„AZ ÁLMOKON KERESZTÜL AZ EMBERI LÉLEK ISMERI A MEGOLDÁS FELÉ VEZETŐ MINDEN UTAT.”
„AZ ÁLMOKON KERESZTÜL AZ EMBERI LÉLEK ISMERI A MEGOLDÁS FELÉ VEZETŐ MINDEN UTAT.”
Nagy várakozással vettem kezembe Az útmutató álom könyvet, abban bízva, hogy a korábbi olvasmányokhoz képest egy jóval gyakorlatiasabb írást, a mindennapok során pedig beütemezhető feladatokat kap általa az olvasó.
A könyv arra vállalkozik, hogy 16 nap alatt bevezeti az embert az álmok hatékony felhasználásnak módszereibe. Azt írja „Tizenhat nap alatt elsajátíthatja a tudatos álmodást”. Ezután pedig megkezdődik a 16 napos program leírása, természetesen napokra bontva.
Egy nap feladatait 2-4 oldalon keresztül taglalja. Kíváncsian vártam, hogy milyen lesz ez a 16 nap, bár őszintén megmondom, azzal már az elején tisztában voltam, hogy nem éppen én vagyok a legjobb alany a könyv hatékonyságának tesztelésére, mivel tudatos álmokból nincs hiányom, az általam kitapasztalt és kipróbált hatékony stratégiának köszönhetően.
Aztán az olvasás során körvonalazódott számomra az, amibe már korábban is belefutottam.
Sok szerző a tudatos álmodást nem abban az értelemben használja, ahogyan számomra evidens (az álmodó az álmodás közben tisztába kerül a ténnyel, hogy valójában teste az ágyban fekszik, ő pedig egy álomban van), hanem egyszerűen az álmokkal való tudatos munkát érti rajta.
Ez itt abból a szempontból zavaróbb, hogy időnként azért felbukkan a valódi tudatos álmodásról is néhány gondolat.
Nagy várakozással vettem kezembe Az útmutató álom könyvet, abban bízva, hogy a korábbi olvasmányokhoz képest egy jóval gyakorlatiasabb írást, a mindennapok során pedig beütemezhető feladatokat kap általa az olvasó.
A könyv arra vállalkozik, hogy 16 nap alatt bevezeti az embert az álmok hatékony felhasználásnak módszereibe. Azt írja „Tizenhat nap alatt elsajátíthatja a tudatos álmodást”. Ezután pedig megkezdődik a 16 napos program leírása, természetesen napokra bontva.
Egy nap feladatait 2-4 oldalon keresztül taglalja. Kíváncsian vártam, hogy milyen lesz ez a 16 nap, bár őszintén megmondom, azzal már az elején tisztában voltam, hogy nem éppen én vagyok a legjobb alany a könyv hatékonyságának tesztelésére, mivel tudatos álmokból nincs hiányom, az általam kitapasztalt és kipróbált hatékony stratégiának köszönhetően.
Aztán az olvasás során körvonalazódott számomra az, amibe már korábban is belefutottam.
Sok szerző a tudatos álmodást nem abban az értelemben használja, ahogyan számomra evidens (az álmodó az álmodás közben tisztába kerül a ténnyel, hogy valójában teste az ágyban fekszik, ő pedig egy álomban van), hanem egyszerűen az álmokkal való tudatos munkát érti rajta.
Ez itt abból a szempontból zavaróbb, hogy időnként azért felbukkan a valódi tudatos álmodásról is néhány gondolat.
„A TUDATOS ÁLOM EGY OLYAN ÁLLAPOTBA VEZET MINKET, AHOL TÖBB TUDATSÍKON EGYSZERRE DOLGOZHATUNK, ÉRZÉSEINKET NEM FOLYTJUK EL.”
„A TUDATOS ÁLOM EGY OLYAN ÁLLAPOTBA VEZET MINKET, AHOL TÖBB TUDATSÍKON EGYSZERRE DOLGOZHATUNK, ÉRZÉSEINKET NEM FOLYTJUK EL.”
A gyakorlatok nagy része abból áll, hogy az író által feltett kérdéseken kell elgondolkodnia az olvasónak önmagával, az életével és az álmaival kapcsolatban.
Ezek elég jó kérdések, és ez tekinthető pozitívumnak. Aki mélyebbre akar magában ásni, és foglalkozni szeretne ebben a formában az álmaival, érdemes átolvasnia őket, és elgondolkodnia rajtuk. Ilyenek, és ehhez hasonlóak:
-
Milyen elvárásokkal neveltek?
-
Milyen korlátokba sikerült már belenyugodnom?
-
Milyen terveket tudok magamnak középtávon felállítani, hogy állhatatosan követni tudjam őket?
-
Milyen helyzetekben nem tudok nemet mondani?
Azonban ha egy olyan ember lennék, aki most akar megismerkedni a tudatos álmodás hogyanjával és lehetőségeivel, igencsak nagy bajban találnám magam.
Ugyanis hiába szánok rá 16 napot arra, hogy végigvegyem a gyakorlatokat, nem túl valószínű, hogy ezeknek köszönhetően sikerülne tudatossá válnom egy álomban.
