A kezdő tudatos álmodók is ismerik az érzést, amikor azonnal szeretnének valamit irányítani, miután rájönnek, hogy álmodnak. Repülni akarnak, átmeni a falon, vagy információt szerezni egy álomszereplőtől. Azonban sokan azt tapasztalják, hogy ez nem minden esetben ilyen egyszerű. Valamikor az álom elhalványul, vagy nem a kívánt módon reagál. Gregory Scott Sparrow 2019-es tanulmánya ezt a jelneséget vizsgálja. A szerzű elsősorban nem azt kérdezi, hogy hogyan lehet erősebben irányítani, hanem azt, hogy hogyan lehetsz jelen a tudatos álomban. Ugyanis szerinte ez a hangsúlyosabb lehet, mint maga az álom irányítására tett szándék.
A kezdő tudatos álmodók is ismerik az érzést, amikor azonnal szeretnének valamit irányítani, miután rájönnek, hogy álmodnak. Repülni akarnak, átmeni a falon, vagy információt szerezni egy álomszereplőtől. Azonban sokan azt tapasztalják, hogy ez nem minden esetben ilyen egyszerű. Valamikor az álom elhalványul, vagy nem a kívánt módon reagál. Gregory Scott Sparrow 2019-es tanulmánya ezt a jelneséget vizsgálja. A szerzű elsősorban nem azt kérdezi, hogy hogyan lehet erősebben irányítani, hanem azt, hogy hogyan lehetsz jelen a tudatos álomban. Ugyanis szerinte ez a hangsúlyosabb lehet, mint maga az álom irányítására tett szándék.
MIBŐL ÉPÍTKEZIK A TUDATOS ÁLOM TANULMÁNY?
MIBŐL ÉPÍTKEZIK A TUDATOS ÁLOM TANULMÁNY?
A tanulmány az International Journal of Dream Research hasábjain jelent meg, amelyben Sparrow elsősorban a saját tudatos álmaiból indul ki, ezekből épít fel egy hipotézist. Modellje izgalmas, de nem bizonyított, viszont érdemes lehet vele kísérleteznie a gyakorlottabb tudatos álmodóknak is. Maga a szerző is további vizsgálatot javasol, hogy kiderüljön, mennyire állja meg hipotézise a helyét. Szóval érdemes neked is tesztelni a saját tudatos álmaidon keresztül!
A tanulmány az International Journal of Dream Research hasábjain jelent meg, amelyben Sparrow elsősorban a saját tudatos álmaiból indul ki, ezekből épít fel egy hipotézist. Modellje izgalmas, de nem bizonyított, viszont érdemes lehet vele kísérleteznie a gyakorlottabb tudatos álmodóknak is. Maga a szerző is további vizsgálatot javasol, hogy kiderüljön, mennyire állja meg hipotézise a helyét. Szóval érdemes neked is tesztelni a saját tudatos álmaidon keresztül!
A TUDATOSSÁG NEM EGY KAPCSOLÓ
A TUDATOSSÁG NEM EGY KAPCSOLÓ
Sokak szerint egyszerű eldönteni, hogy egy álom tudatos-e, vagy sem, ami attól függ, hogy az álmodó rájön-e, hogy álmodik. Sparrow (és mások) számára ez túlságosan leegyszerűsít a kérdést, amivel a gyakorlottabb tudatos álmodók talán egyet is értenek.
Például Gackenbach az 1980-as években gyakori és ritka tudatos álmodókat hasonlított össze. A résztvevők gyakoriságot becsültek tapasztalataik alapján, közel felük mégsem tudott olyan leírást adni, amely igazolta volna, hogy pontosan érti a tudatos álom fogalmát.
Később Voss és munkatársai hat tényezőre bontották a tudatosságot. Kahan és LaBerge pedig azt vizsgálta, hogyan gondolkodunk a saját gondolkodásunkról álmunkban és ébren (metakogníció).
Sparrow ebből arra a következtetésre jut, hogy a kutatásnak inkább az álombeli én képességeit kell mérnie, nem csupán azt, hogy az álmodó felismeri-e, hogy álmodik. Továbbá szerinte az is fontos kérdés, hogy mit nevezhetünk a tudatos álomban való jártasságnak.
