÖRTÉNET MÉLYEBB RÉTEGEI

A TÖRTÉNET MÉLYEBB RÉTEGEI

A film öt ambiciózus orvostanhallgató történetét meséli el, akik egy veszélyes kísérletre vállalkoznak: szándékosan előidézik saját klinikai halálukat, hogy megtapasztalják, mi van a túloldalon. Ez a merész vállalkozás nem csupán a halál utáni élet titkait kutatja, hanem mély személyes utazássá is válik mindegyikük számára.

 

Nelson (Kiefer Sutherland) vezeti a csapatot ebben a kockázatos kísérletben. Motivációja nem pusztán tudományos kíváncsiság, hanem egy mélyebb, szinte megszállott vágy, hogy betekintsen a halál utáni létezésbe. Nelson megszállottsága a magas kockázat miatt sokak számára túlzó lehet.

 

Ugyanakkor ez a kíváncsiság és útkeresés párhuzamba állítható sok spirituális gyakorlattal, például a meditációval, de akár a tudatos álmodással is. Michael Raduga például szintén a halálközeli élmények természetét kutatta az általa fázisnak (tudatos álom/testen kívüli élmény) nevezett tudatállapotban. Nelsonban és a hasonló érdeklődésű személyiségekben közös a tudásvágy, viszont az úgynevezett fázison keresztüli tapasztalatszerzés nem jár az élet elvesztésének kockázatával.

 

A film öt ambiciózus orvostanhallgató történetét meséli el, akik egy veszélyes kísérletre vállalkoznak: szándékosan előidézik saját klinikai halálukat, hogy megtapasztalják, mi van a túloldalon. Ez a merész vállalkozás nem csupán a halál utáni élet titkait kutatja, hanem mély személyes utazássá is válik mindegyikük számára.

 

Nelson (Kiefer Sutherland) vezeti a csapatot ebben a kockázatos kísérletben. Motivációja nem pusztán tudományos kíváncsiság, hanem egy mélyebb, szinte megszállott vágy, hogy betekintsen a halál utáni létezésbe. Nelson megszállottsága a magas kockázat miatt sokak számára túlzó lehet.

 

Ugyanakkor ez a kíváncsiság és útkeresés párhuzamba állítható sok spirituális gyakorlattal, például a meditációval, de akár a tudatos álmodással is. Michael Raduga például szintén a halálközeli élmények természetét kutatta az általa fázisnak (tudatos álom/testen kívüli élmény) nevezett tudatállapotban. Nelsonban és a hasonló érdeklődésű személyiségekben közös a tudásvágy, viszont az úgynevezett fázison keresztüli tapasztalatszerzés nem jár az élet elvesztésének kockázatával.

 

TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEK ÉS TUDATOS ÁLMODÁS

TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNYEK ÉS TUDATOS ÁLMODÁS

Az Egyenesen át által bemutatott „halálközeli” élmények sok szempontból hasonlítanak a testen kívüli élményekhez (OBE, OOBE) és a tudatos álmodáshoz. Mindkét jelenség lehetővé teszi az egyén számára, hogy a normál tudatállapottól eltérő perspektívából tapasztalja meg a valóságot.

 

Ugyanakkor a testen kívüli élmények során az emberek gyakran úgy érzik, hogy elhagyják fizikai testüket és egy külső nézőpontból figyelik az eseményeket. A filmben viszont érdekes módon a halálközeli élmények másképpen jelennek meg. A szereplők különböző víziókat, emlékeket és hallucinációkat tapasztalnak a halál során.

 

Nelson például egy gyermekkori incidenssel szembesül, ahol közvetetten felelős volt egy fiú haláláért, Joe erotikus élményeket él át. David egy lányt lát, akit gyerekkorában bántalmazott, Rachel pedig apja öngyilkosságával kapcsolatos emlékekkel szembesül.

 

Ezek az élmények inkább belső, pszichológiai utazások, nem pedig klasszikus testen kívüli élmények. A film inkább a szereplők múltbeli tetteivel és azok következményeivel foglalkozik, mintsem a hagyományos értelemben vett testen kívüli tapasztalatokkal.

 

A tudatos álmodás egy olyan állapot, ahol az álmodó tudatában van annak, hogy álmodik, és képessé válik irányítani az álom eseményeit. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a film szereplői képesek valamelyest navigálni és befolyásolni halál utáni élményeiket. Mindkét esetben a tudat egy alternatív valóságban működik, ami lehetőséget ad az önfelfedezésre és a személyes fejlődésre.

 

Az Egyenesen át által bemutatott „halálközeli” élmények sok szempontból hasonlítanak a testen kívüli élményekhez (OBE, OOBE) és a tudatos álmodáshoz. Mindkét jelenség lehetővé teszi az egyén számára, hogy a normál tudatállapottól eltérő perspektívából tapasztalja meg a valóságot.

 

Ugyanakkor a testen kívüli élmények során az emberek gyakran úgy érzik, hogy elhagyják fizikai testüket és egy külső nézőpontból figyelik az eseményeket. A filmben viszont érdekes módon a halálközeli élmények másképpen jelennek meg. A szereplők különböző víziókat, emlékeket és hallucinációkat tapasztalnak a halál során.

 

Nelson például egy gyermekkori incidenssel szembesül, ahol közvetetten felelős volt egy fiú haláláért, Joe erotikus élményeket él át. David egy lányt lát, akit gyerekkorában bántalmazott, Rachel pedig apja öngyilkosságával kapcsolatos emlékekkel szembesül.

 

Ezek az élmények inkább belső, pszichológiai utazások, nem pedig klasszikus testen kívüli élmények. A film inkább a szereplők múltbeli tetteivel és azok következményeivel foglalkozik, mintsem a hagyományos értelemben vett testen kívüli tapasztalatokkal.

 

A tudatos álmodás egy olyan állapot, ahol az álmodó tudatában van annak, hogy álmodik, és képessé válik irányítani az álom eseményeit. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a film szereplői képesek valamelyest navigálni és befolyásolni halál utáni élményeiket. Mindkét esetben a tudat egy alternatív valóságban működik, ami lehetőséget ad az önfelfedezésre és a személyes fejlődésre.

 

A FILM PSZICHOLÓGIAI MÉLYSÉGEI

A FILM PSZICHOLÓGIAI MÉLYSÉGEI

Az Egyenesen át nem csupán a halál utáni életet kutatja, hanem mély pszichológiai kérdéseket is feszeget. Minden szereplő szembesül saját múltjának árnyoldalaival, elfojtott bűntudatával és félelmeivel. Ez a szembesülés párhuzamba állítható a jungi pszichológia árnyék-koncepciójával, ahol az egyén kénytelen szembenézni személyiségének elnyomott, sötét oldalaival.

 

Például Nelson traumája meghatározza karakterét és motiválja a kísérletben való részvételre. A többi szereplő hasonló módon konfrontálódik saját múltjával, ami egy katartikus önismereti utazássá alakítja a filmet.

 

Az Egyenesen át nem csupán a halál utáni életet kutatja, hanem mély pszichológiai kérdéseket is feszeget. Minden szereplő szembesül saját múltjának árnyoldalaival, elfojtott bűntudatával és félelmeivel. Ez a szembesülés párhuzamba állítható a jungi pszichológia árnyék-koncepciójával, ahol az egyén kénytelen szembenézni személyiségének elnyomott, sötét oldalaival.

 

Például Nelson traumája meghatározza karakterét és motiválja a kísérletben való részvételre. A többi szereplő hasonló módon konfrontálódik saját múltjával, ami egy katartikus önismereti utazássá alakítja a filmet.

 

A FILM VIZUÁLIS VILÁGA ÉS ATMOSZFÉRÁJA

A FILM VIZUÁLIS VILÁGA ÉS ATMOSZFÉRÁJA

Joel Schumacher rendezése nem csak tartalmilag, de vizuálisan is lenyűgöző. A film neo-gótikus atmoszférája, amely nagyrészt a Chicagói Egyetem századfordulós épületeiben került felvételre, tökéletesen illeszkedik a történet misztikus hangulatához. A sötét árnyékok, a vízköpők és a színes üvegablakok mind hozzájárulnak ahhoz az érzéshez, hogy a szereplők valóban élet és halál határán egyensúlyoznak.

 

Ez a vizuális megközelítés nem csak esztétikai szempontból érdekes, hanem mélyebb szimbolikus jelentőséggel is bír. A gótikus elemek a halál és a túlvilág hagyományos ábrázolásait idézik, míg a modern orvosi berendezések kontrasztot képeznek ezzel, jelezve a tudomány és a spiritualitás közötti feszültséget, ami a film központi témája.

 

Joel Schumacher rendezése nem csak tartalmilag, de vizuálisan is lenyűgöző. A film neo-gótikus atmoszférája, amely nagyrészt a Chicagói Egyetem századfordulós épületeiben került felvételre, tökéletesen illeszkedik a történet misztikus hangulatához. A sötét árnyékok, a vízköpők és a színes üvegablakok mind hozzájárulnak ahhoz az érzéshez, hogy a szereplők valóban élet és halál határán egyensúlyoznak.

 

Ez a vizuális megközelítés nem csak esztétikai szempontból érdekes, hanem mélyebb szimbolikus jelentőséggel is bír. A gótikus elemek a halál és a túlvilág hagyományos ábrázolásait idézik, míg a modern orvosi berendezések kontrasztot képeznek ezzel, jelezve a tudomány és a spiritualitás közötti feszültséget, ami a film központi témája.

 

TUDOMÁNYOS HÁTTÉR ÉS SPEKULÁCIÓ

TUDOMÁNYOS HÁTTÉR ÉS SPEKULÁCIÓ

Bár az Egyenesen át alapvetően fikció, érdekes módon reflektál valós tudományos kutatásokra és filozófiai kérdésekre. A halálközeli élmények (NDE) kutatása valóban létező tudományterület, számos beszámoló létezik olyan emberektől, akik a klinikai halál állapotából tértek vissza.

 

Ezek a beszámolók gyakran tartalmaznak olyan elemeket, mint a fényalagút, a békesség érzése, vagy a test elhagyásának élménye. Az Egyenesen át tehát nem csak fantáziál, hanem valós tudományos kérdéseket is felvet a tudat természetéről és a halál utáni létezés lehetőségéről.

 

Bár az Egyenesen át alapvetően fikció, érdekes módon reflektál valós tudományos kutatásokra és filozófiai kérdésekre. A halálközeli élmények (NDE) kutatása valóban létező tudományterület, számos beszámoló létezik olyan emberektől, akik a klinikai halál állapotából tértek vissza.

 

Ezek a beszámolók gyakran tartalmaznak olyan elemeket, mint a fényalagút, a békesség érzése, vagy a test elhagyásának élménye. Az Egyenesen át tehát nem csak fantáziál, hanem valós tudományos kérdéseket is felvet a tudat természetéről és a halál utáni létezés lehetőségéről.

 

A FILM HATÁSA ÉS ÖRÖKSÉGE

A FILM HATÁSA ÉS ÖRÖKSÉGE

Az Egyenesen át megjelenése óta kultikus státuszt ért el, és jelentős hatást gyakorolt a popkultúrára. A film sikeresen ötvözi a thriller, a horror és a filozófiai dráma elemeit, ami egyedivé és emlékezetessé teszi.