Ha mégis, az erős fogékonyságot jelezne a fázissal (tudatos álom/testen kívüli élmény) kapcsolatban. Ebben pedig azért vagyok ennyire biztos, mert egyetlen egy gyakorlat sem szolgálta ezt a célt.
Itt leginkább arról volt szó, hogy tegyünk fel kérdéseket, és figyeljük álmainkat, mert azokban megjelenik a válasz. Ez egyébként egy jól működő módszer, amit már mások is felfedeztek és hatékony eszközrendszereket dolgoztak ki ennek a lehetőségnek a kihasználására.
Ilyen például José Silva álomkontroll technikája, ami nekem nagyon jól működött és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Igazából engem ez győzött meg az álmokban lévő hatalmas erőforrás létezéséről, de egy idő után még jobban szerettem volna kihasználni ezt a lehetőséget.
Azt gondolom, hogy erre a legjobb eszköz a fázis.
A gyakorlatok nagy része abból áll, hogy az író által feltett kérdéseken kell elgondolkodnia az olvasónak önmagával, az életével és az álmaival kapcsolatban.
Ezek elég jó kérdések, és ez tekinthető pozitívumnak. Aki mélyebbre akar magában ásni, és foglalkozni szeretne ebben a formában az álmaival, érdemes átolvasnia őket, és elgondolkodnia rajtuk. Ilyenek, és ehhez hasonlóak:
-
Milyen elvárásokkal neveltek?
-
Milyen korlátokba sikerült már belenyugodnom?
-
Milyen terveket tudok magamnak középtávon felállítani, hogy állhatatosan követni tudjam őket?
-
Milyen helyzetekben nem tudok nemet mondani?
Azonban ha egy olyan ember lennék, aki most akar megismerkedni a tudatos álmodás hogyanjával és lehetőségeivel, igencsak nagy bajban találnám magam.
Ugyanis hiába szánok rá 16 napot arra, hogy végigvegyem a gyakorlatokat, nem túl valószínű, hogy ezeknek köszönhetően sikerülne tudatossá válnom egy álomban.
Ha mégis, az erős fogékonyságot jelezne a fázissal (tudatos álom/testen kívüli élmény) kapcsolatban. Ebben pedig azért vagyok ennyire biztos, mert egyetlen egy gyakorlat sem szolgálta ezt a célt.
Itt leginkább arról volt szó, hogy tegyünk fel kérdéseket, és figyeljük álmainkat, mert azokban megjelenik a válasz. Ez egyébként egy jól működő módszer, amit már mások is felfedeztek és hatékony eszközrendszereket dolgoztak ki ennek a lehetőségnek a kihasználására.
Ilyen például José Silva álomkontroll technikája, ami nekem nagyon jól működött és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Igazából engem ez győzött meg az álmokban lévő hatalmas erőforrás létezéséről, de egy idő után még jobban szerettem volna kihasználni ezt a lehetőséget.
Azt gondolom, hogy erre a legjobb eszköz a fázis.
„AZ ÁLMOK EGY CÉLT SZOLGÁLNAK: AZ ÖNTÖKÉLETESÍTÉST. AHHOZ, HOGY RÁTALÁLJAK A SAJÁT UTAMRA, LEHETSÉGES UTAK EZREIBŐL KELL KIVÁLASZTANOM A MEGFELELŐT. EZ AZ ÉNKERESÉS. EBBEN SEGÍTENEK ÁLMAINK.”
„AZ ÁLMOK EGY CÉLT SZOLGÁLNAK: AZ ÖNTÖKÉLETESÍTÉST. AHHOZ, HOGY RÁTALÁLJAK A SAJÁT UTAMRA, LEHETSÉGES UTAK EZREIBŐL KELL KIVÁLASZTANOM A MEGFELELŐT. EZ AZ ÉNKERESÉS. EBBEN SEGÍTENEK ÁLMAINK.”
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
INGYENES TUDATOS
ÁLMODÁS CSOMAG
MIT ÁRUL EL A LÉGZÉSED AZ ÁLMAIDRÓL?
Delphine Oudette és munkatársai (2018) kutatása azt mutatja, hogy a REM alvás alatti légzés nem véletlenszerű, hanem szoros kapcsolatban állhat az álomtartalommal. Különösen igaz ez a tudatos álmodókra, akik képesek irányítani álmaikat és testüket alvás közben. Ez a...
MEDITÁCIÓ A TUDATOS ÁLMOKÉRT
Elena Gerhardt és Benjamin Baird tanulmánya szerint a gyakori tudatos álmodás szorosan összefügg bizonyos meditációs stílusokkal, a meta-tudatossággal és a mindfulness egyes vonásaival. A kutatás online kérdőíves vizsgálatra épül, amelyben 635 résztvevő számolt be...
ALKOTÓ ÁLOM (1991)
Az Alkotó álom – Hogyan használjuk álmainkat a mindennapi életben? az a könyv, amely hidat akar verni a tudatos álmodás modern tudománya, a hétköznapi önismereti gyakorlat és a spirituális hagyományok közé. A tudatos álmodókat és az önfejlesztőket közvetlenül szólítja...



