Az álmok mindig is izgatták az emberi képzeletet, és a tudósokat is régóta foglalkoztatja, hogy miként lehetne befolyásolni és irányítani ezeket a rejtélyes tudatállapotokat. Egy új tanulmányban a kutatók elektróda agyba ültetésével és az agy elektromos...
MANIAC (2018)
Azt már A Fázis dokumentumfilm is szépen kivesézte, hogy rengeteg játékfilm és irodalmi mű szól a fázisról (tudatos álom/testen kívüli élmény). Némely alkotók kifejezetten szándékosan választják témául a tudatos álmodást (Eredet), a testen kívüli élményeket vagy az asztrális projekciót (Doctor Strange), illetve a halálközeli élményeket (Egyenesen át), esetleg az intenzív rémálmokat (Rémálom az Elm utcában).
Máskor azonban csak hasonlít a cselekmény világa a fázisra, és bár nincs szó tudatos álmokról, vagy testen kívüli élményekről, aki azonban jártas a témában, könnyen asszociálhat a fázisra a látottak alapján (Mátrix, Alice csodaországban).
Azt már A Fázis dokumentumfilm is szépen kivesézte, hogy rengeteg játékfilm és irodalmi mű szól a fázisról (tudatos álom/testen kívüli élmény). Némely alkotók kifejezetten szándékosan választják témául a tudatos álmodást (Eredet), a testen kívüli élményeket vagy az asztrális projekciót (Doctor Strange), illetve a halálközeli élményeket (Egyenesen át), esetleg az intenzív rémálmokat (Rémálom az Elm utcában).
Máskor azonban csak hasonlít a cselekmény világa a fázisra, és bár nincs szó tudatos álmokról, vagy testen kívüli élményekről, aki azonban jártas a témában, könnyen asszociálhat a fázisra a látottak alapján (Mátrix, Alice csodaországban).
Utóbbiak közé tartozik a Maniac. A film különös hangulatával és egyre népszerűbb témájával próbálja lekötni az érdeklődőket. Különös, ugyanis a néző olykor maga sem tudja eldönteni, hogy sci-fit, akciófilmet, romantikus történetet, vígjátékot, drámát, vagy éppen a különböző tudatállapotokban rejlő lehetőségeket boncolgató tudományos fantasztikumot lát.
Igen, ez mind megtalálható ebben a 10 részes mini sorozatban, ráadásul az egészet körüllengi valamilyen különös atmoszféra, ami vagy bejön valakinek, vagy nem. Néhol talán már egy kicsit túl sok és vontatott, de így is ajánlható, már csak a tartalom miatt is.
Utóbbiak közé tartozik a Maniac. A film különös hangulatával és egyre népszerűbb témájával próbálja lekötni az érdeklődőket. Különös, ugyanis a néző olykor maga sem tudja eldönteni, hogy sci-fit, akciófilmet, romantikus történetet, vígjátékot, drámát, vagy éppen a különböző tudatállapotokban rejlő lehetőségeket boncolgató tudományos fantasztikumot lát.
Igen, ez mind megtalálható ebben a 10 részes mini sorozatban, ráadásul az egészet körüllengi valamilyen különös atmoszféra, ami vagy bejön valakinek, vagy nem. Néhol talán már egy kicsit túl sok és vontatott, de így is ajánlható, már csak a tartalom miatt is.
Adott ugyanis egy kísérlet, amelynek célja, hogy a tudatalatti által (valamint gyógyszerek és egy meglehetősen érzelgős számítógép közreműködésével) teremtett különböző világok segítségével felszínre hozzák az emberekben rejlő, betegséget kiváltó gyökér okokat, amelyek később, vagy már ebben az állapotban is gyógyíthatóvá válnak.