 

A film által felvetett kérdések ma is aktuálisak. A halál, az önismeret és a tudat természetének kérdései továbbra is foglalkoztatják mind a tudományos közösséget, mind a szélesebb közönséget. Az Egyenesen át érdeme, hogy ezeket a mély filozófiai kérdéseket egy izgalmas és vizuálisan lenyűgöző történetbe ágyazva tárja elénk.

 

Az Egyenesen át megjelenése óta kultikus státuszt ért el, és jelentős hatást gyakorolt a popkultúrára. A film sikeresen ötvözi a thriller, a horror és a filozófiai dráma elemeit, ami egyedivé és emlékezetessé teszi.

 

A film által felvetett kérdések ma is aktuálisak. A halál, az önismeret és a tudat természetének kérdései továbbra is foglalkoztatják mind a tudományos közösséget, mind a szélesebb közönséget. Az Egyenesen át érdeme, hogy ezeket a mély filozófiai kérdéseket egy izgalmas és vizuálisan lenyűgöző történetbe ágyazva tárja elénk.

 

ÖSSZEGZÉS

ÖSSZEGZÉS

Az Egyenesen át több mint egy egyszerű thriller. Inkább egy mély, filozofikus utazás az emberi psziché sötét zugaiba és a halál utáni lét misztériumába. A film párhuzamba állítható a testen kívüli élményekkel és a tudatos álmodással. Izgalmas kérdéseket vet fel a tudat természetéről és az önismeret fontosságáról.

 

A történet arra emlékeztet minket, hogy a legnagyobb kihívások és félelmek gyakran nem kívülről, hanem belülről, saját tudatalattinkból erednek. A film arra ösztönöz, hogy szembenézzünk ezekkel a belső démonokkal, és így jussunk el egy mélyebb önismerethez és belső növekedéshez.

 

Az alkotás hiába több mint 30 éves, üzenete és kérdésfelvetései ma is aktuálisak. Az Egyenesen át egy időtlen klasszikus, amely továbbra is elgondolkodtatja és inspirálja a nézőket, arra ösztönözve őket, hogy mélyebben elgondolkodjanak az élet, a halál és a tudat nagy kérdéseiről.

 

Érdekel egy másik, hasonló film? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Dreamscape

 

Az Egyenesen át több mint egy egyszerű thriller. Inkább egy mély, filozofikus utazás az emberi psziché sötét zugaiba és a halál utáni lét misztériumába. A film párhuzamba állítható a testen kívüli élményekkel és a tudatos álmodással. Izgalmas kérdéseket vet fel a tudat természetéről és az önismeret fontosságáról.

 

A történet arra emlékeztet minket, hogy a legnagyobb kihívások és félelmek gyakran nem kívülről, hanem belülről, saját tudatalattinkból erednek. A film arra ösztönöz, hogy szembenézzünk ezekkel a belső démonokkal, és így jussunk el egy mélyebb önismerethez és belső növekedéshez.

 

Az alkotás hiába több mint 30 éves, üzenete és kérdésfelvetései ma is aktuálisak. Az Egyenesen át egy időtlen klasszikus, amely továbbra is elgondolkodtatja és inspirálja a nézőket, arra ösztönözve őket, hogy mélyebben elgondolkodjanak az élet, a halál és a tudat nagy kérdéseiről.

 

Érdekel egy másik, hasonló film? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Dreamscape

 

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

Az álmok mindig is lenyűgözték az emberiséget. Titokzatos világukban szabadon szárnyalhat a képzeletünk, miközben olyan élményeket élhetünk át, amelyek a hétköznapi valóságban lehetetlenek lennének. Elképzelhető, hogy mindez több puszta fantáziálásnál? Egy friss...

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A tudatos álmodás régóta foglalkoztatja az emberiséget, de csak az utóbbi években kezdtük igazán megérteni, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Egy friss kutatás szerint a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem komoly eszköz lehet a vezetők és...

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

​Az álmok világa mindig is lenyűgözte az emberiséget. De mi történik, ha valaki helytelenül használja ezt a világot, és ezzel megnehezíti a fizikai életében a továbbhaladást? Egy megdöbbentő Reddit-bejegyzés éppen ezt a kérdést veti fel, bemutatva egy fiatal nő...

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

ÍGY TÖRJÜK ÁT AZ ELME KORLÁTAIT

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

A tudatos álmodás, vagyis az a képesség, hogy felismerjük, hogy álmodunk, miközben álmodunk, régóta foglalkoztatja mind a kutatókat, mind az álmodókat. Allan Rechtschaffen „The Single-Mindedness and Isolation of Dreams” című úttörő kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről, új megvilágításba helyezte ezt a fantasztikus jelenséget. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak Rechtschaffen megállapításai a tudatos álmodáshoz!

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

AZ ÁLMOK „EGYSÍKÚSÁGA” – A TUDATOSSÁG HIÁNYA

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

Rechtschaffen kutatása szerint az álmok egyik legfőbb jellemzője az „egysíkúság” – vagyis az a tény, hogy az esetek 90%-ában nem vagyunk tudatában annak, hogy álmodunk. Ez kulcsfontosságú a tudatos álmodás szempontjából, hiszen éppen ezt a természetes korlátot akarjuk áttörni a tudatos álmok eléréséhez és gyakoriságuk növeléséhez. Erre szolgálnak a különböző tudatos álmodás módszerek, technikák, segédeszközök.

 

Ezek nélkül az álmok többnyire olyanok, mint tökéletes virtuális valóság élmények, ahol annyira elmerülünk a szimulációban, hogy közben megfeledkezünk a valódi világról. De mondhatnánk azt is, hogy az álmodás olyan, mintha hipnózis alatt állnánk, ahol csak a hipnotizőr (ebben az esetben saját tudatalattink) hangját halljuk és követjük.

 

A tudatos álmodók például rendszeres valóságteszteket végeznek napközben (remélhetőleg szakszerűen), bízva benne, hogy ez a tevékenység megjelenik álmodás során is. Ez segít abban, hogy az álmodó felismerje: amit éppen tapasztal, az nem a valóság, hanem egy álom.

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

TEMATIKUS KOHERENCIA – A TUDATOS IRÁNYÍTÁS LEHETŐSÉGE

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

Az álmok tematikus koherenciája és történetszerű jellege érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. A kutató eredményei szerint az álmok általában összefüggő narratívát követnek, ugyanakkor a történet néha szokatlan lehet, és váratlan fordulatokat vagy ellentmondásos betoldásokat tartalmazhat, ez pedig fontos megfigyelés a tudatos álmodás szempontjából.

 

Ugyanis hiába követnek az álmok egy történetszálat, ez nem jelenti azt, hogy teljesen logikusak vagy könnyen értelmezhetőek lennének. Az álmok a koherens narratíván belül tartalmazhatnak bizarr vagy illogikus elemeket. Ez a koherencia magyarázatot adhat arra is, miért olyan népszerű a tudatos álmodás gyakorlása. Azért, mert lehetőséget ad arra, hogy aktív résztvevői, sőt, rendezői legyünk saját álmainknak, megváltoztatva az elme természetes hajlamát a koherens történetek létrehozására.

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

ELSZIGETELTSÉG A KÜLVILÁGTÓL – A BELSŐ VILÁG FELFEDEZÉSE

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

Rechtschaffen megállapítása szerint az álmok nem teljesen, de jelentős mértékben elszigeteltek a külső ingerektől és a test fizikai állapotától, ami kiemelten fontos a tudatos álmodás szempontjából. Ugyanis bár képesek a különböző környezeti ingerek valamelyest beszűrődni az álmokba (lásd például a tudatos álmokat indukálni képes alvómaszkok működési mechanizmusát), mégis, a nappali tudatállapothoz képest rendkívüli mértékű elszigeteltségről beszélhetünk, amely csak a tudatos álmodás során tapasztalható.

 

Képzeljük el az álmot buborékként, amelyben lebegünk. A buborék fala elválaszt minket a külvilágtól, és csak homályosan látjuk át, mi van kívül. Ez azt jelenti, hogy a tudatos álmodó egy olyan „tiszta” mentális térben találja magát, amely mentes a külső zavaró tényezőktől. A tudatos álmodók kihasználhatják ezt az elszigeteltséget, hogy mélyebben megértsék saját gondolataikat, érzéseiket, vagy hogy olyan kreatív ötleteket generáljanak, amelyek a külvilág zavaró hatásai miatt nehezen születnének meg éber állapotban.

 

Továbbá újfajta megközelítéseket találhatnak az élet kihívásaira, és szerezhetnek olyan információkat, amelyek segítségével életüket új, kedvező irányba terelhetik, hatékonyabban oldhatják meg feladataikat.

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

GYENGE KAPCSOLAT A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEIVEL – ÚJ PERSPEKTÍVÁK

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

A kutatás szerint tény, hogy az álmok tartalma gyakran csak gyengén kapcsolódik a közelmúlt eseményeihez, ami szintén érdekes lehetőségeket kínál a tudatos álmodók számára. Ugyanis ez a jelenség, némi tréningezés után, könnyedén segíthet az álmok beazonosításában. Ezután ahelyett, hogy többnyire random (vagy legalábbis annak tűnő) élményekben részesülnek, a tudatos álmodók olyan tapasztalatokat élhetnek át, amelyekből képesek szándékaik szerint jóval többet profitálni, mint a nem tudatos álmokból.

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

AZ ÁLMOK ROSSZ FELIDÉZHETŐSÉGE – A TUDATOSSÁG ELŐNYE

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

Az álmok egyesek számára nehezebben felidézhetőek, ami kihívást jelent az álomkutatás számára. Azonban a tudatos álmodók különböző gyakorlatai javítják az álommemóriát, és gyakran arról számolnak be, hogy jobban emlékeznek azokra az álmokra, amelyekben tudatosak voltak.

 

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a tudatosság az álomban nem csak az álom irányítását teszi lehetővé, hanem javíthatja az álom memóriában való raktározását is. Ez különösen értékes lehet azok számára, akik az álmaikat önismereti vagy kreatív célokra szeretnék használni.

KÖVETKEZTETÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

Rechtschaffen kutatása az álmok „egysíkúságáról” és elszigeteltségéről új perspektívát nyújtott a tudatos álmodás megértéséhez és gyakorlásához. A tudatos álmodás lényegében az álmok természetes „egysíkúságának” áttörése, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az álmok egyedülálló jellemzőit: az elszigeteltséget a külvilágtól, a megszokott gondolkodási mintáktól való szabadságot, és a tudatos álmodásban rejlő számtalan egyéb lehetőséget.

 

A tudatos álmodás gyakorlása így nem csak egy izgalmas kaland lehet, hanem egy lehetőség arra is, hogy mélyebben megértsük saját elménk működését, és olyan belátásokra tegyünk szert, amelyek gazdagíthatják éber életünket is.

 

Érdekel egy nem mindennapi tudatos álmodás sorozat? Ha igen, akkor olvasd el ezt is: Ne higgy a szemének

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

Az álmok mindig is lenyűgözték az emberiséget. Titokzatos világukban szabadon szárnyalhat a képzeletünk, miközben olyan élményeket élhetünk át, amelyek a hétköznapi valóságban lehetetlenek lennének. Elképzelhető, hogy mindez több puszta fantáziálásnál? Egy friss...

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A tudatos álmodás régóta foglalkoztatja az emberiséget, de csak az utóbbi években kezdtük igazán megérteni, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Egy friss kutatás szerint a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem komoly eszköz lehet a vezetők és...

