TRANSZCENDENS TUDATOSSÁG, TUDATOS ÁLOM

TRANSZCENDENS TUDATOSSÁG, TUDATOS ÁLOM

A tudatos álmodás, vagyis amikor az álmodó felismeri, hogy álmodik, régóta izgalmas kutatási terület. Az utóbbi évtizedekben a tudatosság alvás közbeni formáit, köztük a transzcendentális meditáció (TM) gyakorlóinál megfigyelhető „transzcendentális tudatosságot” is vizsgálják. Ez a cikk egy részletes kutatás eredményeit mutatja be, amely összehasonlította a TM gyakorlóinál tapasztalt tudatosságot a tudatos álmodással és a „hagyományos” álmodással. A cikk célja, hogy érthetően, olvasmányosan és tudományos alapossággal mutassa be a tudatos álmodás és a transzcendentális tudatosság közötti különbségeket, valamint azok fiziológiai jellemzőit.

 

A tudatos álmodás, vagyis amikor az álmodó felismeri, hogy álmodik, régóta izgalmas kutatási terület. Az utóbbi évtizedekben a tudatosság alvás közbeni formáit, köztük a transzcendentális meditáció (TM) gyakorlóinál megfigyelhető „transzcendentális tudatosságot” is vizsgálják. Ez a cikk egy részletes kutatás eredményeit mutatja be, amely összehasonlította a TM gyakorlóinál tapasztalt tudatosságot a tudatos álmodással és a „hagyományos” álmodással. A cikk célja, hogy érthetően, olvasmányosan és tudományos alapossággal mutassa be a tudatos álmodás és a transzcendentális tudatosság közötti különbségeket, valamint azok fiziológiai jellemzőit.

 

A TUDATOS ÁLMODÁS ÉS A TRANSZCENDENTÁLIS TUDATOSSÁG FOGALMA

A TUDATOS ÁLMODÁS ÉS A TRANSZCENDENTÁLIS TUDATOSSÁG FOGALMA

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és bizonyos mértékig képes befolyásolni álmait. Ezzel szemben a transzcendentális tudatosság egy mély, tartalom nélküli, tiszta tudatállapot, amelyet a TM gyakorlói tapasztalnak meg. Ez utóbbit a teljes nyugalom, az éber figyelem és az alacsony testi izgalmi szint jellemzi. A kutatás szerint a TM során a „tudatosság” nem csak az ébrenlét, hanem az álom és az alvás állapotaiban is fennmaradhat.

 

Tudatos álmodás során az álmodó felismeri, hogy álmodik, és bizonyos mértékig képes befolyásolni álmait. Ezzel szemben a transzcendentális tudatosság egy mély, tartalom nélküli, tiszta tudatállapot, amelyet a TM gyakorlói tapasztalnak meg. Ez utóbbit a teljes nyugalom, az éber figyelem és az alacsony testi izgalmi szint jellemzi. A kutatás szerint a TM során a „tudatosság” nem csak az ébrenlét, hanem az álom és az alvás állapotaiban is fennmaradhat.

 

​A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJA

​A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJA

A kutatás feltárta, milyen fiziológiai különbségek figyelhetők meg a TM gyakorlóinál tapasztalt transzcendentális tudatosság és a tudatos álmodás között. Ehhez egy haladó TM gyakorló alvás alatti fiziológiai jellemzőit (szívritmus, légzés, szemmozgás) hasonlították össze két gyakori lucid álmodó és egy soha nem tudatos álmodó adataival. A kutatás különlegessége, hogy a TM gyakorló azt állította, képes a tudatosságot folyamatosan fenntartani a nap 24 órájában, beleértve az alvást is.

 

A kutatás feltárta, milyen fiziológiai különbségek figyelhetők meg a TM gyakorlóinál tapasztalt transzcendentális tudatosság és a tudatos álmodás között. Ehhez egy haladó TM gyakorló alvás alatti fiziológiai jellemzőit (szívritmus, légzés, szemmozgás) hasonlították össze két gyakori lucid álmodó és egy soha nem tudatos álmodó adataival. A kutatás különlegessége, hogy a TM gyakorló azt állította, képes a tudatosságot folyamatosan fenntartani a nap 24 órájában, beleértve az alvást is.