Sokak szerint egyszerű eldönteni, hogy egy álom tudatos-e, vagy sem, ami attól függ, hogy az álmodó rájön-e, hogy álmodik. Sparrow (és mások) számára ez túlságosan leegyszerűsít a kérdést, amivel a gyakorlottabb tudatos álmodók talán egyet is értenek.
Például Gackenbach az 1980-as években gyakori és ritka tudatos álmodókat hasonlított össze. A résztvevők gyakoriságot becsültek tapasztalataik alapján, közel felük mégsem tudott olyan leírást adni, amely igazolta volna, hogy pontosan érti a tudatos álom fogalmát.
Később Voss és munkatársai hat tényezőre bontották a tudatosságot. Kahan és LaBerge pedig azt vizsgálta, hogyan gondolkodunk a saját gondolkodásunkról álmunkban és ébren (metakogníció).
Sparrow ebből arra a következtetésre jut, hogy a kutatásnak inkább az álombeli én képességeit kell mérnie, nem csupán azt, hogy az álmodó felismeri-e, hogy álmodik. Továbbá szerinte az is fontos kérdés, hogy mit nevezhetünk a tudatos álomban való jártasságnak.
AZ ÁLMOD VELED EGYÜTT SZÜLETIK
AZ ÁLMOD VELED EGYÜTT SZÜLETIK
Sparrow tanulmánya egy tágabb szemléletet használ, amit együtt-alkotó, vagyis ko-kreatív megközelítésnek nevez. Eszerint az álmodó én és a felbukkanó tartalom kölcsönösen formálja egymást, az álom kezdetétől fogva. Ez ellentétben áll mások véleményével, például Freud nézetével. Freud szerint az álmok szigorúan meghatározott jelenségek, amelyekben az álmodó hozzáállása alig számít.
Az együtt-alkotó nézet szerint viszon az álomjelenet nem készen áll rendelkezésre, hanem alakul, miközben reagálsz rá. Ezért árulhat el rólad sokat az álombeli viselkedésed is. Sparrow szerint az álmodónak lehetnek jellegzetes alkalmazkodási stílusai. Ezek összefügghetnek a személyiséggel, a korábbi traumákkal és a gondolkodási mintával. Ez fontos, mert eddig keveset foglalkoztak azzal, hogy a tudatos álmodók vajon külön kognitív mintát követnek-e ez álomban.
Sparrow tanulmánya egy tágabb szemléletet használ, amit együtt-alkotó, vagyis ko-kreatív megközelítésnek nevez. Eszerint az álmodó én és a felbukkanó tartalom kölcsönösen formálja egymást, az álom kezdetétől fogva. Ez ellentétben áll mások véleményével, például Freud nézetével. Freud szerint az álmok szigorúan meghatározott jelenségek, amelyekben az álmodó hozzáállása alig számít.
Az együtt-alkotó nézet szerint viszon az álomjelenet nem készen áll rendelkezésre, hanem alakul, miközben reagálsz rá. Ezért árulhat el rólad sokat az álombeli viselkedésed is. Sparrow szerint az álmodónak lehetnek jellegzetes alkalmazkodási stílusai. Ezek összefügghetnek a személyiséggel, a korábbi traumákkal és a gondolkodási mintával. Ez fontos, mert eddig keveset foglalkoztak azzal, hogy a tudatos álmodók vajon külön kognitív mintát követnek-e ez álomban.
EGY ÁLOM, TÖBB TUDATMÓD
EGY ÁLOM, TÖBB TUDATMÓD
Az ébrenléti pszichológia sok kétpólusú modellt ismer. Van, aki a jobb és a bal agyfélteke szerint gondolkodik. Van, aki a háttérzajtól függ, és van, aki attól független. Mások a holisztikus és a lépésről lépésre haladó gondolkodást különböztetik meg.