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

​Az álmok világa mindig is lenyűgözte az emberiséget. De mi történik, ha valaki helytelenül használja ezt a világot, és ezzel megnehezíti a fizikai életében a továbbhaladást? Egy megdöbbentő Reddit-bejegyzés éppen ezt a kérdést veti fel, bemutatva egy fiatal nő...

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

Forrás: Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://academic.oup.com/sleep/article-abstract/1/1/97/2749527?redirectedFrom=PDF

TUDÓSOK MÁSOK ÁLMAIBA LÉPTEK BE

TUDÓSOK MÁSOK ÁLMAIBA LÉPTEK BE

Az Eredetben eljátszottak a gondolattal (a filmről készült korábbi cikkeket itt és itt tudod elérni), hogy bizonyos tapasztalt álmodók képesek lehetnek mások álmába lépni, kapcsolatot létesíteni velük, és így féltve őrzött titkaikat megkaparinthatják a tudatalattijukból, illetve új információkat/gondolatokat ültethetnek el mások tudatalattijában.

 

Úgy látszik, hogy ehhez a science fiction elképzeléshez egy hangyányival közelebb kerültünk a valóságban is, ugyanis kutatóknak sikerült “beszélgetésbe” bonyolódniuk tudatos álmodókkal (álmodókkal, akik tisztában vannak vele hogy álmodnak, miközben álmodnak) különböző kérdésekről és matematikai feladatokról.

 

Az Eredetben eljátszottak a gondolattal (a filmről készült korábbi cikkeket itt és itt tudod elérni), hogy bizonyos tapasztalt álmodók képesek lehetnek mások álmába lépni, kapcsolatot létesíteni velük, és így féltve őrzött titkaikat megkaparinthatják a tudatalattijukból, illetve új információkat/gondolatokat ültethetnek el mások tudatalattijában.

 

Úgy látszik, hogy ehhez a science fiction elképzeléshez egy hangyányival közelebb kerültünk a valóságban is, ugyanis kutatóknak sikerült “beszélgetésbe” bonyolódniuk tudatos álmodókkal (álmodókkal, akik tisztában vannak vele hogy álmodnak, miközben álmodnak) különböző kérdésekről és matematikai feladatokról.

 

“EZ A MUNKA MEGKÉRDŐJELEZI AZ ALVÁS ALAPVETŐ FUNKCIÓIT.” – BENJAMIN BAIRD

“EZ A MUNKA MEGKÉRDŐJELEZI AZ ALVÁS ALAPVETŐ FUNKCIÓIT.” – BENJAMIN BAIRD

Ezidáig az alvást általában úgy határozták meg, mint egy olyan állapotot, amelyben az agynak nincs kapcsolata a külvilággal és nincs is tudatában annak. Bár néhány tanulmány szerint korábban már megpróbáltak kommunikálni tudatos álmodókkal például fények, rezgések és hangok segítségével, hogy „belépjenek” az álmaikba, de ezek a kísérletek csak minimális válaszokat eredményeztek az alvóktól, és nem jártak bonyolult információtovábbítással.

 

Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban négy független csoport próbált továbbhaladni ezen elképzelés mentén, és komplex, kétirányú kommunikációt alakítottak ki az álmok során, hangokat használva.

 

Olyan kérdéseket tettek fel a kísérletben résztvevőknek, amelyekkel az alvók nem találkozhattak a tréningezés alkalmával. 36 önkéntest toboroztak, köztük néhány tapasztalt tudatos álmodót, és olyanokat, akik korábban soha nem éltek át tudatos álmot, de hetente legalább egy álomra emlékeztek.

 

Ezidáig az alvást általában úgy határozták meg, mint egy olyan állapotot, amelyben az agynak nincs kapcsolata a külvilággal és nincs is tudatában annak. Bár néhány tanulmány szerint korábban már megpróbáltak kommunikálni tudatos álmodókkal például fények, rezgések és hangok segítségével, hogy „belépjenek” az álmaikba, de ezek a kísérletek csak minimális válaszokat eredményeztek az alvóktól, és nem jártak bonyolult információtovábbítással.

 

Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban négy független csoport próbált továbbhaladni ezen elképzelés mentén, és komplex, kétirányú kommunikációt alakítottak ki az álmok során, hangokat használva.

 

Olyan kérdéseket tettek fel a kísérletben résztvevőknek, amelyekkel az alvók nem találkozhattak a tréningezés alkalmával. 36 önkéntest toboroztak, köztük néhány tapasztalt tudatos álmodót, és olyanokat, akik korábban soha nem éltek át tudatos álmot, de hetente legalább egy álomra emlékeztek.

 

A KUTATÓK ELŐSZÖR ARRA TANÍTOTTÁK A RÉSZTVEVŐKET, HOGY FELISMERJÉK A SAJÁT ÁLMUKAT, AMIKOR ÁLMODNAK.

A KUTATÓK ELŐSZÖR ARRA TANÍTOTTÁK A RÉSZTVEVŐKET, HOGY FELISMERJÉK A SAJÁT ÁLMUKAT, AMIKOR ÁLMODNAK.

Elmagyarázták nekik, hogyan működik a tudatos álmodás, és olyan jeleket egyeztettek le – hangokat, fényeket vagy ujjkoppintásokat –, amelyeket később az alvás során használtak. Az ötlet az volt, hogy ezek a jelek felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy álmodnak.

 

Az alvásokat különböző időpontokra ütemezték: néhányaknak éjszakára, amikor egyébként is aludni tértek volna, másoknak pedig kora reggelre. Mindegyik laboratórium más-más módon kommunikált az alvókkal, például szóban kimondott kérdésekkel és villogó fényekkel.

 

Az alvóknak jelezniük kellett amikor tudatos álomba léptek, és válaszolniuk kellett a kérdésekre szemük és arcuk meghatározott módon történő mozgatásával – például háromszor balra mozgatva a szemet.

 

Miközben a résztvevők aludtak, a tudósok elektródákkal ellátott EEG készülékekkel figyelték agyi tevékenységüket, szemmozgásukat és arcizom-összehúzódásaikat – amelyek a REM alvás gyakori jelei.

 

A kísérlet során hat személy jelezte 15 alkalommal, hogy tudatosan álmodik, az összesen 57 alvási alkalomból. A tesztek során a kutatók egyszerű eldöntendő kérdéseket tettek fel, vagy matematikai feladatokat adtak az álmodóknak, például, hogy mennyi nyolcból hat.

 

A válaszadáshoz az álmodók azokat a jeleket használták, amelyeket elalvás előtt tanítottak nekik, beleértve a mosolygást vagy a szemöldökráncolást, illetve a szemük többszöri mozgatását is, hogy ezáltal jelezzék a kapott eredményeket. A német laboratóriumban a szemüket morzekódnak megfelelő minták szerint mozgatták.

 

158 kérdést tettek fel a tudatos álmodóknak, akik az esetek 18,6%-ában helyesen válaszoltak – számolnak be a kutatók a Current Biology című folyóiratban. Az álmodók csak a kérdések 3,2%-ára adtak rossz választ; válaszaik 17,7%-a nem volt egyértelmű, és a kérdések 60,8%-ára nem érkezett visszajelzés.

 

A szakemberek szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a kommunikáció, még ha nehéz is, de lehetséges.

 

Elmagyarázták nekik, hogyan működik a tudatos álmodás, és olyan jeleket egyeztettek le – hangokat, fényeket vagy ujjkoppintásokat –, amelyeket később az alvás során használtak. Az ötlet az volt, hogy ezek a jelek felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy álmodnak.

 

Az alvásokat különböző időpontokra ütemezték: néhányaknak éjszakára, amikor egyébként is aludni tértek volna, másoknak pedig kora reggelre. Mindegyik laboratórium más-más módon kommunikált az alvókkal, például szóban kimondott kérdésekkel és villogó fényekkel.

 

Az alvóknak jelezniük kellett amikor tudatos álomba léptek, és válaszolniuk kellett a kérdésekre szemük és arcuk meghatározott módon történő mozgatásával – például háromszor balra mozgatva a szemet.

 

Miközben a résztvevők aludtak, a tudósok elektródákkal ellátott EEG készülékekkel figyelték agyi tevékenységüket, szemmozgásukat és arcizom-összehúzódásaikat – amelyek a REM alvás gyakori jelei.

 

A kísérlet során hat személy jelezte 15 alkalommal, hogy tudatosan álmodik, az összesen 57 alvási alkalomból. A tesztek során a kutatók egyszerű eldöntendő kérdéseket tettek fel, vagy matematikai feladatokat adtak az álmodóknak, például, hogy mennyi nyolcból hat.

 

A válaszadáshoz az álmodók azokat a jeleket használták, amelyeket elalvás előtt tanítottak nekik, beleértve a mosolygást vagy a szemöldökráncolást, illetve a szemük többszöri mozgatását is, hogy ezáltal jelezzék a kapott eredményeket. A német laboratóriumban a szemüket morzekódnak megfelelő minták szerint mozgatták.

 

158 kérdést tettek fel a tudatos álmodóknak, akik az esetek 18,6%-ában helyesen válaszoltak – számolnak be a kutatók a Current Biology című folyóiratban. Az álmodók csak a kérdések 3,2%-ára adtak rossz választ; válaszaik 17,7%-a nem volt egyértelmű, és a kérdések 60,8%-ára nem érkezett visszajelzés.

 

A szakemberek szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a kommunikáció, még ha nehéz is, de lehetséges.

 

„EZ A KONCEPCIÓ BIZONYÍTÉKA.” – MONDJA BAIRD.

„EZ A KONCEPCIÓ BIZONYÍTÉKA.” – MONDJA BAIRD.

„És az a tény, hogy a különböző laboratóriumok különböző módszereket alkalmaztak annak bizonyítására, hogy lehetséges ez a fajta kétirányú kommunikáció… megerősíti az eredményeket.”

 

Néhány kérdés után az álmodókat felébresztették, és megkérték, hogy írják le álmaikat. Néhányan az álom részeként emlékeztek a kérdésekre. Az egyik álmodó egy autórádióból hallotta a matematikai feladatokat, egy másik bulin volt, amikor meghallotta, hogy a kutató félbeszakítja álmát, mint egy narrátor egy filmben, és megkérdezi tőle, beszél-e spanyolul.

 

A kísérlet az eddigieknél jobb módszert kínál az álmok tanulmányozására, mondja Karen Konkoly, a vezető kutató, a Northwestern Egyetem kognitív idegtudósa.

 

„És az a tény, hogy a különböző laboratóriumok különböző módszereket alkalmaztak annak bizonyítására, hogy lehetséges ez a fajta kétirányú kommunikáció… megerősíti az eredményeket.”

 

Néhány kérdés után az álmodókat felébresztették, és megkérték, hogy írják le álmaikat. Néhányan az álom részeként emlékeztek a kérdésekre. Az egyik álmodó egy autórádióból hallotta a matematikai feladatokat, egy másik bulin volt, amikor meghallotta, hogy a kutató félbeszakítja álmát, mint egy narrátor egy filmben, és megkérdezi tőle, beszél-e spanyolul.

 

A kísérlet az eddigieknél jobb módszert kínál az álmok tanulmányozására, mondja Karen Konkoly, a vezető kutató, a Northwestern Egyetem kognitív idegtudósa.

