Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Szerencsére egyre többen hallanak a fázisjelenségekről (tudatos álom, testen kívüli élmény), egyre többen vannak tisztában vele, hogy mit is jelentenek, emiatt pedig egyre többen ismerik fel jelentőségüket. Mindez átterjed a tudomány világába is, egyre több kutató foglalkozik tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokkal. Elsőre azonban nem is gondolnánk, hogy ha tudatos álmodás kutatásokról van szó, akkor nem csak a napjainkban zajló tanulmányokra (például: A legőrültebb tudatos álmodás kutatás), és a legfrissebb eredményekre érdemes figyelni. Ugyanis ha egy kicsit visszatekerjük az idő kerekét, könnyen találhatunk olyan érdekes eredményeket, amelyek elgondolkodtatóak.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

Andrew Brylowski, Lynne Levitan, és Stephen LaBerge 1989-ben arra voltak kíváncsiak a Stanford Egyetemen, hogy hogyan változnak bizonyos élettani paraméterek tudatos álmodás során a normál REM alváshoz képest. Különös figyelmet szenteltek a H-reflex amplitúdójának, amely az izomtónus fontos mutatója.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN.

A KUTATÓK EGY GYAKORLOTT TUDATOS ÁLMODÓT VIZSGÁLTAK 4 ÉJSZAKÁN KERESZTÜL, ALVÁSLABORATÓRIUMBAN. 

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

A résztvevő előre megbeszélt szemmozgás-jelzésekkel jelezte, amikor tudatossá vált álmában. Folyamatosan rögzítették az EEG-t, EOG-t, EMG-t, EKG-t, és a légzést. Továbbá különös figyelmet szenteltek az úgynevezett H-reflex amplitúdójának. Ez az izomtónus fontos mutatója, ami segít megérteni, mennyire ellazult a test alvás közben.

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

​AZ EREDMÉNYEK MEGLEPŐEK ÉS IZGALMASAK:

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

• • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

• • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

• • Több gyors szemmozgás,

• • gyorsabb szívverés,

• • gyorsabb légzés.

1. A tudatos álmodás során az izmok még lazábbak, mint a normál REM alvásban. Ez azt jelenti, hogy bár az agy rendkívül aktív, a test szinte teljesen mozdulatlan.

• • Ezt úgy mérték, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az idegekbe, és figyelték, mennyire rándulnak meg az izmok válaszul.

• • Minél kisebb volt a rándulás, annál lazábbak voltak az izmok.

2. A tudatos álom kezdete előtt és utána is fokozott izomellazulás tapasztalható. Mintha a test már felkészülne erre a különleges állapotra!

3. Az izomellazulás mértéke szorosan összefüggött más fiziológiai jelekkel:

• • Több gyors szemmozgás,

• • gyorsabb szívverés,

• • gyorsabb légzés.

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

TEHÁT, AMIKOR LEGKÖZELEBB AZT ÁLMODJUK, HOGY REPÜLÜNK, ÉS HIRTELEN RÁJÖVÜNK, HOGY ÁLMODUNK, GONDOLJUNK ARRA: TESTÜNK MOST LAZÁBB, MINT VALAHA, MIKÖZBEN ÉLETÜNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB KALANDJÁT ÉLJÜK ÁT!

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

Paul Tholey és kutatócsoportja a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen az 1950-es évektől kezdődően arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan lehet tudományosan megközelíteni és vizsgálni a tudatos álmodást.

Tholey és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet szándékosan előidézni tudatos álmokat, és milyen lehetőségeket rejt magában ez az állapot. Azt gondolták, hogy a tudatos álmodás kutatása azért különösen fontos, mert egyedülálló betekintést nyújthat a tudatosság és az emberi elme működésébe. Emellett gyakorlati alkalmazási lehetőségekre is gondoltak, például pszichológiai problémák feltárására és kezelésére.

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

BÁR KORÁBBAN IS VOLTAK BESZÁMOLÓK TUDATOS ÁLMOKRÓL FILOZÓFUSOKTÓL, KÖLTŐKTŐL ÉS OKKULTISTÁKTÓL, EZEKET A TUDOMÁNYOS KÖZÖSSÉG SOKÁIG FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTA. 

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

• • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

• • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

• • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

• • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

Tholey kutatása volt az első szisztematikus, több alanyt bevonó vizsgálat ezen a területen.

A kutatócsoport több módszert is kifejlesztett a tudatos álmok előidézésére:

1. Reflexiós technika: A személy napközben többször megkérdezi magától: „Ébren vagyok vagy álmodom?”. Ez segít kialakítani egy kritikus hozzáállást a tudatállapothoz.