Sparrow hasonló párt javasol a tudatos álomra. Az első a fókuszált és tárgyiasító tudatosság, rövidítve FOA. Ez egy jelenségre fókuszál, kiemeli, módosítja vagy kinyeri az álomból. A második a kapcsolódó, elmerülő tudatosság, rövidítve RIA. Ez nem ragad ki semmit, hanem belép a jelenetbe, úgymond kapcsolatba kerül vele, de nem próbál rá tudatosan hatással lenni.
Sparrow szerint a két út más élményt eredményez. A FOA gyengíti az érzékelés gazdagságát. Az álomvilágot ráadásul szilárdabbá, kevésbé alakíthatóvá teszi. A RIA ezzel szemben erősíti az érzékelést, és lazábbá teszi a formákat. Ennek köszönhetően könnyebb a repülés és az átjutás az akadályokon.
Az ébrenléti pszichológia sok kétpólusú modellt ismer. Van, aki a jobb és a bal agyfélteke szerint gondolkodik. Van, aki a háttérzajtól függ, és van, aki attól független. Mások a holisztikus és a lépésről lépésre haladó gondolkodást különböztetik meg.
Sparrow hasonló párt javasol a tudatos álomra. Az első a fókuszált és tárgyiasító tudatosság, rövidítve FOA. Ez egy jelenségre fókuszál, kiemeli, módosítja vagy kinyeri az álomból. A második a kapcsolódó, elmerülő tudatosság, rövidítve RIA. Ez nem ragad ki semmit, hanem belép a jelenetbe, úgymond kapcsolatba kerül vele, de nem próbál rá tudatosan hatással lenni.
Sparrow szerint a két út más élményt eredményez. A FOA gyengíti az érzékelés gazdagságát. Az álomvilágot ráadásul szilárdabbá, kevésbé alakíthatóvá teszi. A RIA ezzel szemben erősíti az érzékelést, és lazábbá teszi a formákat. Ennek köszönhetően könnyebb a repülés és az átjutás az akadályokon.
HOGYAN NÉZHET KI AZ ÁLOM IRÁNYÍTÁSA A GYAKORLATBAN?
HOGYAN NÉZHET KI AZ ÁLOM IRÁNYÍTÁSA A GYAKORLATBAN?
Sparrow, Van Eeden 1904-es álmát idézi a FOA illusztrálására. Ebben a példában Van Eeden pontosan tudta, hogy álmodik, ezért kísérletezni kezdett egy pohárral. Amikor szét akarta törni, ellenállt az ökölcsapásnak, később mégis szétesett.
A másik példa Sylvan Muldoon, aki 1929-ben kétféle akaratot írt le. Az egyik az aktív akarat, a másik a passzív vagy képzeleti akarat. Muldoon szerint erőltetve a passzív akarat is aktívvá válik.
Sparrow szerint ez a gondolat illik a RIA-hoz. Ugyanakkor a passzív szót félrevezetőnek tartja. A RIA ugyanis nem tétlenség, hanem teljes jelenlét, saját menetrend nélkül.
Sparrow, Van Eeden 1904-es álmát idézi a FOA illusztrálására. Ebben a példában Van Eeden pontosan tudta, hogy álmodik, ezért kísérletezni kezdett egy pohárral. Amikor szét akarta törni, ellenállt az ökölcsapásnak, később mégis szétesett.
A másik példa Sylvan Muldoon, aki 1929-ben kétféle akaratot írt le. Az egyik az aktív akarat, a másik a passzív vagy képzeleti akarat. Muldoon szerint erőltetve a passzív akarat is aktívvá válik.
Sparrow szerint ez a gondolat illik a RIA-hoz. Ugyanakkor a passzív szót félrevezetőnek tartja. A RIA ugyanis nem tétlenség, hanem teljes jelenlét, saját menetrend nélkül.
AKADÁLYOZHAT A FÓKUSZÁLÁS AZ ÁLOM IRÁNYÍTÁSÁBAN?
AKADÁLYOZHAT A FÓKUSZÁLÁS AZ ÁLOM IRÁNYÍTÁSÁBAN?
Ébren a figyelem élesebbé teszi az észlelést, mert az agy a szomszédos receptorokat elnyomja, ettől pedig a megfigyelt dolog kiemelkedik a környezetéből. Ezt oldalirányú gátlásnak nevezik.