A két főszereplőre jellemző a drogfüggőség (Annie – Emma Stone) feldolgozatlan traumák kimeneteleként, illetve a skizofrénia, és még néhány egyéb pszichológiai rendellenesség (Owen Milgrim – Jonah Hill). Amint elkezdődik a program, a két központi szereplő rendszeresen közös élményekben részesül, melyeknek eleinte nincsenek tudatában, de később többször előfordul, hogy eszükbe jut, nem a valóságban vannak, hanem a kísérlet és az agyuk által teremtett világban.
Ez pedig mindenképpen leírható a fázis állapotaként is. Miután keresztüljárnak néhány ilyen „párhuzamos” világot (pl. Gyűrűk Urás fantasy) és rájönnek, hogy a saját tudatalattijukban barangolva meg kell oldaniuk azt, amit egyébként nem tudnak, ez sikerül is nekik. Végül is a sorozat végére az élmények hatására közel kerülnek egymáshoz, és Owent megszökteti Annie egy elmegyógyintézetből, ami mindenképpen tekinthető egyfajta előrelépésnek is.
Komolyra fordítva a szót, a film részleteit kihagyva (hiszen akit érdekel, úgyis megnézi), érdemes megvizsgálni, vajon tényleg alkalmas lehet-e a fázis hasonló problémák kezelésére. Természetesen gyógyszeres kezelés és mesterséges intelligenciával működtetett számítógép nélkül, a színtiszta gyakorlatnak köszönhetően.
Adott ugyanis egy kísérlet, amelynek célja, hogy a tudatalatti által (valamint gyógyszerek és egy meglehetősen érzelgős számítógép közreműködésével) teremtett különböző világok segítségével felszínre hozzák az emberekben rejlő, betegséget kiváltó gyökér okokat, amelyek később, vagy már ebben az állapotban is gyógyíthatóvá válnak.
A két főszereplőre jellemző a drogfüggőség (Annie – Emma Stone) feldolgozatlan traumák kimeneteleként, illetve a skizofrénia, és még néhány egyéb pszichológiai rendellenesség (Owen Milgrim – Jonah Hill). Amint elkezdődik a program, a két központi szereplő rendszeresen közös élményekben részesül, melyeknek eleinte nincsenek tudatában, de később többször előfordul, hogy eszükbe jut, nem a valóságban vannak, hanem a kísérlet és az agyuk által teremtett világban.
Ez pedig mindenképpen leírható a fázis állapotaként is. Miután keresztüljárnak néhány ilyen „párhuzamos” világot (pl. Gyűrűk Urás fantasy) és rájönnek, hogy a saját tudatalattijukban barangolva meg kell oldaniuk azt, amit egyébként nem tudnak, ez sikerül is nekik. Végül is a sorozat végére az élmények hatására közel kerülnek egymáshoz, és Owent megszökteti Annie egy elmegyógyintézetből, ami mindenképpen tekinthető egyfajta előrelépésnek is.
Komolyra fordítva a szót, a film részleteit kihagyva (hiszen akit érdekel, úgyis megnézi), érdemes megvizsgálni, vajon tényleg alkalmas lehet-e a fázis hasonló problémák kezelésére. Természetesen gyógyszeres kezelés és mesterséges intelligenciával működtetett számítógép nélkül, a színtiszta gyakorlatnak köszönhetően.
A valóság pedig az, hogy már régóta alkalmazzák a tudatos álmokat, különböző traumák feldolgozásához. Segíthet például a visszatérő rémálmok leküzdésében, amelyek szorongás és poszttraumatikus stressz vagy más betegségek tüneteit okozzák. Segít a fóbiák és a kóros gyász leküzdésében is.
A tudatos álmodást gyakorlók képesek voltak rá, hogy a rémálmok leküzdésével elkezdjék irányítani és élvezni álmaikat, aminek következtében az ébrenléti időben is megváltoztak: szembe tudtak nézni traumáik kiváltó okaival, ettől pedig erősnek érezték magukat. (Brigitte Holzinger)
A valóság pedig az, hogy már régóta alkalmazzák a tudatos álmokat, különböző traumák feldolgozásához. Segíthet például a visszatérő rémálmok leküzdésében, amelyek szorongás és poszttraumatikus stressz vagy más betegségek tüneteit okozzák.