 

„MAJDNEM MINDEN, AMIT AZ ÁLMOKRÓL TUDUNK, A VISSZAMENŐLEGES BESZÁMOLÓKRA TÁMASZKODIK, AMIKOR AZ EMBER MÁR ÉBREN VAN, ÉS EZEK AZ EMLÉKEK TORZULHATNAK.” – KAREN KONKOLY

„MAJDNEM MINDEN, AMIT AZ ÁLMOKRÓL TUDUNK, A VISSZAMENŐLEGES BESZÁMOLÓKRA TÁMASZKODIK, AMIKOR AZ EMBER MÁR ÉBREN VAN, ÉS EZEK AZ EMLÉKEK TORZULHATNAK.” – KAREN KONKOLY

Konkoly azt reméli, hogy ezt a technikát a jövőben terápiák során is felhasználhatják az emberek álmainak befolyásolására, hogy jobban megbirkózzanak traumákkal, szorongással és depresszióval.

 

Az alvás alatti „beszélgetések” segíthetnek az álmodónak problémák megoldásában, új készségek elsajátításában, vagy akár kreatív ötletekben létrehozásában is – mondja Baird.

 

Konkoly azt reméli, hogy ezt a technikát a jövőben terápiák során is felhasználhatják az emberek álmainak befolyásolására, hogy jobban megbirkózzanak traumákkal, szorongással és depresszióval.

 

Az alvás alatti „beszélgetések” segíthetnek az álmodónak problémák megoldásában, új készségek elsajátításában, vagy akár kreatív ötletekben létrehozásában is – mondja Baird.

 

„AZ ÁLOM ERŐSEN ASSZOCIATÍV ÁLLAPOT, AMI ELŐNYÖS LEHET A KREATIVITÁS TERÉN.” – BAIRD

„AZ ÁLOM ERŐSEN ASSZOCIATÍV ÁLLAPOT, AMI ELŐNYÖS LEHET A KREATIVITÁS TERÉN.” – BAIRD

Álmodás közben az emberek gondolatainak megváltoztatása még mindig sci-fi, hangsúlyozza Ken Paller társszerző és kognitív idegtudós, szintén Northwesternben. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kísérlet fontos első lépés az álmodókkal való kommunikációban.

 

Jelentőségét az első telefonáláshoz vagy egy másik bolygón lévő űrhajóssal történő információcseréhez hasonlítja. Most úgy tűnik, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogy kommunikáljanak az emberekkel az álomvilágban.

 

Álmodás közben az emberek gondolatainak megváltoztatása még mindig sci-fi, hangsúlyozza Ken Paller társszerző és kognitív idegtudós, szintén Northwesternben. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a kísérlet fontos első lépés az álmodókkal való kommunikációban.

 

Jelentőségét az első telefonáláshoz vagy egy másik bolygón lévő űrhajóssal történő információcseréhez hasonlítja. Most úgy tűnik, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogy kommunikáljanak az emberekkel az álomvilágban.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

Az álmok mindig is lenyűgözték az emberiséget. Titokzatos világukban szabadon szárnyalhat a képzeletünk, miközben olyan élményeket élhetünk át, amelyek a hétköznapi valóságban lehetetlenek lennének. Elképzelhető, hogy mindez több puszta fantáziálásnál? Egy friss...

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A tudatos álmodás régóta foglalkoztatja az emberiséget, de csak az utóbbi években kezdtük igazán megérteni, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Egy friss kutatás szerint a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem komoly eszköz lehet a vezetők és...

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

​Az álmok világa mindig is lenyűgözte az emberiséget. De mi történik, ha valaki helytelenül használja ezt a világot, és ezzel megnehezíti a fizikai életében a továbbhaladást? Egy megdöbbentő Reddit-bejegyzés éppen ezt a kérdést veti fel, bemutatva egy fiatal nő...

A TUDATOS ÁLMODÁS VESZÉLYEI

A TUDATOS ÁLMODÁS VESZÉLYEI

Érthető hogy sokan, mielőtt belekezdenek egy olyan ismeretlen terület tanulmányozásba és gyakorlásába, mint a fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény), szeretnének utánajárni, hogy  hordoz-e bármiféle veszélyt és kockázatot.

 

Ezért ebben a cikkben átnézzük a legújabb kutatás eredményeit ezzel kapcsolatban, aztán olyan kérdéseket érintünk, amelyek a leggyakrabban fel szoktak bukkanni az emberekben. A szerző saját, és az általa tréningezett emberek élményeiből szerzett tapasztalatok fényében tisztázza a kérdéseket.

 

Röviden, tömören: Az APA PsycNet oldalán olvasható Tadas Stumbrys 2021-es cikke szerint (1), (amelynek címe: Dispelling the shadows of the lucid night: An exploration of potential adverse effects of lucid dreaming – A világos éjszaka árnyainak eloszlatása: A tudatos álmodás lehetséges káros hatásainak feltárása) nem igazán van káros hatása a tudatos álmodásnak.

 

Bár a jelenségehez általában építő jellegű hatásokat társítunk, mint például a pozitív, erőt adó élmények; a rémálmok és az álmatlanság mértékének enyhítése; a motoros készségek javítása; a kreativitás fokozása; és a személyes növekedés, fejlődés; mégis egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy gyakorolhat-e az alvásra és az egészségre valamilyen kockázatot. Ebből a kérdésből kiindulva jött létre a kutatás. A tanulmány a káros hatások három lehetséges területét – az alvásminőséget, a disszociációt (2) , és a mentális állapotot – igyekezett feltárni a résztvevők saját, önmagukon végzett megfigyelésén keresztül.

 

Érthető hogy sokan, mielőtt belekezdenek egy olyan ismeretlen terület tanulmányozásba és gyakorlásába, mint a fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény), szeretnének utánajárni, hogy  hordoz-e bármiféle veszélyt és kockázatot.

 

Ezért ebben a cikkben átnézzük a legújabb kutatás eredményeit ezzel kapcsolatban, aztán olyan kérdéseket érintünk, amelyek a leggyakrabban fel szoktak bukkanni az emberekben. A szerző saját, és az általa tréningezett emberek élményeiből szerzett tapasztalatok fényében tisztázza a kérdéseket.

 

Röviden, tömören: Az APA PsycNet oldalán olvasható Tadas Stumbrys 2021-es cikke szerint (1), (amelynek címe: Dispelling the shadows of the lucid night: An exploration of potential adverse effects of lucid dreaming – A világos éjszaka árnyainak eloszlatása: A tudatos álmodás lehetséges káros hatásainak feltárása) nem igazán van káros hatása a tudatos álmodásnak.

 

Bár a jelenségehez általában építő jellegű hatásokat társítunk, mint például a pozitív, erőt adó élmények; a rémálmok és az álmatlanság mértékének enyhítése; a motoros készségek javítása; a kreativitás fokozása; és a személyes növekedés, fejlődés; mégis egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy gyakorolhat-e az alvásra és az egészségre valamilyen kockázatot. Ebből a kérdésből kiindulva jött létre a kutatás. A tanulmány a káros hatások három lehetséges területét – az alvásminőséget, a disszociációt (2) , és a mentális állapotot – igyekezett feltárni a résztvevők saját, önmagukon végzett megfigyelésén keresztül.

 

A kérdőívet 489 ember töltötte ki, akiknek 94%-a tudatos álmodó. Hogy a maradék 6%-ra, (akik bár nem tudatos álmodók, de kitöltötték a tesztet, és a válaszaik beleszámítottak az eredménybe) mi szükség volt, az jó kérdés, de legalább ilyen nagyszámú mintánál nem vitte félre túlságosan az eredményeket.

 

A kérdőívet 489 ember töltötte ki, akiknek 94%-a tudatos álmodó. Hogy a maradék 6%-ra, (akik bár nem tudatos álmodók, de kitöltötték a tesztet, és a válaszaik beleszámítottak az eredménybe) mi szükség volt, az jó kérdés, de legalább ilyen nagyszámú mintánál nem vitte félre túlságosan az eredményeket.

 

A KIÉRTÉKELÉS SZERINT A TUDATOS ÁLMOK GYAKORISÁGA NEM A ROSSZABB ALVÁSMINŐSÉGGEL VAGY A NAGYOBB DISSZOCIÁCIÓVAL, HANEM A JOBB MENTÁLIS JÓLÉTTEL FÜGGÖTT ÖSSZE.

A KIÉRTÉKELÉS SZERINT A TUDATOS ÁLMOK GYAKORISÁGA NEM A ROSSZABB ALVÁSMINŐSÉGGEL VAGY A NAGYOBB DISSZOCIÁCIÓVAL, HANEM A JOBB MENTÁLIS JÓLÉTTEL FÜGGÖTT ÖSSZE.

Sőt, a legtöbb tudatos álmot érzelmileg pozitív élményként tapasztalták, és a tudatos álmodók többsége semmilyen negatív következményt nem tulajdonított a tudatos álmoknak. Szóval – legalábbis a jelenlegi eredmények alapján -, úgy tűnik, hogy a tudatos álmodás megtapasztalása nem fejt ki nyilvánvaló káros hatásokat, bár a tudatos álmok kis része (körülbelül 10%) negatív tónusú volt. Az ok-okozati összefüggések megállapításához azonban jövőbeni longitudinális (3)  vizsgálatokra van szükség.

 

Sőt, a legtöbb tudatos álmot érzelmileg pozitív élményként tapasztalták, és a tudatos álmodók többsége semmilyen negatív következményt nem tulajdonított a tudatos álmoknak. Szóval – legalábbis a jelenlegi eredmények alapján -, úgy tűnik, hogy a tudatos álmodás megtapasztalása nem fejt ki nyilvánvaló káros hatásokat, bár a tudatos álmok kis része (körülbelül 10%) negatív tónusú volt. Az ok-okozati összefüggések megállapításához azonban jövőbeni longitudinális (3)  vizsgálatokra van szükség.

 

A FENTIEKBŐL LÁTSZIK, HOGY JELENLEGI TAPASZTALATAINK ÉS TUDÁSUNK SZERINT NEM BESZÉLHETÜNK ARRÓL, HOGY A FÁZIS TAPASZTALATOKNAK (TUDATOS ÁLMODÁS/TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNY) SÚLYOS, NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK, MÉGIS SZÁMOS EGYÉB AGGODALOM IS FEL SZOKOTT MERÜLNI AZ EMBEREKBEN, AMELYEK ÁLTALÁBAN A KÖVETKEZŐK.

A FENTIEKBŐL LÁTSZIK, HOGY JELENLEGI TAPASZTALATAINK ÉS TUDÁSUNK SZERINT NEM BESZÉLHETÜNK ARRÓL, HOGY A FÁZIS TAPASZTALATOKNAK (TUDATOS ÁLMODÁS/TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNY) SÚLYOS, NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK, MÉGIS SZÁMOS EGYÉB AGGODALOM IS FEL SZOKOTT MERÜLNI AZ EMBEREKBEN, AMELYEK ÁLTALÁBAN A KÖVETKEZŐK.

Sokak szerint például a fázis gyakorlása elidegeníthet az élettől, mivel a fázisban bármely tetszőleges élmény megtapasztalható, így az ember könnyedén olyan függővé válhat, aki folyton a fázisban akar lenni, a fizikai világ pedig egyre kevésbé érdekli. Azonban fontos tudni, hogy a fázisba lépéshez az agy meghatározott állapotára van szükség (REM szakasz, az alvás egy fázisa), így nem fordulhat elő, hogy az ember tetszőleges ideig tartózkodik benne, hiszen előbb-utóbb mindenképpen ébredés lesz a kimenetel.