Az álomban viszont az információ nem kívülről érkezik. A tartalmat az agy belülről építi fel, valószínűleg az alapértelmezett működési hálózat segítségével. Ez a hálózat az elkalandozó gondolkodáshoz is kapcsolódik.
Sparrow felveti, hogy a FOA itt fordítva működik. A figyelt részlet nem erősödik, a látómező közepe gyengül. Ő ezt fordított oldalirányú gátlásnak nevezi. Mindenesetre ez az ő hipotézise, nem kimutatott agyi jelenség, ezért érdemes kipróbálnod a legközelebbi tudatos álmodban.
Spoormaker és munkatársai szerint a tudatos álomhoz külön hálózat tartozhat. Ez Sparrow szerint vagy illeszkedik az alapértelmezett hálózathoz, vagy megzavarja azt. A döntő tényező az lehet, mennyire erős az álmodó fókuszálsa.
Ébren a figyelem élesebbé teszi az észlelést, mert az agy a szomszédos receptorokat elnyomja, ettől pedig a megfigyelt dolog kiemelkedik a környezetéből. Ezt oldalirányú gátlásnak nevezik.
Az álomban viszont az információ nem kívülről érkezik. A tartalmat az agy belülről építi fel, valószínűleg az alapértelmezett működési hálózat segítségével. Ez a hálózat az elkalandozó gondolkodáshoz is kapcsolódik.
Sparrow felveti, hogy a FOA itt fordítva működik. A figyelt részlet nem erősödik, a látómező közepe gyengül. Ő ezt fordított oldalirányú gátlásnak nevezi. Mindenesetre ez az ő hipotézise, nem kimutatott agyi jelenség, ezért érdemes kipróbálnod a legközelebbi tudatos álmodban.
Spoormaker és munkatársai szerint a tudatos álomhoz külön hálózat tartozhat. Ez Sparrow szerint vagy illeszkedik az alapértelmezett hálózathoz, vagy megzavarja azt. A döntő tényező az lehet, mennyire erős az álmodó fókuszálsa.
AZ ÁLOMBAN TÖRTÉNŐ FÓKUSZÁLÁS SEM KÁROS
AZ ÁLOMBAN TÖRTÉNŐ FÓKUSZÁLÁS SEM KÁROS
A modellt könnyű úgy érteni, hogy a RIA jó, a FOA pedig rossz, de Sparrow nem ezt állítja, hanem azt, hogy FOA alapvető fontosságú.
Ébrenléti életünkben az új ingerekre az orientációs reakcióval figyelünk fel. Ilyenkor rövid időre kiemelünk valamit a környezetből, összevetjük korábbi tapasztalatainkkal, és megpróbáljuk megérteni. Közben egy kicsit eltávolodunk attól, amit vizsgálunk.
Sparrow szerint a FOA az álomban hasonló szerepet tölt be. Egy új elemet kiemel, és megvizsgál. Ezt a vizsgálódást viszont nem kell folyamatosan fenntartani, mert az elmélyült, átélő pillanatokban inkább zavaró lehet. Ezt az élményt ébren is megtapasztaljuk: egy kérdés vagy egy jelenség gyors felcímkézése megtöri az élményt.
A tudatos álomnak ráadásul nincs szüksége állandó fókuszra a fennmaradáshoz. Tudatosnak maradhatsz akkor is, ha nem vizsgálsz és nem irányítasz semmit. A tudatosság és a fókusz tehát két külön dolog.
A modellt könnyű úgy érteni, hogy a RIA jó, a FOA pedig rossz, de Sparrow nem ezt állítja, hanem azt, hogy FOA alapvető fontosságú.
Ébrenléti életünkben az új ingerekre az orientációs reakcióval figyelünk fel. Ilyenkor rövid időre kiemelünk valamit a környezetből, összevetjük korábbi tapasztalatainkkal, és megpróbáljuk megérteni. Közben egy kicsit eltávolodunk attól, amit vizsgálunk.