Segít a fóbiák és a kóros gyász leküzdésében is. A tudatos álmodást gyakorlók képesek voltak rá, hogy a rémálmok leküzdésével elkezdjék irányítani és élvezni álmaikat, aminek következtében az ébrenléti időben is megváltoztak: szembe tudtak nézni traumáik kiváltó okaival, ettől pedig erősnek érezték magukat. (Brigitte Holzinger)
Az Izrael és Palesztina közötti harcok után, 2008-ban, 79 olyan, a térségben élő nő pszichés állapotát mérték fel, akik rendszeres tudatos álmodók voltak. Ők kisebb pszichés stresszt éltek át mint társaik, pedig ugyanúgy az erőszak kegyetlen formáival szembesültek. Közismert jelenség a képzelőerő felhasználása, például egy hosszúra nyúlt rehabilitáció esetén is.
Ezért szokták gyógytornászok arra kérni betegeiket, hogy ha nem is tudnak kivitelezni egy-egy mozgást a valóságban, legalább képzeljék el. A mozgásban résztvevő idegpályák egy része ugyanis azonos, így ezek használata a fizikai mozgásra is hatással lehet. Egy tudatos álomban mindez hatékonyabb, mint ha az ember csak elképzeli a mozgást.
Az Izrael és Palesztina közötti harcok után, 2008-ban, 79 olyan, a térségben élő nő pszichés állapotát mérték fel, akik rendszeres tudatos álmodók voltak. Ők kisebb pszichés stresszt éltek át mint társaik, pedig ugyanúgy az erőszak kegyetlen formáival szembesültek. Közismert jelenség a képzelőerő felhasználása, például egy hosszúra nyúlt rehabilitáció esetén is.
Ezért szokták gyógytornászok arra kérni betegeiket, hogy ha nem is tudnak kivitelezni egy-egy mozgást a valóságban, legalább képzeljék el. A mozgásban résztvevő idegpályák egy része ugyanis azonos, így ezek használata a fizikai mozgásra is hatással lehet. Egy tudatos álomban mindez hatékonyabb, mint ha az ember csak elképzeli a mozgást.
Mivel a fázisban (tudatos álom/testen kívüli élmény) gyakorlatilag bármi megvalósítható, a valóság érzékelési szintjével megegyező módon, könnyű elképzelni, hogy mi mindenre használható még, amiért mindenképpen érdemes elsajátítani a szükséges tudást és gyakorlatot, hogy saját hasznunkra is alkalmazni tudjuk ezt a fantasztikus lehetőséget.
Mivel a fázisban (tudatos álom/testen kívüli élmény) gyakorlatilag bármi megvalósítható, a valóság érzékelési szintjével megegyező módon, könnyű elképzelni, hogy mi mindenre használható még, amiért mindenképpen érdemes elsajátítani a szükséges tudást és gyakorlatot, hogy saját hasznunkra is alkalmazni tudjuk ezt a fantasztikus lehetőséget.
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
A LEGŐRÜLTEBB TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁS
A TUDATOS ÁLMODÓ (2022)
Amikor az emberek valamilyen olyan, új készséget akarnak elsajátítani ami összetett és sok gyakorlást igényel, gyakran fordulnak könyvekhez segítségül. Nincs ez másképpen a fázis (tudatos álmodás/testen kívüli élmény) esetében sem. Mivel kézenfekvő, kényelmes és gyors...
TUDÓSOK MÁSOK ÁLMAIBA LÉPTEK BE
Az Eredetben eljátszottak a gondolattal (a filmről készült korábbi cikkeket itt és itt tudod elérni), hogy bizonyos tapasztalt álmodók képesek lehetnek mások álmába lépni, kapcsolatot létesíteni velük, és így féltve őrzött titkaikat megkaparinthatják a...