 

A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA

A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA

A résztvevők között szerepelt:

 

  • Egy haladó TM gyakorló, aki több mint öt éve meditált, és magas pontszámot ért el a tudatosság szintjét mérő teszten.

 

  • Két gyakori tudatos álmodó, akik otthon képesek voltak a tudatos álom alatti szemmozgásos jelzésre, de a laborban nem.

 

  • Egy olyan személy, aki soha nem tapasztalt lucid álmot.

 

A vizsgálat során a résztvevők alváslaborban töltöttek több éjszakát, miközben EEG-vel, szemmozgás-méréssel, szívritmus- és légzésmonitorozással követték fiziológiai állapotukat. A tudatos álmodók és a TM gyakorló előre egyeztetett szemmozgással adtak jelzést arról, amikor tudatosak voltak álmaikban.

 

A résztvevők között szerepelt:

 

  • Egy haladó TM gyakorló, aki több mint öt éve meditált, és magas pontszámot ért el a tudatosság szintjét mérő teszten.

 

  • Két gyakori tudatos álmodó, akik otthon képesek voltak a tudatos álom alatti szemmozgásos jelzésre, de a laborban nem.

 

  • Egy olyan személy, aki soha nem tapasztalt lucid álmot.

 

A vizsgálat során a résztvevők alváslaborban töltöttek több éjszakát, miközben EEG-vel, szemmozgás-méréssel, szívritmus- és légzésmonitorozással követték fiziológiai állapotukat. A tudatos álmodók és a TM gyakorló előre egyeztetett szemmozgással adtak jelzést arról, amikor tudatosak voltak álmaikban.

 

FŐBB EREDMÉNYEK

FŐBB EREDMÉNYEK

1. ​Szívritmus és légzés

 

A TM gyakorlónál az álom (REM) fázisban, valamint az alvás többi szakaszában is szignifikánsan alacsonyabb szívritmus és légzésszám volt megfigyelhető, mint a tudatos vagy nem tudatos álmodóknál. Ez azt jelzi, hogy a TM gyakorló transzcendentális tudatossága egy mélyen nyugodt, mégis éber állapotot jelent, míg a tudatos álmodás inkább fokozott testi izgalommal jár.

 

2. Szemmozgás

 

A szemmozgások gyakorisága (REM sűrűség) a tudatos álmodóknál volt a legmagasabb, különösen akkor, amikor jelezni próbáltak a laborban. A TM gyakorló és a nem tudatos álmodó között nem volt jelentős különbség ezen a téren.

 

3. REM epizódok részletes elemzése

 

A kutatók négyféle REM epizódot különítettek el a TM gyakorlónál:

 

  • Jelzés nélküli, de jelzésre utasított epizódok;

 

  • Jelzés nélküli, utasítás nélküli epizódok;

 

  • Jelzés előtti epizódok;

 

  • Jelzés utáni epizódok.

 

A TM gyakorló minden esetben alacsonyabb szívritmust mutatott, mint a tudatos vagy nem tutdatos álmodók. A légzésszám szintén alacsonyabb volt, míg a szemmozgás sűrűsége csak a lucid álmodóknál emelkedett ki jelentősen.

 

1. ​Szívritmus és légzés

 

A TM gyakorlónál az álom (REM) fázisban, valamint az alvás többi szakaszában is szignifikánsan alacsonyabb szívritmus és légzésszám volt megfigyelhető, mint a tudatos vagy nem tudatos álmodóknál. Ez azt jelzi, hogy a TM gyakorló transzcendentális tudatossága egy mélyen nyugodt, mégis éber állapotot jelent, míg a tudatos álmodás inkább fokozott testi izgalommal jár.

 

2. Szemmozgás

 

A szemmozgások gyakorisága (REM sűrűség) a tudatos álmodóknál volt a legmagasabb, különösen akkor, amikor jelezni próbáltak a laborban. A TM gyakorló és a nem tudatos álmodó között nem volt jelentős különbség ezen a téren.

 

3. REM epizódok részletes elemzése

 

A kutatók négyféle REM epizódot különítettek el a TM gyakorlónál:

 

  • Jelzés nélküli, de jelzésre utasított epizódok;

 

  • Jelzés nélküli, utasítás nélküli epizódok;

 

  • Jelzés előtti epizódok;

 

  • Jelzés utáni epizódok.