 

Ha szeretne is valaki több időt eltölteni a fázisban, ez akkor sem lehetséges számára, hiszen az alvás és a REM szakasz ideje limitált. Maximum a belépési kísérletek sikerességi arányának növelésével lehet fokozni a fázisok számát és ezáltal a benne töltött időt, amihez a gyakorlatok helyes, kiegyensúlyozott  és pontos kivitelezése járul hozzá. Szóval a fázis nem egy korlátlanul rendelkezésünkre álló állapot, így elég nehéz függőség kialakulásáról beszélni.

 

Sokak szerint például a fázis gyakorlása elidegeníthet az élettől, mivel a fázisban bármely tetszőleges élmény megtapasztalható, így az ember könnyedén olyan függővé válhat, aki folyton a fázisban akar lenni, a fizikai világ pedig egyre kevésbé érdekli. Azonban fontos tudni, hogy a fázisba lépéshez az agy meghatározott állapotára van szükség (REM szakasz, az alvás egy fázisa), így nem fordulhat elő, hogy az ember tetszőleges ideig tartózkodik benne, hiszen előbb-utóbb mindenképpen ébredés lesz a kimenetel.

 

Ha szeretne is valaki több időt eltölteni a fázisban, ez akkor sem lehetséges számára, hiszen az alvás és a REM szakasz ideje limitált. Maximum a belépési kísérletek sikerességi arányának növelésével lehet fokozni a fázisok számát és ezáltal a benne töltött időt, amihez a gyakorlatok helyes, kiegyensúlyozott  és pontos kivitelezése járul hozzá. Szóval a fázis nem egy korlátlanul rendelkezésünkre álló állapot, így elég nehéz függőség kialakulásáról beszélni.

 

AZONBAN AZT MINDENKÉPPEN FONTOS MEGJEGYEZNI, HOGY TERMÉSZETESEN A GYAKORLÓBAN OLYKOR INTENZÍV VÁGY ÉBREDHET A FÁZISOZÁS IRÁNT, AMELY AKÁR TERHÉRE IS LEHET.

AZONBAN AZT MINDENKÉPPEN FONTOS MEGJEGYEZNI, HOGY TERMÉSZETESEN A GYAKORLÓBAN OLYKOR INTENZÍV VÁGY ÉBREDHET A FÁZISOZÁS IRÁNT, AMELY AKÁR TERHÉRE IS LEHET.

Amennyiben ezt a vágyat kordában tudja tartani, mintegy üzemanyagként felhasználva a gyakorlatok végzésének motorjához, ez még segítségére is válhat. Viszont amikor a vágy elér egy túlzottan magas fokot, az könnyedén zavart okozhat a koncentrációban és a gyakorlati megvalósításban, akár átmeneti alvászavarokat is okozva.

 

Végül ennek az lesz a következménye, hogy sokkal ritkábban és spontán módon történik meg a fázisba lépés, amely csalódottsághoz, vagy akár feszültséghez is vezethet. Az ideális állapot, amikor a gyakorló a fizikai világot és a fázis világát szét tudja választani magában, egyensúlyban tudja tartani, pontosan tudván azt, hogy mikor minek van itt az ideje, mikor mit kell megtennie, és mikor melyikre kell koncentrálnia.

 

Ezáltal a két világ nem egymás rovására, hanem mintegy egymást kiegészítve és erősítve van jelen az ember életében. Szóval nem valószínű, hogy valaki olyan mértékű függőségi viszonyba kerül a fázissal, mint például az alkoholisták az alkohollal, ugyanis a valóság idő előtt az orrára koppint.

 

Amennyiben ezt a vágyat kordában tudja tartani, mintegy üzemanyagként felhasználva a gyakorlatok végzésének motorjához, ez még segítségére is válhat. Viszont amikor a vágy elér egy túlzottan magas fokot, az könnyedén zavart okozhat a koncentrációban és a gyakorlati megvalósításban, akár átmeneti alvászavarokat is okozva.

 

Végül ennek az lesz a következménye, hogy sokkal ritkábban és spontán módon történik meg a fázisba lépés, amely csalódottsághoz, vagy akár feszültséghez is vezethet. Az ideális állapot, amikor a gyakorló a fizikai világot és a fázis világát szét tudja választani magában, egyensúlyban tudja tartani, pontosan tudván azt, hogy mikor minek van itt az ideje, mikor mit kell megtennie, és mikor melyikre kell koncentrálnia.

 

Ezáltal a két világ nem egymás rovására, hanem mintegy egymást kiegészítve és erősítve van jelen az ember életében. Szóval nem valószínű, hogy valaki olyan mértékű függőségi viszonyba kerül a fázissal, mint például az alkoholisták az alkohollal, ugyanis a valóság idő előtt az orrára koppint.

 

MÁSOK ATTÓL TARTANAK, HOGY A FÁZISOZÁS SORÁN IDEGEN LÉNYEK HATÁSA ALÁ KERÜLNEK, AMELYEKTŐL NEM TUDNAK MEGSZABADULNI.

MÁSOK ATTÓL TARTANAK, HOGY A FÁZISOZÁS SORÁN IDEGEN LÉNYEK HATÁSA ALÁ KERÜLNEK, AMELYEKTŐL NEM TUDNAK MEGSZABADULNI.

Ahogyan az előzőekben már emíltésre került, a fázis az alvás REM szakaszában történik, amelyen minden éjszaka többször is keresztülmegyünk, illetve a tudatos álmok, és a testen kívüli élmények egyébként is előfordulnak spontán módon.

 

Tehát, ha fiziológiai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor kijelenthetjük, hogy mivel agyunk minden éjszaka többször is időzik a REM szakaszban (bár az esetek többségében nem vagyunk tudatosak), és mégsem leszünk megszállottak, ebből az következik, hogy ettől továbbra sem kell félnünk.

 

Amennyiben okkultista, ezoterikus nézőpontból állunk a kérdéshez, a következtetés akkor is hasonló. Ugyanis ha azt feltételezzük, hogy az asztráltest és az én minden éjszaka kiemelkedik a fizikai és az étertestből, és minden reggel visszatér oda, mégsem történik megszállás, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ha ezt tudatosan igyekszünk végrehajtani, ez akkor sem fog megtörténni.

 

Ahogyan az előzőekben már emíltésre került, a fázis az alvás REM szakaszában történik, amelyen minden éjszaka többször is keresztülmegyünk, illetve a tudatos álmok, és a testen kívüli élmények egyébként is előfordulnak spontán módon.

 

Tehát, ha fiziológiai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor kijelenthetjük, hogy mivel agyunk minden éjszaka többször is időzik a REM szakaszban (bár az esetek többségében nem vagyunk tudatosak), és mégsem leszünk megszállottak, ebből az következik, hogy ettől továbbra sem kell félnünk.

 

Amennyiben okkultista, ezoterikus nézőpontból állunk a kérdéshez, a következtetés akkor is hasonló. Ugyanis ha azt feltételezzük, hogy az asztráltest és az én minden éjszaka kiemelkedik a fizikai és az étertestből, és minden reggel visszatér oda, mégsem történik megszállás, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ha ezt tudatosan igyekszünk végrehajtani, ez akkor sem fog megtörténni.

 

A FELTÉTELEZÉSEKNEK TALÁN AZ ALVÁSI PARALÍZIS JELENSÉGE ADTA MEG AZ ALAPJÁT, AMELY VALÓBAN LEHET SZÉLSŐSÉGESEN KELLEMETLEN ÁLLAPOT, VISZONT A KELLŐ INFORMÁCIÓVAL ÉS GYAKORLATTAL FELVÉRTEZVE EZEK AKÁR ÉLVEZETESSÉ IS TRANSZFORMÁLHATÓAK.

A FELTÉTELEZÉSEKNEK TALÁN AZ ALVÁSI PARALÍZIS JELENSÉGE ADTA MEG AZ ALAPJÁT, AMELY VALÓBAN LEHET SZÉLSŐSÉGESEN KELLEMETLEN ÁLLAPOT, VISZONT A KELLŐ INFORMÁCIÓVAL ÉS GYAKORLATTAL FELVÉRTEZVE EZEK AKÁR ÉLVEZETESSÉ IS TRANSZFORMÁLHATÓAK.

Fontos megjegyezni, hogy a szerző és a segítségével gyakorlók tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kellemetlen élményekre hatással lehetünk, és azok végkimenetelét megváltoztathatjuk. Tulajdonképpen nem maga a fázis hordoz magában félelmet kiváltó okokat, hanem éppen fordítva.

 

A gyakorló elnyomott vagy tudatos félelmei jelenhetnek meg a fázisban, ezért aki fokozottan fél a jelenség hatásaitól, annak érdemes először fokozatosan, és a megfelelő tudással megalapozottan hozzáfogni a gyakorláshoz.

 

Fontos megjegyezni, hogy a szerző és a segítségével gyakorlók tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kellemetlen élményekre hatással lehetünk, és azok végkimenetelét megváltoztathatjuk. Tulajdonképpen nem maga a fázis hordoz magában félelmet kiváltó okokat, hanem éppen fordítva.

 

A gyakorló elnyomott vagy tudatos félelmei jelenhetnek meg a fázisban, ezért aki fokozottan fél a jelenség hatásaitól, annak érdemes először fokozatosan, és a megfelelő tudással megalapozottan hozzáfogni a gyakorláshoz.

 

AMIKOR VALAKI ATTÓL TART, HOGY A FÁZISOZÁS SORÁN KÉPTELEN LESZ VISSZATÉRNI A TESTÉBE, EZ ESETBEN IS AZ ELŐZŐEKBEN FELSOROLT GONDOLATMENETRE HIVATKOZVA ÉRVELHETÜNK ELLENE.

AMIKOR VALAKI ATTÓL TART, HOGY A FÁZISOZÁS SORÁN KÉPTELEN LESZ VISSZATÉRNI A TESTÉBE, EZ ESETBEN IS AZ ELŐZŐEKBEN FELSOROLT GONDOLATMENETRE HIVATKOZVA ÉRVELHETÜNK ELLENE.

Ugyanis ha minden éjszaka alszunk, és minden reggel felébredünk, akkor aligha képzelhető el, hogy csupán azért, mert tudatosságot viszünk az alvás bizonyos szakaszaiba, ez ne lenne másképpen.

 

Illetve ha a félelem azon alapul, hogy asztrális projekció során elszakadunk a fizikai testtől és nem találunk vissza hozzá, akkor is mondhatjuk, hogy ez szionitén egy logikátlan feltételezés, hiszen az okkultista tanok szerint egyébként is minden elalváskor elválunk a fizikai testünktől, és ennek ellenére minden reggel visszatérünk hozzá.

 

Ugyanis ha minden éjszaka alszunk, és minden reggel felébredünk, akkor aligha képzelhető el, hogy csupán azért, mert tudatosságot viszünk az alvás bizonyos szakaszaiba, ez ne lenne másképpen.

 

Illetve ha a félelem azon alapul, hogy asztrális projekció során elszakadunk a fizikai testtől és nem találunk vissza hozzá, akkor is mondhatjuk, hogy ez szionitén egy logikátlan feltételezés, hiszen az okkultista tanok szerint egyébként is minden elalváskor elválunk a fizikai testünktől, és ennek ellenére minden reggel visszatérünk hozzá.

 

A FENTIEKBŐL LÁTHATÓ, HOGY EGYELŐRE ÚGY TŰNIK, A FÁZISOZÁSNAK NINCSENEK KOMOLY KOCKÁZATAI.

A FENTIEKBŐL LÁTHATÓ, HOGY EGYELŐRE ÚGY TŰNIK, A FÁZISOZÁSNAK NINCSENEK KOMOLY KOCKÁZATAI.

A megkérdezettek csupán tíz százaléka számolt be negatív tónusú tudatos álmokról, 90% pedig pozitív, építő jellegű élményként emlékezett tapasztalataira; a túlzott vágyakozás természetes ellenszere pedig a dekoncentráció által elmaradt élmények kijózanító utóhatása. Mindenestre valóban érdemes a kutatóknak tovább vizsgálni a témát, mi pedig kíváncsian várjuk az eredményeket, miközben saját tapasztalatainkat gazdagítjuk.

 

A megkérdezettek csupán tíz százaléka számolt be negatív tónusú tudatos álmokról, 90% pedig pozitív, építő jellegű élményként emlékezett tapasztalataira; a túlzott vágyakozás természetes ellenszere pedig a dekoncentráció által elmaradt élmények kijózanító utóhatása. Mindenestre valóban érdemes a kutatóknak tovább vizsgálni a témát, mi pedig kíváncsian várjuk az eredményeket, miközben saját tapasztalatainkat gazdagítjuk.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

Az álmok mindig is lenyűgözték az emberiséget. Titokzatos világukban szabadon szárnyalhat a képzeletünk, miközben olyan élményeket élhetünk át, amelyek a hétköznapi valóságban lehetetlenek lennének. Elképzelhető, hogy mindez több puszta fantáziálásnál? Egy friss...

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A tudatos álmodás régóta foglalkoztatja az emberiséget, de csak az utóbbi években kezdtük igazán megérteni, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Egy friss kutatás szerint a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem komoly eszköz lehet a vezetők és...

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

​Az álmok világa mindig is lenyűgözte az emberiséget. De mi történik, ha valaki helytelenül használja ezt a világot, és ezzel megnehezíti a fizikai életében a továbbhaladást? Egy megdöbbentő Reddit-bejegyzés éppen ezt a kérdést veti fel, bemutatva egy fiatal nő...

A FÁZIS KUTATÁSA IV.

A FÁZIS KUTATÁSA IV.

Egyre több embert érdekelnek a fázis jelenségek (tudatos álom/testen kívüli élmény), és ennek köszönhetően a tudományos érdeklődés is egyre inkább növekszik a téma iránt. A kutatók eltérő stratégiákkal és módszerekkel igyekeznek különböző kérdéskörökre egzakt válaszokat találni, ám sokszor előfordul, hogy az eredmények fényében csak további kérdések merülnek fel.

 

A kutatások egyik módszere – amelyet Michael Raduga is alkalmaz egyik projektjében, a Project Elijah-ban – olyan önkéntesek gyűjtése, akik képesek a fázisba lépni, és ezután különböző feladatokat végrehajtani, amelyeket később kiértékelnek. Ebben a cikksorozatban a szerző saját élményeit osztja meg a Project Elijah-val kapcsolatban. A feladatok csupán vázlatosan kerülnek ismertetésre, a vizsgálatok céljai nélkül.

 

Nagyon fontos, hogy ezekből a tapasztalatokból semmilyen komoly következtetés nem vonható le, hiszen ezen kutatások célja éppen a tömeges eredményeken keresztül történő ismeretszerzés, hogy általuk nagyobb rálátásunk legyen a fázisra.

 

Egyre több embert érdekelnek a fázis jelenségek (tudatos álom/testen kívüli élmény), és ennek köszönhetően a tudományos érdeklődés is egyre inkább növekszik a téma iránt. A kutatók eltérő stratégiákkal és módszerekkel igyekeznek különböző kérdéskörökre egzakt válaszokat találni, ám sokszor előfordul, hogy az eredmények fényében csak további kérdések merülnek fel.

 

A kutatások egyik módszere – amelyet Michael Raduga is alkalmaz egyik projektjében, a Project Elijah-ban – olyan önkéntesek gyűjtése, akik képesek a fázisba lépni, és ezután különböző feladatokat végrehajtani, amelyeket később kiértékelnek. Ebben a cikksorozatban a szerző saját élményeit osztja meg a Project Elijah-val kapcsolatban. A feladatok csupán vázlatosan kerülnek ismertetésre, a vizsgálatok céljai nélkül.

 

Nagyon fontos, hogy ezekből a tapasztalatokból semmilyen komoly következtetés nem vonható le, hiszen ezen kutatások célja éppen a tömeges eredményeken keresztül történő ismeretszerzés, hogy általuk nagyobb rálátásunk legyen a fázisra.

 

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, KERESSEN VALAKIT AKIT ISMER, CSÍPJE MEG ÉS ÉBREDÉS UTÁN ELLENŐRIZZE A CSÍPÉS NYOMÁT A VALÓSÁGBAN.

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, KERESSEN VALAKIT AKIT ISMER, CSÍPJE MEG ÉS ÉBREDÉS UTÁN ELLENŐRIZZE A CSÍPÉS NYOMÁT A VALÓSÁGBAN.

XY-al egy ismeretlen településre jutottunk. Hegyvidéki volt, olyasmi, mint Sopron. Kerestük a település nevét, de nem láttuk sehol. Össze-vissza mászkáltunk, mindenféle épületekben, de senkivel sem találkoztunk. Egyszer csak rájöttem, hogy ez egy álom, és mondtam neki, hogy csipkedjen meg, de aztán eszembe jutott, hogy nekem kell megcsípnem őt.

 

Erősen és hosszan megcsíptem a bal vállát, kicsit fájhatott is neki, az arcán láttam a fájdalmat. Felébresztettem magam, de nem látszódott semmi a karján, ő már ébren feküdt mellettem az ágyban. Viszont pont a csípés helyén van az oltás nyoma, ami hasonlít egy csípésre.

 

XY-al egy ismeretlen településre jutottunk. Hegyvidéki volt, olyasmi, mint Sopron. Kerestük a település nevét, de nem láttuk sehol. Össze-vissza mászkáltunk, mindenféle épületekben, de senkivel sem találkoztunk. Egyszer csak rájöttem, hogy ez egy álom, és mondtam neki, hogy csipkedjen meg, de aztán eszembe jutott, hogy nekem kell megcsípnem őt.

 

Erősen és hosszan megcsíptem a bal vállát, kicsit fájhatott is neki, az arcán láttam a fájdalmat. Felébresztettem magam, de nem látszódott semmi a karján, ő már ébren feküdt mellettem az ágyban. Viszont pont a csípés helyén van az oltás nyoma, ami hasonlít egy csípésre.

 

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, VEGYEN BE EGY, A CSÚCSHATÁS FILMBŐL ISMERT NZT PIRULÁT, ÉS FIGYELJE MEG A TUDATÁRA GYAKOROLT HATÁSÁT.

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, VEGYEN BE EGY, A CSÚCSHATÁS FILMBŐL ISMERT NZT PIRULÁT, ÉS FIGYELJE MEG A TUDATÁRA GYAKOROLT HATÁSÁT.

Első kísérlet: Az asztalon kerestem, de nem találtam és gyorsan kiestem.

 

Második kísérlet: Ott volt az asztalon. Bevettem és először nem éreztem semmit, de aztán hamar kitisztult a tudatosságom. Nehéz elmagyarázni. Csak álltam egy helyben és vártam, hogy mi lesz. Jobban éreztem a testem és a fázist is. Mélyebb lett a fázis. Az asztalon a mobiltelefonom elkezdett magától nagyon élénk színekben játszani. Ki akartam menni az ablakon, de nem sikerült.

 

Harmadik kísérlet: Könnyedén beléptem újra, és megint be akartam venni a tablettát. Az előbb meglehetősen jó érzés volt, érezni akartam újra. Kerestem a zsebemben, de nem találtam. Végül úgy döntöttem semmi értelme a keresésnek, inkább a kezembe teremtettem meg a pirulát, a saját szemem láttára. Miután bevettem, megint hasonlóan jó érzés volt, csak erőteljesebb.

 

Erős lett a fázis és kiélesedett. Az utcán álltam és nem tudtam mit kezdjek ezzel a helyzettel. Harcolni akartam egy fickóval, aki először megijedt, de aztán az elmémmel maradásra bírtam. Végül nem harcoltunk, nem láttam értelmét. Aztán megjelent Michael R., és elkezdtünk versenyt futni. Mindig egy lépéssel előttem volt, és egyszer csak azt mondta, hogy ne a fázis környezetre koncentráljak, hanem saját magamra.

 

Ezt megértettem, amitől azonnal felgyorsultam és lehagytam könnyedén. Egy üres rétre értem, és találkozni akartam valakivel, akivel régóta szeretnék. Meg is jelent, de túl távol volt tőlem. Aztán homályosabb lett, mintha csak a fejemben lenne, és onnan vetülne ki a fázis térbe. Végül ezt is meguntam és repülni akartam. Ébredés után azonnal újra be akartam kerülni, hogy újra bevehessek egy tablettát, valamiért nagyon jó volt.

 

Első kísérlet: Az asztalon kerestem, de nem találtam és gyorsan kiestem.

 

Második kísérlet: Ott volt az asztalon. Bevettem és először nem éreztem semmit, de aztán hamar kitisztult a tudatosságom. Nehéz elmagyarázni. Csak álltam egy helyben és vártam, hogy mi lesz. Jobban éreztem a testem és a fázist is. Mélyebb lett a fázis. Az asztalon a mobiltelefonom elkezdett magától nagyon élénk színekben játszani. Ki akartam menni az ablakon, de nem sikerült.

 

Harmadik kísérlet: Könnyedén beléptem újra, és megint be akartam venni a tablettát. Az előbb meglehetősen jó érzés volt, érezni akartam újra. Kerestem a zsebemben, de nem találtam. Végül úgy döntöttem semmi értelme a keresésnek, inkább a kezembe teremtettem meg a pirulát, a saját szemem láttára. Miután bevettem, megint hasonlóan jó érzés volt, csak erőteljesebb.

 

Erős lett a fázis és kiélesedett. Az utcán álltam és nem tudtam mit kezdjek ezzel a helyzettel. Harcolni akartam egy fickóval, aki először megijedt, de aztán az elmémmel maradásra bírtam. Végül nem harcoltunk, nem láttam értelmét. Aztán megjelent Michael R., és elkezdtünk versenyt futni. Mindig egy lépéssel előttem volt, és egyszer csak azt mondta, hogy ne a fázis környezetre koncentráljak, hanem saját magamra.

 

Ezt megértettem, amitől azonnal felgyorsultam és lehagytam könnyedén. Egy üres rétre értem, és találkozni akartam valakivel, akivel régóta szeretnék. Meg is jelent, de túl távol volt tőlem. Aztán homályosabb lett, mintha csak a fejemben lenne, és onnan vetülne ki a fázis térbe. Végül ezt is meguntam és repülni akartam. Ébredés után azonnal újra be akartam kerülni, hogy újra bevehessek egy tablettát, valamiért nagyon jó volt.