Sparrow szerint a FOA az álomban hasonló szerepet tölt be. Egy új elemet kiemel, és megvizsgál. Ezt a vizsgálódást viszont nem kell folyamatosan fenntartani, mert az elmélyült, átélő pillanatokban inkább zavaró lehet. Ezt az élményt ébren is megtapasztaljuk: egy kérdés vagy egy jelenség gyors felcímkézése megtöri az élményt.
A tudatos álomnak ráadásul nincs szüksége állandó fókuszra a fennmaradáshoz. Tudatosnak maradhatsz akkor is, ha nem vizsgálsz és nem irányítasz semmit. A tudatosság és a fókusz tehát két külön dolog.
A FÉNY, AMELY KÖZELEDIK AZ ÁLOMBAN
A FÉNY, AMELY KÖZELEDIK AZ ÁLOMBAN
Sparrow gyakran keresi álmaiban a fényt, ami a tibeti buddhista jógatanítások hagyományából ered. Beszámolója szerint a fénygömb visszahúzódott, ha lelkesen közeledett felé, viszont ha elfordult, a fény gyakran magától közelebb került.
Más álmaiban a tárgyak belülről világítottak, viszont ha ráfókuszált, a ragyogás fakulni kezdett. Egy női alak ekkor azt mondta neki, hogy előbb meg kell szeretnie a formát, a fény ugyanis csak kapcsolatban élhető át.
Máskor a fény épp azután erősödött fel, hogy hosszan meditált. Ilyenkor a közvetlen nézés sem halványította el, ami alapján Sparrow arra következtet, hogy a szándék minősége a döntő.
Sparrow gyakran keresi álmaiban a fényt, ami a tibeti buddhista jógatanítások hagyományából ered. Beszámolója szerint a fénygömb visszahúzódott, ha lelkesen közeledett felé, viszont ha elfordult, a fény gyakran magától közelebb került.
Más álmaiban a tárgyak belülről világítottak, viszont ha ráfókuszált, a ragyogás fakulni kezdett. Egy női alak ekkor azt mondta neki, hogy előbb meg kell szeretnie a formát, a fény ugyanis csak kapcsolatban élhető át.
Máskor a fény épp azután erősödött fel, hogy hosszan meditált. Ilyenkor a közvetlen nézés sem halványította el, ami alapján Sparrow arra következtet, hogy a szándék minősége a döntő.
TE SEM KAPSZ MINDEN KÉRDÉSRE VÁLASZT ÁLMODBAN?
TE SEM KAPSZ MINDEN KÉRDÉSRE VÁLASZT ÁLMODBAN?
A kutató szerint az álomban a fény működéséhez hasonlít a párbeszéd dinamikája. Sparrow megkérdezte az álomalakoktól, hogy kik ők valójában. Minél erősebben törekedett rá, hogy választ is kapjon, annál inkább zavarta valami a folyamatot. Például elnyelte a szavakat a szél zúgása, vagy kitérő választ kapott.
Egyszer egy női álomalaktól megkérdezte, hogy az ő része-e, amire azt a választ kapta, hogy valamennyire. Egy másik esetben egy férfi bármilyen értelmes kommunikáció helyett egyszerűen csak a fülébe fújt.
Ezek a jelenetek azt mutatják, hogy a követelőző kérdés ritkán hoz egyértelmű választ, tehát a folyamat összefüggésben van az álmodó hozzáállásával. Egyszerűen fogalmazva: ha eleve félünk attól, hogy nem kapunk választ, vagy az helytelen lesz, az máris befolyásolhatja a folyamatot.
A kutató szerint az álomban a fény működéséhez hasonlít a párbeszéd dinamikája. Sparrow megkérdezte az álomalakoktól, hogy kik ők valójában. Minél erősebben törekedett rá, hogy választ is kapjon, annál inkább zavarta valami a folyamatot. Például elnyelte a szavakat a szél zúgása, vagy kitérő választ kapott.
Egyszer egy női álomalaktól megkérdezte, hogy az ő része-e, amire azt a választ kapta, hogy valamennyire. Egy másik esetben egy férfi bármilyen értelmes kommunikáció helyett egyszerűen csak a fülébe fújt.
Ezek a jelenetek azt mutatják, hogy a követelőző kérdés ritkán hoz egyértelmű választ, tehát a folyamat összefüggésben van az álmodó hozzáállásával. Egyszerűen fogalmazva: ha eleve félünk attól, hogy nem kapunk választ, vagy az helytelen lesz, az máris befolyásolhatja a folyamatot.
HELYI ÉS TÁVLATI TUDATOSSÁG AZ ÁLOMBAN
HELYI ÉS TÁVLATI TUDATOSSÁG AZ ÁLOMBAN
Sparrow egy másik megkülönböztetést is használ. Az álomszituációba elmerült tudat a jelenetben él, és kérdés nélkül elfogad mindent. Muldoon ezt kripto-tudatnak nevezte. Az ilyen álmodó gyakran nem tudja visszaidézni, mi történt az előző percekben.
Az a tudat, amely nem merül el az álomszituációba, emlékszik a múltjára, a terveire és az ébrenléti tényekre.
A szerző szerint a tudatos álmodó ezen a skálán mozoghat. Maradhat részben a jelenetben, és mégis lehet tudatos. Ezzel nem zavarja az álom érzéki gazdagságát.
Ezért kérdőjelezi meg, hogy helyes-e a „magas” és „alacsony” tudatosság hagyományos rangsorolása. A magas fokot ma gyakran a fókuszált, tárgyiasító állapottal azonosítják, ami lehet, hogy valójában a FOA, az alacsony fok pedig a RIA lehet, amely együttműködik az álommal.
Schredl és Erlacher kutatása is támogathatja ezt a gondolatot. Szerintük a gyakori tudatos álmodás együtt jár az élmények iránti nyitottsággal és az elmerüléssel. Filevich és társai pedig a személyiség szerepét is felvetik.
Sparrow egy másik megkülönböztetést is használ. Az álomszituációba elmerült tudat a jelenetben él, és kérdés nélkül elfogad mindent. Muldoon ezt kripto-tudatnak nevezte. Az ilyen álmodó gyakran nem tudja visszaidézni, mi történt az előző percekben.
Az a tudat, amely nem merül el az álomszituációba, emlékszik a múltjára, a terveire és az ébrenléti tényekre.
A szerző szerint a tudatos álmodó ezen a skálán mozoghat. Maradhat részben a jelenetben, és mégis lehet tudatos. Ezzel nem zavarja az álom érzéki gazdagságát.
Ezért kérdőjelezi meg, hogy helyes-e a „magas” és „alacsony” tudatosság hagyományos rangsorolása. A magas fokot ma gyakran a fókuszált, tárgyiasító állapottal azonosítják, ami lehet, hogy valójában a FOA, az alacsony fok pedig a RIA lehet, amely együttműködik az álommal.
Schredl és Erlacher kutatása is támogathatja ezt a gondolatot. Szerintük a gyakori tudatos álmodás együtt jár az élmények iránti nyitottsággal és az elmerüléssel. Filevich és társai pedig a személyiség szerepét is felvetik.
A HIBRID TUDATMÓD ELŐNYE A TUDATOS ÁLMOKBAN
A HIBRID TUDATMÓD ELŐNYE A TUDATOS ÁLMOKBAN
Sparrow szerint az ideális állapot a hibrid tudatmód lehet. Ez egyesíti az elmerülést néhány ébrenléti ténnyel, így az álmodó részt vesz az álomjelenetben, de közben tisztán látja, mit szeretne átélni.
Ehhez egy elhunyt apával való találkozást említi példaként. Az álmodó hihet az apa jelenlétében, és mégis tudhatja, hogy álmodik. Így a rövid találkozásban teljesen jelen lehet, és átgondolhatja, mihez kezdjen a helyzettel.
A tanulmány e pontja a leginkább újító. Azt sugallja, hogy a cél nem a szigorú kontroll, hanem inkább az, hogy ráérezz, mikor érdemes cselekedni, és mikor érdemes engedni az álomnak.
Sparrow szerint az ideális állapot a hibrid tudatmód lehet. Ez egyesíti az elmerülést néhány ébrenléti ténnyel, így az álmodó részt vesz az álomjelenetben, de közben tisztán látja, mit szeretne átélni.
Ehhez egy elhunyt apával való találkozást említi példaként. Az álmodó hihet az apa jelenlétében, és mégis tudhatja, hogy álmodik. Így a rövid találkozásban teljesen jelen lehet, és átgondolhatja, mihez kezdjen a helyzettel.
A tanulmány e pontja a leginkább újító. Azt sugallja, hogy a cél nem a szigorú kontroll, hanem inkább az, hogy ráérezz, mikor érdemes cselekedni, és mikor érdemes engedni az álomnak.
NEKED IS MŰKÖDNI FOG?
NEKED IS MŰKÖDNI FOG?
A modell gyenge pontja, hogy egyetlen ember tapasztalatán alapul, márpedig egyéni beszámolókból nem lehet mindenkire vonatkozó általános szabályt levezetni.
Sparrow ezért további vizsgálatot javasol. Elképzelése szerint gyakorlott tudatos álmodók néhány éjszakán FOA-feladatokat kapnának, máskor pedig RIA-feladatot teljesítenének, véletlenszerű sorrendben. Mindezek előtt feladat nélküli álombeszámolót is gyűjtenének tőlük.
FOA-feladat lehet egy álombeli alak megérintése, egy hely felkeresése vagy egy tárgy átalakítása. RIA-feladat például a meditálás a jelenetben, vagy a beavatkozás nélküli megfigyelés. Idetartozik egy nyitott kérdés feltevése is.
Hat dolgot értékelnének. Ezek az álomalakok ellenállása, a formák rugalmassága, a fényesség és a mozgás könnyedsége. Végül a kapcsolati bensőségesség és az érzelmi intenzitás is szerepelne. A mérőeszközt először próbavizsgálattal kellene tesztelni.
A modell gyenge pontja, hogy egyetlen ember tapasztalatán alapul, márpedig egyéni beszámolókból nem lehet mindenkire vonatkozó általános szabályt levezetni.
Sparrow ezért további vizsgálatot javasol. Elképzelése szerint gyakorlott tudatos álmodók néhány éjszakán FOA-feladatokat kapnának, máskor pedig RIA-feladatot teljesítenének, véletlenszerű sorrendben. Mindezek előtt feladat nélküli álombeszámolót is gyűjtenének tőlük.
FOA-feladat lehet egy álombeli alak megérintése, egy hely felkeresése vagy egy tárgy átalakítása. RIA-feladat például a meditálás a jelenetben, vagy a beavatkozás nélküli megfigyelés. Idetartozik egy nyitott kérdés feltevése is.
Hat dolgot értékelnének. Ezek az álomalakok ellenállása, a formák rugalmassága, a fényesség és a mozgás könnyedsége. Végül a kapcsolati bensőségesség és az érzelmi intenzitás is szerepelne. A mérőeszközt először próbavizsgálattal kellene tesztelni.
HOGYAN TOVÁBB?
HOGYAN TOVÁBB?
Sparrow tanulmánya egy gondolkodási keretet kínál, amelyet te is megvizsgálhatsz a saját álmaidban. Ehhez legközelebb jegyezd fel, milyen szándékkal léptél be az álomba, mit csináltál és hogyan reagált az álom.
Ha egy jelenet ellenáll, kérdezd meg magadtól: mit akartam megváltoztatni? Ha könnyedén haladtál, vizsgáld meg utólag hogyan viselkedtél. Így a kontroll mellett a kapcsolódásról is tanulhatsz.
Néhány kérdés segíthet a naplózásban:
– Mit akartam tenni az álomban?
– Hogyan próbáltam hatni az álomra?
– Hogyan reagált a jelenet, és mikor változott meg?
– Mikor fókuszáltam erősen, és mikor engedtem el a célt?
Ne vonj le gyors következtetést egyetlen éjszakából, néhány hét feljegyzése után viszont minták rajzolódhatnak ki. Ezek megmutatják, milyen fókuszáló stílus jellemez téged.
Az is hasznos, ha külön leírod, hogy mit tapasztaltál, és azt minek tulajdonítod. A megfigyelés tény, az ok csak feltevés. Ennek fejben tartása véd attól, hogy a tapasztalatod valamilyen hitrendszert erősítsen az objektív eredmény helyett.
Érdemes tehát kíváncsian, de kritikusan viszonyulni Sparrow modelljéhez. Jó kiindulópont a saját megfigyeléseidhez, viszont egyelőre még nem lehet rá bizonyítottként hivatkozni.
Amennyiben szeretnéd te is irányítani az álmaidat, csatlakozz a Mind in REM-hez, ahol a tudatos álmodáshoz szükséges módszereken túl az irányításhoz és a tudatos álmok hasznosításához is rengeteg, sokak által letesztelt módszert ismerhetsz meg: https://www.oobelive.com/mindinrem/
Sparrow tanulmánya egy gondolkodási keretet kínál, amelyet te is megvizsgálhatsz a saját álmaidban. Ehhez legközelebb jegyezd fel, milyen szándékkal léptél be az álomba, mit csináltál és hogyan reagált az álom.
Ha egy jelenet ellenáll, kérdezd meg magadtól: mit akartam megváltoztatni? Ha könnyedén haladtál, vizsgáld meg utólag hogyan viselkedtél. Így a kontroll mellett a kapcsolódásról is tanulhatsz.
Néhány kérdés segíthet a naplózásban:
– Mit akartam tenni az álomban?
– Hogyan próbáltam hatni az álomra?
– Hogyan reagált a jelenet, és mikor változott meg?
– Mikor fókuszáltam erősen, és mikor engedtem el a célt?
Ne vonj le gyors következtetést egyetlen éjszakából, néhány hét feljegyzése után viszont minták rajzolódhatnak ki. Ezek megmutatják, milyen fókuszáló stílus jellemez téged.
Az is hasznos, ha külön leírod, hogy mit tapasztaltál, és azt minek tulajdonítod. A megfigyelés tény, az ok csak feltevés. Ennek fejben tartása véd attól, hogy a tapasztalatod valamilyen hitrendszert erősítsen az objektív eredmény helyett.
Érdemes tehát kíváncsian, de kritikusan viszonyulni Sparrow modelljéhez. Jó kiindulópont a saját megfigyeléseidhez, viszont egyelőre még nem lehet rá bizonyítottként hivatkozni.
Amennyiben szeretnéd te is irányítani az álmaidat, csatlakozz a Mind in REM-hez, ahol a tudatos álmodáshoz szükséges módszereken túl az irányításhoz és a tudatos álmok hasznosításához is rengeteg, sokak által letesztelt módszert ismerhetsz meg: https://www.oobelive.com/mindinrem/
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
ÁLMOK A JÖVŐBŐL
Elképzelhető, hogy egy álom a jövő eseményeibe ad betekintést? A kérdés régóta foglalkoztatja az álmodókat, kutatókat és a szkeptikusokat egyaránt. Korábbi cikkeinkben már mi is foglalkoztunk a témával, például itt és itt is. Ugyanis szinte már közhelynek tűnik,...
MIKOR LESZ AZ ÁLOM TÖBB, MINT ÁLOM?
Képzeld el, hogy úgy álmodsz, hogy közben tudod, hogy álmodsz és hirtelen mindent betölt egy vakító fény.Úgy érzed, mintha valami magasabb dolgot tapasztalnál, és azonnal misztikusnak nevezed az élményt. Sok tudatos álmodó pontosan ezt éli át. Az egyik klasszikus...
TESTED TITKOS ÉLETE TUDATOS ÁLMODÁS KÖZBEN
Amikor tudatosan álmodsz, gyakran felmerül a kérdés, mennyire valódi az élmény. Csak a képzeleted játszik veled, vagy a tested is követi, amit álmodban csinálsz? Fenwick és munkatársainak laboratóriumi kísérlete azért izgalmas, mert erre ad konkrét választ....
Forrás: Sparrow, G. S. (2019). Fading light and sluggish flight: A two-dimensional model of consciousness in lucid dreams. International Journal of Dream Research, 12(1), 82–88.
Forrás: Sparrow, G. S. (2019). Fading light and sluggish flight: A two-dimensional model of consciousness in lucid dreams. International Journal of Dream Research, 12(1), 82–88.