2. Kombinált technika: Az eredeti reflexiós technika kiegészítve szándék és autoszuggesztió elemekkel.

3. Fenomenológiai kísérletek: Az alanyok konkrét feladatokat hajtanak végre tudatos álmaikban, megfigyelik azok hatásait, és ébredés után azonnal rögzítik tapasztalataikat.

A kutatások számos érdekes eredményt hoztak:

• • A tudatos álmokban lehetséges komplex kognitív feladatok végrehajtása, például matematikai műveletek vagy logikai problémák megoldása.

• • Az álomkarakterekkel való interakció fontos betekintést nyújthat a személyiség különböző aspektusaiba.

• • Lehetséges az álmok manipulálása, például az álomkörnyezet vagy az álom-én megváltoztatása.

• • Az álom-én mellett más álomkarakterek is mutathatnak „tudatosságot”.

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

THOLEY ÉS CSOPORTJA ÚTTÖRŐ VOLT A TUDATOS ÁLMODÁS KUTATÁSÁBAN.

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

Eredményeik rávilágítottak, hogy a tudatos álmodás nem csupán egy érdekes jelenség, hanem egy potenciálisan hasznos eszköz az önismeret fejlesztésében és a pszichológiai problémák kezelésében. A kutatás rámutatott arra is, hogy az álomvilág gazdag szimbolikus tartalma közvetlen betekintést nyújthat pszichológiai valóságunkba.

Tholey egyetértett Freuddal abban, hogy az álmok fontos utat jelentenek a tudattalan megismeréséhez. Azonban szerinte a hagyományos pszichoanalízis módszerei, amikor homályos tudatállapotban éljük meg az álmainkat, vagy utólag próbáljuk felidézni és értelmezni őket egy terapeuta segítségével, nem igazán hatékonyak. Ehelyett sokkal hasznosabb, ha tudatosan, aktívan veszünk részt az álmainkban.

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

A TUDATOS ÁLMODÁS SORÁN KÉPESEK VAGYUNK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBA LÉPNI A TUDATTALAN SZIMBOLIKUS VILÁGÁVAL, ÉS SZABADON CSELEKEDNI BENNE.

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk pszichológiai problémáinkba és megoldjuk azokat. Tholey hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a fizikai valóságot a tudatunkban megjelenő képektől. A fizikai világ objektív törvényszerűségek szerint működik, míg az elménkben lévő képek folyamatosan változnak az észlelésünk és gondolkodásunk hatására. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a két szintet.

Szerinte a naiv realista felfogások, amelyek nem tesznek különbséget a fizikai és a mentális valóság között, kifejezetten veszélyesek lehetnek a tudatos álmodás és a testen kívüli élmények kutatása során. Félreértelmezésekhez és akár mentális zavarokhoz is vezethetnek.

Tholey úgy vélte, a tudatos álmodás során képesek vagyunk aktívan kapcsolatba lépni tudattalan szimbolikus világunkkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan éber állapotban a fizikai valósággal lépünk interakcióba.

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY MÉLYEBBEN MEGISMERJÜK ÉS FELDOLGOZZUK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁINKAT.

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

Érdekesség, hogy a korábban említett, reflexiós technika segítségével még a módszer megalkotójának is egy hónapba telt, mire sikerült tudatos álmot elérnie, így ír erről:

„Négy hét után volt az első tudatos álmom. Felismertem, hogy álmodom, mert láttam egy nénit, akiről tudtam, hogy egy ideje halott. Mivel akkor még egyáltalán nem ismertem az ilyen jelenségeket, eleinte lenyűgözött ez az új élmény. Később azonban egyfajta klausztrofóbiás érzés fogott el, mert nem tudtam, mikor és hogyan fogok tudni kikerülni ebből az álomvilágból. Végül arra ébredtem, hogy az álomkörnyezetben egy virágot bámultam, amíg a virág és az egész környezet elmosódottá vált.”

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

THOLEY ÉS MUNKATÁRSAI FELFEDEZTÉK AZT IS, HOGY A TUDATOS ÁLOM ÁLLAPOTÁBAN LÉVŐ ALANYOK NEMCSAK ÉBRENLÉTI ÁLLAPOTUKRA, HANEM KORÁBBI ÁLMAIKRA IS EMLÉKEZNEK.

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

Ezt a korábbi álmaik után felvett feljegyzések összehasonlításával tudták megállapítani. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú memória valamivel jobban működik, mint a rövid távú memória tudatos álmodozás során.