 

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TÉPJE VAGY VÁGJA LE AZ EGYIK UJJÁT, FIGYELJE MEG A FÁJDALMAT, VALAMINT HOGY ÉRZI-E A LEVÁGOTT UJJAT ÉS TUDJA-E IRÁNYÍTANI.

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TÉPJE VAGY VÁGJA LE AZ EGYIK UJJÁT, FIGYELJE MEG A FÁJDALMAT, VALAMINT HOGY ÉRZI-E A LEVÁGOTT UJJAT ÉS TUDJA-E IRÁNYÍTANI.

A régi lakásban vagyok a nappaliban. Ott van Fifi (a kutyám) is, és leginkább azzal múlatom az időt, hogy simogatom. A. behoz egy tálcán egy adag sült húst, aminek B. nagyon megörül. Odamegy, hogy levegyen belőle egy darabot, de aztán észreveszi, hogy ez nem az ő szájíze szerint van elkészítve. Ezen nagyon megsértődik és hisztizni kezd, kimegy a szobából.

 

Én is nézem a húsokat az ágyon ülve és az előbb látott jelenetre gondolok, hogy mégis mi történhetett. Elkezdem számolni az ujjaim, és 7-et számolok. Mivel a múlt éjjel is megettem ugyanezt, de akkor nem lettem tudatos (amit utólag nagyon felróttam magamnak), most azonnal azzá válok, gyorsan felállok és bemegyek a szobámba. A. utánam akár jönni, de kicsukom.

 

Egyedül akarok lenni, mert tudom, hogy ez a feladat nekem elég megterhelő. Valójában már többször eszembe jutott a fázisban, de sohasem tudtam levágni az ujjam. Egyszerűen képtelen voltam megtenni. És ez most sincs másképp. A kezeimből kijövő energiával újra és újra tárgyakat reptetek, hogy ezzel váljak benne biztossá újra és újra, hogy ez a fázis.

 

Elsőre sikerül megtalálnom vagy 4 fajta kést, de egyszerűen nem bírom levágni az ujjam. Minden nagyon mély és reális, mélyítéssel nem is kell foglalkoznom, gondolom az intenzív undor, hogy le kell vágnom az ujjam, automatikusan mélyít.

 

Eszembe jut, hogy talán ha elkezdem a jobb kezemmel a bal kezem mutató ujját leszakítani,  az elviselhetőbb lesz, bár hosszadalmasabb. El is kezdem húzni, de ahelyett, hogy leszakadna, elkezd nyúlni, mint a tészta és fáj is. Arra gondolok, hogy ez így csak nem lesz jó, mert ha így folytatom, akkor soha az életben nem végzek a feladattal, mégiscsak egy késsel kellene levágni.

 

Újra a késekre nézek, de úgy tűnik, hogy az ízületek miatt ez sem menne túl gyorsan, és félek hogy egy hosszadalmas trancsírozásba torkollna az öncsonkításom, amihez szintén nincs semmi kedvem. Arra gondolok, talán egy recés élű késsel jobban menne és találok is egyet, mégsem tudom ezzel sem megtenni. Elkezdem megint húzni az ujjam, megint elkezd nyúlni és megint fáj.

 

Aztán újra a kés használatán kezdek gondolkodni és ez a kör még megismétlődik párszor, aztán szépen lassan felébredek, de annyira homályos a tudatom, hogy nem bírok egy ciklust sem végig csinálni az indirekt technikákkal, és felébredek teljesen. Az ujjamban ugyanaz a fájó, zsibbadó érzés van, mint a fázisban. Egy adott ponton fáj, a kézfejem felöli ujjperc közepe, a fázisban ez a rész vékonyodott el, amikor húztam.

 

Még most is érzékeny ha rá gondolok, pedig már vagy negyedóra eltelt. Ha mozgatom az ujjaim, egyértelműen érzem a fájdalmat, ami most már inkább zsibbadás, a többi ujjamhoz viszonyítva. Az érdekes, hogy ébredés után elkezdtem ugyanúgy húzni egy másik ujjamat mint a fázisban, de a valóságban egyáltalán nem úgy fáj. A fázisban egy adott ponton fájt, ahol elvékonyodott, a valóságban viszont az egész ujjam.

 

A fázisban nem is éreztem a másik kezem szorítását az ujjamon, most ez is feltűnt, a fázisban eszembe sem jutott. Számomra egyértelmű, hogy az érzést az agyam hozta létre, egyszerűen ezt a típusú fájdalmat így tartotta reálisnak. Ezzel kapcsolatba nem hiszem, hogy volt konkrét tapasztalata, amiből ki tudott volna indulni. (Sohasem húztam/húzta senki semmilyen testrészemet, azért, hogy leszakítsa.) Az érdekes, hogy ez a modellezett fájdalom megmaradt ébredés után, és még most is érzem kicsit. Persze, a fázisból felébredve a fizikai és mentális érzések is velem maradnak, de a fázisból kiindulva nem emlékszem ilyen intenzívre korábbról.

 

A régi lakásban vagyok a nappaliban. Ott van Fifi (a kutyám) is, és leginkább azzal múlatom az időt, hogy simogatom. A. behoz egy tálcán egy adag sült húst, aminek B. nagyon megörül. Odamegy, hogy levegyen belőle egy darabot, de aztán észreveszi, hogy ez nem az ő szájíze szerint van elkészítve. Ezen nagyon megsértődik és hisztizni kezd, kimegy a szobából.

 

Én is nézem a húsokat az ágyon ülve és az előbb látott jelenetre gondolok, hogy mégis mi történhetett. Elkezdem számolni az ujjaim, és 7-et számolok. Mivel a múlt éjjel is megettem ugyanezt, de akkor nem lettem tudatos (amit utólag nagyon felróttam magamnak), most azonnal azzá válok, gyorsan felállok és bemegyek a szobámba. A. utánam akár jönni, de kicsukom.

 

Egyedül akarok lenni, mert tudom, hogy ez a feladat nekem elég megterhelő. Valójában már többször eszembe jutott a fázisban, de sohasem tudtam levágni az ujjam. Egyszerűen képtelen voltam megtenni. És ez most sincs másképp. A kezeimből kijövő energiával újra és újra tárgyakat reptetek, hogy ezzel váljak benne biztossá újra és újra, hogy ez a fázis.

 

Elsőre sikerül megtalálnom vagy 4 fajta kést, de egyszerűen nem bírom levágni az ujjam. Minden nagyon mély és reális, mélyítéssel nem is kell foglalkoznom, gondolom az intenzív undor, hogy le kell vágnom az ujjam, automatikusan mélyít.

 

Eszembe jut, hogy talán ha elkezdem a jobb kezemmel a bal kezem mutató ujját leszakítani,  az elviselhetőbb lesz, bár hosszadalmasabb. El is kezdem húzni, de ahelyett, hogy leszakadna, elkezd nyúlni, mint a tészta és fáj is. Arra gondolok, hogy ez így csak nem lesz jó, mert ha így folytatom, akkor soha az életben nem végzek a feladattal, mégiscsak egy késsel kellene levágni.

 

Újra a késekre nézek, de úgy tűnik, hogy az ízületek miatt ez sem menne túl gyorsan, és félek hogy egy hosszadalmas trancsírozásba torkollna az öncsonkításom, amihez szintén nincs semmi kedvem. Arra gondolok, talán egy recés élű késsel jobban menne és találok is egyet, mégsem tudom ezzel sem megtenni. Elkezdem megint húzni az ujjam, megint elkezd nyúlni és megint fáj.

 

Aztán újra a kés használatán kezdek gondolkodni és ez a kör még megismétlődik párszor, aztán szépen lassan felébredek, de annyira homályos a tudatom, hogy nem bírok egy ciklust sem végig csinálni az indirekt technikákkal, és felébredek teljesen. Az ujjamban ugyanaz a fájó, zsibbadó érzés van, mint a fázisban. Egy adott ponton fáj, a kézfejem felöli ujjperc közepe, a fázisban ez a rész vékonyodott el, amikor húztam.

 

Még most is érzékeny ha rá gondolok, pedig már vagy negyedóra eltelt. Ha mozgatom az ujjaim, egyértelműen érzem a fájdalmat, ami most már inkább zsibbadás, a többi ujjamhoz viszonyítva. Az érdekes, hogy ébredés után elkezdtem ugyanúgy húzni egy másik ujjamat mint a fázisban, de a valóságban egyáltalán nem úgy fáj. A fázisban egy adott ponton fájt, ahol elvékonyodott, a valóságban viszont az egész ujjam.

 

A fázisban nem is éreztem a másik kezem szorítását az ujjamon, most ez is feltűnt, a fázisban eszembe sem jutott. Számomra egyértelmű, hogy az érzést az agyam hozta létre, egyszerűen ezt a típusú fájdalmat így tartotta reálisnak. Ezzel kapcsolatba nem hiszem, hogy volt konkrét tapasztalata, amiből ki tudott volna indulni. (Sohasem húztam/húzta senki semmilyen testrészemet, azért, hogy leszakítsa.) Az érdekes, hogy ez a modellezett fájdalom megmaradt ébredés után, és még most is érzem kicsit. Persze, a fázisból felébredve a fizikai és mentális érzések is velem maradnak, de a fázisból kiindulva nem emlékszem ilyen intenzívre korábbról.

 

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TIZENÖT MÁSODPERCEN KERESZTÜL TAPOGASSA MEG INTENZÍVEN A SAJÁT TESTÉT, MIKÖZBEN MEGFIGYELI, HOGY MENNYIRE LETT REALISZTIKUSABB A FÁZIS TERE, ÉS A TESTÉRZÉKELÉSE.

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, ÉS TIZENÖT MÁSODPERCEN KERESZTÜL TAPOGASSA MEG INTENZÍVEN A SAJÁT TESTÉT, MIKÖZBEN MEGFIGYELI, HOGY MENNYIRE LETT REALISZTIKUSABB A FÁZIS TERE, ÉS A TESTÉRZÉKELÉSE.

A gyermekkori szobámban vagyok és elkezdem számolni az ujjaimat. Hatot számolok, és ettől rájövök, hogy egy álomban vagyok. Eszembe jut a feladat, és elkezdem tapogatni gyorsan a fejemet, aztán az egész testemet is. Ami feltűnik azonnal, hogy eddig nem éreztem a testemet, csak volt egyfajta testem, de a tapogatás után kezd el igazán a testem érzékelése beindulni, és egy intenzív hő is elkezd keletkezni a dörzsöléstől, de a fázis tér érzékelése nem lesz mélyebb.

 

Azt gondolom ideje valami mást is csinálni. Repülni akarok, elvetve egy másik cselekvési tervemet. Találkozni akartam pár másik emberrel, hogy megkérdezzen tőlük mit gondolnak rólam, de ezt most hirtelen teljesen lényegtelennek érzem. Megpróbálok felemelkedni a szobában, de nem sikerül. Kimegyek a bejárati ajtóhoz, hogy kintről rugaszkodjak el, a szabad ég alatt. Ahogyan kinyitom az ajtót, egy ismeretlen helyen találom magam, egy réten, hatalmas fákkal, gyönyörű az egész.

 

Egy óriási épület ajtajában vagyok, aminek a bejáratához egy magas lépcsősor visz. Ideális az elrugaszkodásra, és amint megteszem, ki is nézem magamnak a repülés irányát, és arra haladok. Érzem a levegőt magam körül, és arra gondolok, vajon miért ilyen népszerű a repülés a fázisban, és miért élvezem ennyire. Tudom, hogy bármit csinálhatnék, mégis ez az egyszerű folyamat annyira élvezetes számomra, hogy csak erre vágyom.

 

Közben megállok a levegőben és ismét elkezdem tapogatni magam, de az eredmény ugyanaz. Nem mélyül el a fázis. Egy idő után elsötétül minden. Ez igazán remek állapot a mélyítés tesztelésére, ezért újra elkezdem tapogatni a testem, arra vagyok kíváncsi, hogy ettől vajon újra megjelenik-e a tér, mert most még mindig egy sötét helyen vagyok, de nem járok sikerrel.

 

Nagyon szeretnék visszatérni egy teljes értékű fázisba, ezért váltok a szenzomotoros vizualizációra, aztán a kézdörzsölésre. A szenzomotoros vizualizációtól zöld foltok kezdenek el megjelenni, de nem fejlődnek tovább, ezért váltok a kézdörzsölésre, amitől megjelennek homályosan a kezeim, amikkel elkezdek újra tapogatni és kibontakozik egy helyiség.

 

Két kolléganőm van velem, egy ismeretlen teremben. Valamelyik oktatóról kezdenek el beszélni, és az egyikőjük kitessékel az ajtón, hogy ez most nem rám tartozik. Kicsit rosszul esik, de igazából nem érdekel a pletyka, megint repülni akarok. Ugyanannak az épületnek az ajtajához jutok ahonnan először próbálkoztam, és most kicsit nehezebben megy a repülés, de azért sikerül.

 

Látok a levegőben egy egyszarvút (szárnyak nélkül) repülni, és arra gondolok, hogy milyen menő lenne ráülni és vele együtt repülni, ezért próbálom utolérni, de nagyon hamar szem elől tévesztem. A fázis pedig megint elkezd elsötétülni. Igyekszem mindent alaposan fejben tartani, és a lényeg, hogy nekem nem mélyítette el a fázisomat a testen tapogatása, de a testemet sokkal intenzívebben érzékeltem tőle.

 

A gyermekkori szobámban vagyok és elkezdem számolni az ujjaimat. Hatot számolok, és ettől rájövök, hogy egy álomban vagyok. Eszembe jut a feladat, és elkezdem tapogatni gyorsan a fejemet, aztán az egész testemet is. Ami feltűnik azonnal, hogy eddig nem éreztem a testemet, csak volt egyfajta testem, de a tapogatás után kezd el igazán a testem érzékelése beindulni, és egy intenzív hő is elkezd keletkezni a dörzsöléstől, de a fázis tér érzékelése nem lesz mélyebb.

 

Azt gondolom ideje valami mást is csinálni. Repülni akarok, elvetve egy másik cselekvési tervemet. Találkozni akartam pár másik emberrel, hogy megkérdezzen tőlük mit gondolnak rólam, de ezt most hirtelen teljesen lényegtelennek érzem. Megpróbálok felemelkedni a szobában, de nem sikerül. Kimegyek a bejárati ajtóhoz, hogy kintről rugaszkodjak el, a szabad ég alatt. Ahogyan kinyitom az ajtót, egy ismeretlen helyen találom magam, egy réten, hatalmas fákkal, gyönyörű az egész.

 

Egy óriási épület ajtajában vagyok, aminek a bejáratához egy magas lépcsősor visz. Ideális az elrugaszkodásra, és amint megteszem, ki is nézem magamnak a repülés irányát, és arra haladok. Érzem a levegőt magam körül, és arra gondolok, vajon miért ilyen népszerű a repülés a fázisban, és miért élvezem ennyire. Tudom, hogy bármit csinálhatnék, mégis ez az egyszerű folyamat annyira élvezetes számomra, hogy csak erre vágyom.

 

Közben megállok a levegőben és ismét elkezdem tapogatni magam, de az eredmény ugyanaz. Nem mélyül el a fázis. Egy idő után elsötétül minden. Ez igazán remek állapot a mélyítés tesztelésére, ezért újra elkezdem tapogatni a testem, arra vagyok kíváncsi, hogy ettől vajon újra megjelenik-e a tér, mert most még mindig egy sötét helyen vagyok, de nem járok sikerrel.

 

Nagyon szeretnék visszatérni egy teljes értékű fázisba, ezért váltok a szenzomotoros vizualizációra, aztán a kézdörzsölésre. A szenzomotoros vizualizációtól zöld foltok kezdenek el megjelenni, de nem fejlődnek tovább, ezért váltok a kézdörzsölésre, amitől megjelennek homályosan a kezeim, amikkel elkezdek újra tapogatni és kibontakozik egy helyiség.

 

Két kolléganőm van velem, egy ismeretlen teremben. Valamelyik oktatóról kezdenek el beszélni, és az egyikőjük kitessékel az ajtón, hogy ez most nem rám tartozik. Kicsit rosszul esik, de igazából nem érdekel a pletyka, megint repülni akarok. Ugyanannak az épületnek az ajtajához jutok ahonnan először próbálkoztam, és most kicsit nehezebben megy a repülés, de azért sikerül.

 

Látok a levegőben egy egyszarvút (szárnyak nélkül) repülni, és arra gondolok, hogy milyen menő lenne ráülni és vele együtt repülni, ezért próbálom utolérni, de nagyon hamar szem elől tévesztem. A fázis pedig megint elkezd elsötétülni. Igyekszem mindent alaposan fejben tartani, és a lényeg, hogy nekem nem mélyítette el a fázisomat a testen tapogatása, de a testemet sokkal intenzívebben érzékeltem tőle.

 

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, EGYEN VALAMIT ÉS ÉREZZE, HOGY JÓLLAKOTT. A FÁZISBÓL KILÉPVE ELLENŐRIZZE, HOGY MEGMARADT-E VELE A JÓLLAKOTTSÁG ÉRZÉSE.

A GYAKORLÓ LÉPJEN A FÁZISBA, EGYEN VALAMIT ÉS ÉREZZE, HOGY JÓLLAKOTT. A FÁZISBÓL KILÉPVE ELLENŐRIZZE, HOGY MEGMARADT-E VELE A JÓLLAKOTTSÁG ÉRZÉSE.

Egyszer csak kikelek az ágyból, a régi lakásban vagyok. Elindulok az utcán, de még sötét van, és fura érzés vesz erőt rajtam. Az emberek körülöttem túl harsányak az utcán, nem akarok a közelükben lenni. Furcsállom, hogy az öltönyöm van rajtam, hiszen nem abban aludtam el, és nem is emlékszem, hogy miután felkeltem, felöltöztem volna. A szemmaszk a szememen van, és fura, hogy az egyik szememre mégis látok, átlátok rajta.

 

Ekkor jövök rá, hogy ez a fázis. Tapogatom a szemem, és rájövök, hogy tényleg ott a maszk, de átlátok rajta, csak a bal szememmel nem. Elhatározom, hogy azzal is látni akarok, ezért megteremtem a látásom, de kicsit tartok tőle, hogy felébredek közben. Szerencsére ez nem történik meg, sikerül teljesen bent maradnom. Fel akarok repülni, de nem járok sikerrel.

 

Eszembe jut, hogy ennem kell valamit, ezért gyorsan a konyhába teleportálom magam. Kinyitom a hűtőt, de nincs benne semmi olyasmi, amit szívesen megennék, viszont az előbb láttam az asztalon egy pizzát. Gondolom az is jó lesz, és szeretem is, úgyhogy odamegyek megenni. Előtte még megtapogatom a konyhabútort, hogy fenntartsak.

 

Mire odaérek a pizzához, addigra az már nem is pizza, hanem virslik egy kupacban, amikre sajt van olvasztva. Elkezdem enni, és közben bejön a konyhába A. Azt mondja, hogy nincs rendben az étkezésem és rendbe kellene rakni, amivel egyet is értek, a fázisban is, meg a valóságban is. De félre tolom A.-t, mert az ételre akarok koncentrálni.

 

Nem érzek semmi különöset, lenyelem a falatokat és érzem a gyomromat, azt érzem üres és éhes vagyok továbbra is. Próbálok még jobban koncentrálni, de ezen kívül nem érzek mást, aztán szép lassan felébresztem magam, de a valóságban is inkább csak üresnek és éhesek érzem a gyomrom, a virslit nem érzem benne.

 

Egyszer csak kikelek az ágyból, a régi lakásban vagyok. Elindulok az utcán, de még sötét van, és fura érzés vesz erőt rajtam. Az emberek körülöttem túl harsányak az utcán, nem akarok a közelükben lenni. Furcsállom, hogy az öltönyöm van rajtam, hiszen nem abban aludtam el, és nem is emlékszem, hogy miután felkeltem, felöltöztem volna. A szemmaszk a szememen van, és fura, hogy az egyik szememre mégis látok, átlátok rajta.

 

Ekkor jövök rá, hogy ez a fázis. Tapogatom a szemem, és rájövök, hogy tényleg ott a maszk, de átlátok rajta, csak a bal szememmel nem. Elhatározom, hogy azzal is látni akarok, ezért megteremtem a látásom, de kicsit tartok tőle, hogy felébredek közben. Szerencsére ez nem történik meg, sikerül teljesen bent maradnom. Fel akarok repülni, de nem járok sikerrel.

 

Eszembe jut, hogy ennem kell valamit, ezért gyorsan a konyhába teleportálom magam. Kinyitom a hűtőt, de nincs benne semmi olyasmi, amit szívesen megennék, viszont az előbb láttam az asztalon egy pizzát. Gondolom az is jó lesz, és szeretem is, úgyhogy odamegyek megenni. Előtte még megtapogatom a konyhabútort, hogy fenntartsak.

 

Mire odaérek a pizzához, addigra az már nem is pizza, hanem virslik egy kupacban, amikre sajt van olvasztva. Elkezdem enni, és közben bejön a konyhába A. Azt mondja, hogy nincs rendben az étkezésem és rendbe kellene rakni, amivel egyet is értek, a fázisban is, meg a valóságban is. De félre tolom A.-t, mert az ételre akarok koncentrálni.

 

Nem érzek semmi különöset, lenyelem a falatokat és érzem a gyomromat, azt érzem üres és éhes vagyok továbbra is. Próbálok még jobban koncentrálni, de ezen kívül nem érzek mást, aztán szép lassan felébresztem magam, de a valóságban is inkább csak üresnek és éhesek érzem a gyomrom, a virslit nem érzem benne.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

MULTIVERZUM A TUDATUNK MÉLYÉN?

Az álmok mindig is lenyűgözték az emberiséget. Titokzatos világukban szabadon szárnyalhat a képzeletünk, miközben olyan élményeket élhetünk át, amelyek a hétköznapi valóságban lehetetlenek lennének. Elképzelhető, hogy mindez több puszta fantáziálásnál? Egy friss...

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

DÖNTÉSHOZATAL TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A tudatos álmodás régóta foglalkoztatja az emberiséget, de csak az utóbbi években kezdtük igazán megérteni, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Egy friss kutatás szerint a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem komoly eszköz lehet a vezetők és...

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

ÁLMAIBA MENEKÜLT A VALÓSÁGBÓL

​Az álmok világa mindig is lenyűgözte az emberiséget. De mi történik, ha valaki helytelenül használja ezt a világot, és ezzel megnehezíti a fizikai életében a továbbhaladást? Egy megdöbbentő Reddit-bejegyzés éppen ezt a kérdést veti fel, bemutatva egy fiatal nő...