 

A TM gyakorló minden esetben alacsonyabb szívritmust mutatott, mint a tudatos vagy nem tutdatos álmodók. A légzésszám szintén alacsonyabb volt, míg a szemmozgás sűrűsége csak a lucid álmodóknál emelkedett ki jelentősen.

 

A TUDATOSSÁG FIZIOLÓGIAI JELEI ALVÁS KÖZBEN

A TUDATOSSÁG FIZIOLÓGIAI JELEI ALVÁS KÖZBEN

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a TM gyakorló képes volt REM, valamint az alvás 1-es és 2-es szakaszában is jelezni tudatosságát. Ez azt mutatja, hogy a mély nyugalmi állapot mellett is fennmarad egyfajta belső éberség. A jelzés pillanatában ugyan rövid ideig megemelkedett a szemmozgás és a szívritmus, de utána gyorsan visszaállt az alacsony arousal szint.

 

A lucid álmodás esetén a fokozott éberség és testi izgalom hosszabb ideig fennmarad, ami aktívabb információfeldolgozást jelez. A TM gyakorlónál a tudatosság nem jár együtt ilyen mértékű izgalmi szinttel, inkább egy csendes, tanúi jelenlétként írható le.

 

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a TM gyakorló képes volt REM, valamint az alvás 1-es és 2-es szakaszában is jelezni tudatosságát. Ez azt mutatja, hogy a mély nyugalmi állapot mellett is fennmarad egyfajta belső éberség. A jelzés pillanatában ugyan rövid ideig megemelkedett a szemmozgás és a szívritmus, de utána gyorsan visszaállt az alacsony arousal szint.

 

A lucid álmodás esetén a fokozott éberség és testi izgalom hosszabb ideig fennmarad, ami aktívabb információfeldolgozást jelez. A TM gyakorlónál a tudatosság nem jár együtt ilyen mértékű izgalmi szinttel, inkább egy csendes, tanúi jelenlétként írható le.

 

A KUTATÁS JELENTŐSÉGE ÉS TANULSÁGAI

A KUTATÁS JELENTŐSÉGE ÉS TANULSÁGAI

A vizsgálat egyedisége abban rejlik, hogy részletesen összeveti a kétféle tudatosság fiziológiai hátterét. A TM gyakorló példája azt mutatja, hogy lehetséges a tudatosság fenntartása mélyen nyugodt testi állapot mellett is, nem csak aktív, izgatott állapotban, mint a tudatos álmodásnál. Ez a felismerés új távlatokat nyithat a tudatos álmodás fejlesztésében és a meditációs technikák alvásra gyakorolt hatásának vizsgálatában.

 

A kutatás ugyan csak egyetlen TM gyakorló adataira támaszkodik, de az eredmények összhangban vannak a transzcendentális meditációval kapcsolatos elméletekkel. Ezek szerint a rendszeres TM gyakorlás révén a tudatosság egy magasabb, stabilabb szintje érhető el, amely nem csak ébrenlétben, hanem álomban és mélyalvásban is fennmaradhat.

 

A vizsgálat egyedisége abban rejlik, hogy részletesen összeveti a kétféle tudatosság fiziológiai hátterét. A TM gyakorló példája azt mutatja, hogy lehetséges a tudatosság fenntartása mélyen nyugodt testi állapot mellett is, nem csak aktív, izgatott állapotban, mint a tudatos álmodásnál. Ez a felismerés új távlatokat nyithat a tudatos álmodás fejlesztésében és a meditációs technikák alvásra gyakorolt hatásának vizsgálatában.

 

A kutatás ugyan csak egyetlen TM gyakorló adataira támaszkodik, de az eredmények összhangban vannak a transzcendentális meditációval kapcsolatos elméletekkel. Ezek szerint a rendszeres TM gyakorlás révén a tudatosság egy magasabb, stabilabb szintje érhető el, amely nem csak ébrenlétben, hanem álomban és mélyalvásban is fennmaradhat.

 

GYAKORLATI KÖVETKEZTETÉSEK A TUDATOS ÁLMODÁS FEJLESZTÉSÉHEZ

GYAKORLATI KÖVETKEZTETÉSEK A TUDATOS ÁLMODÁS FEJLESZTÉSÉHEZ

  • ​A tudatos álmodás fejlesztése során érdemes figyelembe venni, hogy a túlzott testi izgalom akár zavarhatja is az álom stabilitását.

 

  • A meditációs technikák, különösen a TM, segíthetnek abban, hogy az álmodó megtanulja fenntartani a tudatosságot anélkül, hogy túlságosan felpörögne.

 

  • A TM gyakorlása során tapasztalt „tanú” tudatosság egyfajta csendes jelenlét, amely nem avatkozik be aktívan az álomba, mégis lehetővé teszi a tudatos megfigyelést.

 

  • A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a tudatos álmodás nem csak aktív beavatkozás lehet, hanem egy mélyebb, nyugodtabb tudatossági szint is elérhető.

 

  • ​A tudatos álmodás fejlesztése során érdemes figyelembe venni, hogy a túlzott testi izgalom akár zavarhatja is az álom stabilitását.

 

  • A meditációs technikák, különösen a TM, segíthetnek abban, hogy az álmodó megtanulja fenntartani a tudatosságot anélkül, hogy túlságosan felpörögne.

 

  • A TM gyakorlása során tapasztalt „tanú” tudatosság egyfajta csendes jelenlét, amely nem avatkozik be aktívan az álomba, mégis lehetővé teszi a tudatos megfigyelést.

 

  • A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a tudatos álmodás nem csak aktív beavatkozás lehet, hanem egy mélyebb, nyugodtabb tudatossági szint is elérhető.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

A tudatos álmodás és a transzcendentális tudatosság két különböző, de egymást kiegészítő útja az alvás közbeni tudatosságnak. Míg a tudatos álmodásban az aktív irányítás és a fokozott éberség dominál, addig a TM gyakorlók által elért tudatosság egy mélyen nyugodt, mégis éber állapot. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tudatosság fenntartása nem feltétlenül jár együtt magas testi izgalmi szinttel. A meditációs gyakorlatok, különösen a TM, új lehetőségeket kínálnak a tudatos álmodás fejlesztésében, és hozzájárulhatnak a mélyebb önismerethez, a pihentetőbb alváshoz és a tudatosság magasabb szintjeinek eléréséhez.

 

Ez a cikk is érdekes: Tudatos álmodás és éber tudatosság

 

A tudatos álmodás és a transzcendentális tudatosság két különböző, de egymást kiegészítő útja az alvás közbeni tudatosságnak. Míg a tudatos álmodásban az aktív irányítás és a fokozott éberség dominál, addig a TM gyakorlók által elért tudatosság egy mélyen nyugodt, mégis éber állapot. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tudatosság fenntartása nem feltétlenül jár együtt magas testi izgalmi szinttel. A meditációs gyakorlatok, különösen a TM, új lehetőségeket kínálnak a tudatos álmodás fejlesztésében, és hozzájárulhatnak a mélyebb önismerethez, a pihentetőbb alváshoz és a tudatosság magasabb szintjeinek eléréséhez.

 

Ez a cikk is érdekes: Tudatos álmodás és éber tudatosság

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

LABERGE ÉS THOLEY PÁRBESZÉDE

LABERGE ÉS THOLEY PÁRBESZÉDE

A tudatos álmodás az a képesség, amikor az álmodó felismeri az álmot, és bizonyos mértékig irányítani is tudja. Ez a különleges tudatállapot egyszerre nyit kaput a tudatalatti mélyebb rétegeihez és a kreatív önismerethez. Stephen LaBerge és Paul Tholey beszélgetése...

AGYHULLÁMOK, EMLÉKEK ÉS TUDATOSSÁG

AGYHULLÁMOK, EMLÉKEK ÉS TUDATOSSÁG

A tudatos álmodás világa sokakat vonz, hiszen álmaink irányításának képessége nemcsak izgalmas, hanem a tudatosság fejlesztésének is fontos eszköze lehet. Azonban ahhoz, hogy igazán megértsük, mi történik az agyunkban alvás közben, és hogyan lehet ezt a folyamatot...

RÉMÁLMOK KEZELÉSE TUDATOS ÁLMODÁSSAL

RÉMÁLMOK KEZELÉSE TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A rémálmok ismétlődő, erős és negatív érzelmekkel járó, élénken felidézhető álmok, amelyekben az álmodó gyakran fenyegetve érzi magát, vagy veszélyben látja saját vagy mások testi épségét. Ezek az álmok leggyakrabban a gyors szemmozgásos alvás (REM) fázisában jelennek...

Forrás: Gackenbach, J., Moorecroft, W., Alexander, C., & LaBerge, S. (1987). „Consciousness” During Sleep in a TM Practitioner: Heart Rate, Respiration, and Eye Movement. Lucidity Letter, 6(2), 1–9.​

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/download/781/722/2277

Forrás: Gackenbach, J., Moorecroft, W., Alexander, C., & LaBerge, S. (1987). „Consciousness” During Sleep in a TM Practitioner: Heart Rate, Respiration, and Eye Movement. Lucidity Letter, 6(2), 1–9.​

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/download/781/722/2277

A TUDATOS ÁLMODÁS ÚTTÖRŐI

A TUDATOS ÁLMODÁS ÚTTÖRŐI

Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN. 

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

 

    • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

    • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

 

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

 

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

 

    • Több gyors szemmozgás,

    • gyorsabb szívverés,

    • gyorsabb légzés.

 

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

 

    • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

    • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

 

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

 

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

 

    • Több gyors szemmozgás,

    • gyorsabb szívverés,

    • gyorsabb légzés.

 

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

 

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

 

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

 

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

 

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

 

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

 

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

 

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

 

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

 

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

 

    • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

    • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

    • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

    • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

 

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

 

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

 

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

 

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

 

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

 

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

 

    • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

    • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

    • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

    • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

 

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

 

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

 

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

 

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

 

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

 

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

 

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

 

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

 

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

 

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

 

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

 

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

 

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

 

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

 

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

 

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

 

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

 

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

 

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

 

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

 

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

 

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

 

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

 

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

 

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

 

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

 

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

 

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

 

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

 

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

 

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

 

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

LABERGE ÉS THOLEY PÁRBESZÉDE

LABERGE ÉS THOLEY PÁRBESZÉDE

A tudatos álmodás az a képesség, amikor az álmodó felismeri az álmot, és bizonyos mértékig irányítani is tudja. Ez a különleges tudatállapot egyszerre nyit kaput a tudatalatti mélyebb rétegeihez és a kreatív önismerethez. Stephen LaBerge és Paul Tholey beszélgetése...

AGYHULLÁMOK, EMLÉKEK ÉS TUDATOSSÁG

AGYHULLÁMOK, EMLÉKEK ÉS TUDATOSSÁG

A tudatos álmodás világa sokakat vonz, hiszen álmaink irányításának képessége nemcsak izgalmas, hanem a tudatosság fejlesztésének is fontos eszköze lehet. Azonban ahhoz, hogy igazán megértsük, mi történik az agyunkban alvás közben, és hogyan lehet ezt a folyamatot...

RÉMÁLMOK KEZELÉSE TUDATOS ÁLMODÁSSAL

RÉMÁLMOK KEZELÉSE TUDATOS ÁLMODÁSSAL

A rémálmok ismétlődő, erős és negatív érzelmekkel járó, élénken felidézhető álmok, amelyekben az álmodó gyakran fenyegetve érzi magát, vagy veszélyben látja saját vagy mások testi épségét. Ezek az álmok leggyakrabban a gyors szemmozgásos alvás (REM) fázisában jelennek...

Forrás:

Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://www.researchgate.net/publication/20392936_H Reflex_Suppression_and_Autonomic_Activation_During_Lucid_REM_Sleep_A_Case_Study

Phaul Toley: Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany (1991.) Lucidity Letter, Vol. 10, No. 1&2

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/470

 

Forrás:

Allan Rechtschaffen, The Single-Mindedness and Isolation of Dreams, Sleep, Volume 1, Issue 1, September 1978, Pages 97–109

Link: https://www.researchgate.net/publication/20392936_H Reflex_Suppression_and_Autonomic_Activation_During_Lucid_REM_Sleep_A_Case_Study

Phaul Toley: Overview of the Development of Lucid Dream Research in Germany (1991.) Lucidity Letter, Vol. 10, No. 1&2

Link: https://journals.macewan.ca/lucidity/article/view/470

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.