Továbbá megfigyelték, hogy a tanulási folyamatok valószínűleg nagy szerepet játszanak a többi álomszereplővel való kommunikációban. Tholeyék szerint a tapasztalatlan tudatos álmodók gyakran nehezen tudnak racionális párbeszédet folytatni álomfigurákkal.

Ennek oka, hogy a legtöbb ilyen figura olyan szójátékokat játszik, amelyek rejtett üzenetet hordoznak, vagy több jelentést tartalmaznak egyszerre, és ezeket az álmodó magában az álomban nem tud megérteni. Így nem meglepő, hogy az álom-egó a többi álomfigura beszédét egyszerűen nonszensznek tartja – bár később, ébredés után, gyakran kiderül, hogy logikus jelentése van.

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

MÁSKOR AZONBAN AZT TAPASZTALTÁK, HOGY AZ ÁLOMSZEREPLŐK KÉPESEK MAGASABB TUDATOSSÁGI SZINTTEL RENDELKEZNI, MINT MAGA AZ ÁLMODÓ.

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

Továbbá kommunikációjuk lehet teljesen tiszta és egyértelmű, amelyek fontos felismeréseket hordoznak, akár az álom természetéről és az álmodó tudatállapotáról is. Mindezeket láthatjuk a következő álomból, amelyről egy nő számolt be:

„Álmomban egy szürke, nyálkás masszán erőltettem magam keresztül. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett az. Kellemetlen volt, de valamiért túl kellett jutnom rajta, hogy tovább haladhassak. Aztán egy erősen megvilágított helyre értem ennek a szürke iszapnak a közepén, ahol egy ember volt. Láttam, hogy Mr. Spock, az Enterprise (a Star Trek sorozat űrhajója) tudósa. Azt mondta: „Ne aggódj, álmodsz!” Nem hittem neki, és megkérdeztem tőle, hogy mi az, amin most átmentem. Azt válaszolta, hogy a saját agyamon, vagyis a saját elmémen haladtam keresztül. Nem hittem neki, de sokkal többet tudotott nálam. Azt mondta, hogy felugrik és a levegőben marad, csak azért, hogy lássam, egy álom részei vagyunk. Ez valóban meg is történt, és csak ekkor sikerült meggyőződnöm róla, hogy álmodok…

Mondtam neki, hogy magamtól sosem jöttem volna rá. Azt válaszolta, hogy tudja, és ezért volt ott. Azt is mondta, hogy sokkal többet tud nálam és ennek így is kell lennie. Nagyon érthetően elmagyarázta az utam értelmét… Továbbá elmagyarázta, miért nem kell mindent rögtön az elején tudnom, és később azt is, hogy nem kell többé félnem. Ezenkívül mesélt még sokat, és olyan dolgokat mutatott, amiket nem hittem el azonnal. Nagyszerű élmény, hogy valaki olyan volt az álmomban, aki sokkal többet tudott, mint én.”

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

THOLEY-ÉK AZ ÁLOMSZEREPLŐ SPOCK URAT ÚGY JELLEMEZTÉK, MINT AKI EGY ÚGYNEVEZETT BELSŐ ÖNSEGÍTŐT KÉPVISEL, AKI FONTOS TANÁCSOKAT AD AZ ÁLMODÓNAK ÁLMAIHOZ, ÉS MINDENNAPI ÉLETÉHEZ.

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

Korábbi eredményeik azt sugallják, hogy a belső önsegítővel egy megfelelő, alvás előtti szándék segítségével (cselekvési terv) lehet találkozni. Sőt, a tudatos álmodás során a belső önsegítővel leegyeztethető egy találkozás valamely következő álomra vonatkoztatva is.

Tholey-ék azt modják, hogy gyakran találni az álomban belső önsegítőt olyan helyen, amelyet nehéz elérni, magasan van, és fényes vagy világít (mint Mr. Spock példájában). Létező tapasztalat, hogy fel kell mászni egy hegy tetejére, ahol a belső önsegítő egy szerzetesnek, gurunak vagy esetleg pszichoterapeutának nevezi magát.

Mások őrangyalnak vagy segítőkész szellemnek adják ki magukat. Vannak olyan esetekre is példák, amikor a belső önsegítő bizonyos dolgokat tud az álmodó múltjából – olyan dolgokat, amelyekről maga az álmodó nem tud, még ébredés után sem, de további vizsgálatok alapján igaznak bizonyulnak. A kutató megjegyezte, hogy megfelelő fenomenológiai kísérletekre van szükség a tudatos álmodás ezen fontos összetevőjének további tisztázásához.

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET