DREAMSCAPE (1984)

DREAMSCAPE (1984)

Az álmok, és azon belül is a tudatos álmok rengeteg filmkészítőt megihlettek, már a ’80-as években is. Ennek egyik ékes példája a Dreamscape, magyarul Álomküzdők. Nézzük meg, miről is van szó.

 

Az álmok, és azon belül is a tudatos álmok rengeteg filmkészítőt megihlettek, már a ’80-as években is. Ennek egyik ékes példája a Dreamscape, magyarul Álomküzdők. Nézzük meg, miről is van szó.

 

„CSODÁS ADOTTSÁGAID VANNAK, TE MEG ELJÁTSZOD ŐKET.”

„CSODÁS ADOTTSÁGAID VANNAK, TE MEG ELJÁTSZOD ŐKET.”

Alex egy parapszichológiai képességekkel rendelkező fiatalember, akit régi kutatóorvosa felkeres, hogy felkínálja neki az új programjában való részvételt. Mivel Alex múltjában fellelhető néhány törvénybe ütköző cselekedet, amivel könnyedén sarokba tudják szorítani, kénytelen elvállalni a munkát.

 

A kutatás lényege, hogy két ember agyhullámait gépek segítségével úgy hangolják össze, hogy egyszerre legyenek REM szakaszban. Ebben az állapotban egy Alex képességeivel rendelkező személy be tud lépni a mellette alvó ember álmába.

 

Alex felkeresése előtt ezt már többször is sikeresen megtették, de most az ő segítségével akarnak továbbhaladni. A módszert leginkább lélekgyógyászati célokra használják, például lidérces álmok kezelésére.

 

Az egyik beteg Buddy, aki egyedül képtelen megbirkózni rémálmaival, ezért Eduardot, egy másik segítőt bíznak meg vele, hogy csatlakozzon hozzá. Nem minden működik azonban tökéletesen. Eduard nem tud rajta segíteni, és a kísérletbe bele is roppan.

 

Alex egy parapszichológiai képességekkel rendelkező fiatalember, akit régi kutatóorvosa felkeres, hogy felkínálja neki az új programjában való részvételt. Mivel Alex múltjában fellelhető néhány törvénybe ütköző cselekedet, amivel könnyedén sarokba tudják szorítani, kénytelen elvállalni a munkát.

 

A kutatás lényege, hogy két ember agyhullámait gépek segítségével úgy hangolják össze, hogy egyszerre legyenek REM szakaszban. Ebben az állapotban egy Alex képességeivel rendelkező személy be tud lépni a mellette alvó ember álmába.

 

Alex felkeresése előtt ezt már többször is sikeresen megtették, de most az ő segítségével akarnak továbbhaladni. A módszert leginkább lélekgyógyászati célokra használják, például lidérces álmok kezelésére.

 

Az egyik beteg Buddy, aki egyedül képtelen megbirkózni rémálmaival, ezért Eduardot, egy másik segítőt bíznak meg vele, hogy csatlakozzon hozzá. Nem minden működik azonban tökéletesen. Eduard nem tud rajta segíteni, és a kísérletbe bele is roppan.

 

„EZ ÁLOM, ALEX. MINDENT MEGTEHETSZ, AMIT CSAK AKARSZ. MÉG NEM JÖTTÉL RÁ?”

„EZ ÁLOM, ALEX. MINDENT MEGTEHETSZ, AMIT CSAK AKARSZ. MÉG NEM JÖTTÉL RÁ?”

Hamarosan kiderül, hogy a kísérletezésben a kormány emberei is érdekeltek, de erről egy kicsit később. Eközben Alex első gyakorlati feladataként az egyik paciens álmába lépve felderíti, hogy súlyos kisebbségi komplexusai miatt vannak szexuális jellegű panaszai.

 

Később rábeszéli a kísérlet vezetőjét, hogy engedje belépni Buddy álmába is. Ehhez annyi instrukciót kap, hogy mutassa meg a gyereknek az álomban, le tudja győzni azt, amitől fél.

 

Sikerül is nekik a rettegett kígyófejű szörnyet alaposan helybenhagyni, Buddy pedig megmenekül a rémálmaitól. A kutatás egy másik alanya, Tommy viszont veszélyes vizekre evez. Amikor egy idős nőn kellene segítenie álmában, végez vele. A film fő bonyodalmának alaptézise ugyanis éppen az, hogy:

 

Hamarosan kiderül, hogy a kísérletezésben a kormány emberei is érdekeltek, de erről egy kicsit később. Eközben Alex első gyakorlati feladataként az egyik paciens álmába lépve felderíti, hogy súlyos kisebbségi komplexusai miatt vannak szexuális jellegű panaszai.

 

Később rábeszéli a kísérlet vezetőjét, hogy engedje belépni Buddy álmába is. Ehhez annyi instrukciót kap, hogy mutassa meg a gyereknek az álomban, le tudja győzni azt, amitől fél.

 

Sikerül is nekik a rettegett kígyófejű szörnyet alaposan helybenhagyni, Buddy pedig megmenekül a rémálmaitól. A kutatás egy másik alanya, Tommy viszont veszélyes vizekre evez. Amikor egy idős nőn kellene segítenie álmában, végez vele. A film fő bonyodalmának alaptézise ugyanis éppen az, hogy:

 

„HA ÁLMODBAN MEGHALSZ, MEGHALSZ VALÓBAN.”

„HA ÁLMODBAN MEGHALSZ, MEGHALSZ VALÓBAN.”

Érdekes, hogy ez más íróknak is megmozgatta a fantáziáját, például Amy Plum írónőjét, miközben az Álomcsapdán dolgozott. Erre az elméletre azonban továbbra sincsenek bizonyítékok, bár egy ilyen esetet elég nehéz is lenne alátámasztani, az álmok intim jellegének köszönhetően.

 

(Az biztos, hogy vannak olyan álmaink, amelyekben meghalunk, reggel mégis felébredünk.) De éppen ez a bizonyíthatatlanság kelti fel a kormány titkosszolgálatainak figyelmét is, egy rendkívül diszkrét fegyvert látnak a lehetőségben. Szóval amíg Alex azon dolgozik, hogy mások álmába lépve segítsen rajtuk, Tommynak és megbízóinak teljesen más tervei vannak.

 

Érdekes, hogy ez más íróknak is megmozgatta a fantáziáját, például Amy Plum írónőjét, miközben az Álomcsapdán dolgozott. Erre az elméletre azonban továbbra sincsenek bizonyítékok, bár egy ilyen esetet elég nehéz is lenne alátámasztani, az álmok intim jellegének köszönhetően.

 

(Az biztos, hogy vannak olyan álmaink, amelyekben meghalunk, reggel mégis felébredünk.) De éppen ez a bizonyíthatatlanság kelti fel a kormány titkosszolgálatainak figyelmét is, egy rendkívül diszkrét fegyvert látnak a lehetőségben. Szóval amíg Alex azon dolgozik, hogy mások álmába lépve segítsen rajtuk, Tommynak és megbízóinak teljesen más tervei vannak.

 

„CSAK ÜL OTT MAGÁBAN AZ IRODÁBAN, ÉS DÖNTÉSEKET HOZ AZ ÁLMAI ALAPJÁN… BIZTOSAN NEM Ő AZ ELSŐ VEZETŐ, AKI KOMOLYAN VESZI AZ ÁLMAIT.”

„CSAK ÜL OTT MAGÁBAN AZ IRODÁBAN, ÉS DÖNTÉSEKET HOZ AZ ÁLMAI ALAPJÁN… BIZTOSAN NEM Ő AZ ELSŐ VEZETŐ, AKI KOMOLYAN VESZI AZ ÁLMAIT.”

Mivel az elnök régóta rémálmokkal küzd, arra hivatkoznak, hogy Tommy álmába lépve segít rajta, ezzel az érvvel pedig engedélyt kapnak, hogy bejussanak az elméjébe. Viszont valójában meg akarják ölni.

 

Az elnök álmai ugyanis rendszeresen atomkatasztrófákat formálnak, ő pedig ezen álmok hatására szeretné leállítani az atomprogramot, amit nem mindenki gondol jó ötletnek. Alex az elnök segítségére siet, és együttes erővel legyőzik Tommyt az álomban.

 

Mivel az elnök régóta rémálmokkal küzd, arra hivatkoznak, hogy Tommy álmába lépve segít rajta, ezzel az érvvel pedig engedélyt kapnak, hogy bejussanak az elméjébe. Viszont valójában meg akarják ölni.

 

Az elnök álmai ugyanis rendszeresen atomkatasztrófákat formálnak, ő pedig ezen álmok hatására szeretné leállítani az atomprogramot, amit nem mindenki gondol jó ötletnek. Alex az elnök segítségére siet, és együttes erővel legyőzik Tommyt az álomban.

 

„MIND ÚGY TARTJUK, HOGY A TERVBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK MÉRHETETLENÜL IZGALMASAK.”

„MIND ÚGY TARTJUK, HOGY A TERVBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK MÉRHETETLENÜL IZGALMASAK.”

A ’80-as évek hidegháborújában, amikor az emberek a paranormális jelenségek felé is nagyobb érdeklődést mutattak, érdekesnek és ígéretesnek mutatkozott a Dreamscape forgatókönyve.

 

Adva van benne minden, ami akkoriban különösen izgalmas volt: atomkatasztrófa, titkos ügynökök, titkos kísérletek, összeesküvés-elmélet, természetfeletti, rémálmok.

 

Ha az ember nem a mai filmekhez igazodó elvárásaival közelít hozzá, akkor egy teljesen nézhető, érdekes sci-fi thrillert láthat, ami a tudatos álmok iránt érdeklődőknek igazi csemege lehet.

 

A ’80-as évek hidegháborújában, amikor az emberek a paranormális jelenségek felé is nagyobb érdeklődést mutattak, érdekesnek és ígéretesnek mutatkozott a Dreamscape forgatókönyve.

 

Adva van benne minden, ami akkoriban különösen izgalmas volt: atomkatasztrófa, titkos ügynökök, titkos kísérletek, összeesküvés-elmélet, természetfeletti, rémálmok.

 

Ha az ember nem a mai filmekhez igazodó elvárásaival közelít hozzá, akkor egy teljesen nézhető, érdekes sci-fi thrillert láthat, ami a tudatos álmok iránt érdeklődőknek igazi csemege lehet.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

TE BENT MARADNÁL A FÁZISBAN?

TE BENT MARADNÁL A FÁZISBAN?

„A FÁZISBAN (TUDATOS ÁLOM/TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNY) ALVÁS KÖZBEN AZ ÖNTUDATOSSÁGÉRT FELELŐS KÖZPONTOK AKTIVÁLÓDNAK. EZÁLTAL MIKÖZBEN A TESTÜNK REGENERÁLÓDIK, ELKEZDÜNK ÉRZÉKELNI ÉS TUDATOSAN LÉTEZNI ÚGY, AHOGYAN A VALÓSÁGBAN.

A FÁZISBAN (TUDATOS ÁLOM/TESTEN KÍVÜLI ÉLMÉNY) ALVÁS KÖZBEN AZ ÖNTUDATOSSÁGÉRT FELELŐS KÖZPONTOK AKTIVÁLÓDNAK. EZÁLTAL MIKÖZBEN A TESTÜNK REGENERÁLÓDIK, ELKEZDÜNK ÉRZÉKELNI ÉS TUDATOSAN LÉTEZNI ÚGY, AHOGYAN A VALÓSÁGBAN.

Ez lehetőséget biztosít olyan élmények átélésére, amilyenekre a fizikai világban nincs módunk, köszönhetően a fázis képlékenységének.

 

Azon túl, hogy a fázis nem szokásos módja az önfejlesztésnek és az emberek életében felbukkanó feladatok és problémák megoldásának, sokan egyfajta virtuális valóságként tekintenek rá, ahol függetleníthetik magukat hétköznapi kötöttségeiktől, és szabadabban élhetnek.

 

Sok kutató és sci-fi író ezt az állapotot kizárólag valamilyen high-tech eszközzel látja megvalósíthatónak, miközben már számos ember túl van ilyen tapasztalatok megszerzésén, mindenféle kütyük igénybevétele nélkül.

 

Az élményt legtöbben tudatos álmodásnak nevezik, és különböző technikákat alkalmaznak eléréséhez. Mások egyszerűen spontán módon élik át a fázist.

 

Az olyan filmek, mint a Mátrix, és a Maniac, a fázis világát úgy mutatják be az embereknek, mint egy jövőben megvalósuló technológiai rendszert, ahová az emberek tetszésük szerint ki- és beléphetnek, hogy megtapasztaljanak a valóságtól eltérő, mesterségesen teremtett világokat.

 

Talán egyszer eljutunk arra a szintre, hogy ezt valóban meg tudjuk tenni. Ez sokakat aggaszt, és sokakban izgalmas kérdéseket és morális aggodalmakat indít el, amiből elgondolkodtató alkotások születnek. Ilyen a Black Mirror 3. évadának 4. része, a San Junipero.

 

Ne ijesszen el senkit, hogy rögtön a harmadik évadhoz ugrunk, a Black Mirror ugyanis egy antológia-sorozat, ami azt jelenti, hogy a részek között nincs összefüggés. Minden epizódót más szereplőgárda játszik el, eltérő valóságokban, eltérő történetekkel.

 

Így ez a rész is egy önálló sztori, megértéséhez nem szükséges a sorozatot elejétől követni. Egyébként a széria legtöbb része olyan világokat mutat be, ahol az információs technológia forradalmi változásokat eredményezett.

 

Ez lehetőséget biztosít olyan élmények átélésére, amilyenekre a fizikai világban nincs módunk, köszönhetően a fázis képlékenységének.

 

Azon túl, hogy a fázis nem szokásos módja az önfejlesztésnek és az emberek életében felbukkanó feladatok és problémák megoldásának, sokan egyfajta virtuális valóságként tekintenek rá, ahol függetleníthetik magukat hétköznapi kötöttségeiktől, és szabadabban élhetnek.

 

Sok kutató és sci-fi író ezt az állapotot kizárólag valamilyen high-tech eszközzel látja megvalósíthatónak, miközben már számos ember túl van ilyen tapasztalatok megszerzésén, mindenféle kütyük igénybevétele nélkül.

 

Az élményt legtöbben tudatos álmodásnak nevezik, és különböző technikákat alkalmaznak eléréséhez. Mások egyszerűen spontán módon élik át a fázist.

 

Az olyan filmek, mint a Mátrix, és a Maniac, a fázis világát úgy mutatják be az embereknek, mint egy jövőben megvalósuló technológiai rendszert, ahová az emberek tetszésük szerint ki- és beléphetnek, hogy megtapasztaljanak a valóságtól eltérő, mesterségesen teremtett világokat.

 

Talán egyszer eljutunk arra a szintre, hogy ezt valóban meg tudjuk tenni. Ez sokakat aggaszt, és sokakban izgalmas kérdéseket és morális aggodalmakat indít el, amiből elgondolkodtató alkotások születnek. Ilyen a Black Mirror 3. évadának 4. része, a San Junipero.

 

Ne ijesszen el senkit, hogy rögtön a harmadik évadhoz ugrunk, a Black Mirror ugyanis egy antológia-sorozat, ami azt jelenti, hogy a részek között nincs összefüggés. Minden epizódót más szereplőgárda játszik el, eltérő valóságokban, eltérő történetekkel.

 

Így ez a rész is egy önálló sztori, megértéséhez nem szükséges a sorozatot elejétől követni. Egyébként a széria legtöbb része olyan világokat mutat be, ahol az információs technológia forradalmi változásokat eredményezett.

 

SAN JUNIPERO TÖRTÉNETÉT NAGYON OKOSAN VEZETIK FEL.

SAN JUNIPERO TÖRTÉNETÉT NAGYON OKOSAN VEZETIK FEL.

Az elején még mit sem sejtve azt gondoljuk, hogy egyszerűen egy fiatal pár megismerkedéséről van szó, ami kissé klisésnek tűnik elsőre. A két karakter mégis zseniálisan lett megalkotva, és a szereplők is fantasztikusan hozzák azt a szintet, amit már nem igazán lehetne überelni.

 

Yorkie félénk, tapasztalatlan, okos és szűzies kisugárzása, természetes és esetlen megjelenésével párosítva, azonnal a néző szívébe lopja a karaktert. Ami meglepő, hogy ugyanezt a hatást éri el Kelly is, aki Yorkienak pont az ellentéte.

 

Vagányságával, nyíltságával és életszeretetével gyorsan magára vonja a figyelmet. Kettejük találkozása előrevetíti, hogy mindkettőjükben valamilyen változás fog bekövetkezni.

 

Ahogyan alakul a történet, a néző kezdi érezni, hogy itt valami jóval többről van szó, mint egy hagyományos szerelmi történetről. A finom utalások egészen a film végég bizonytalanságban tartják az embert, a cselekmény valódi hátterét illetően.

 

Miután Yorkiet nem hagyja nyugodni, hogy miről is maradna le, ha visszautasítaná Kelly egyéjszakás ajánlatát, beadja a derekát. Azonban ami Kellynek csak egy kaland a sok közül, az Yorkie számára jóval többet jelent. Ám később hiába próbálja utolérni, hosszú ideig sehol sem találja.

 

Az elején még mit sem sejtve azt gondoljuk, hogy egyszerűen egy fiatal pár megismerkedéséről van szó, ami kissé klisésnek tűnik elsőre. A két karakter mégis zseniálisan lett megalkotva, és a szereplők is fantasztikusan hozzák azt a szintet, amit már nem igazán lehetne überelni.

 

Yorkie félénk, tapasztalatlan, okos és szűzies kisugárzása, természetes és esetlen megjelenésével párosítva, azonnal a néző szívébe lopja a karaktert. Ami meglepő, hogy ugyanezt a hatást éri el Kelly is, aki Yorkienak pont az ellentéte.

 

Vagányságával, nyíltságával és életszeretetével gyorsan magára vonja a figyelmet. Kettejük találkozása előrevetíti, hogy mindkettőjükben valamilyen változás fog bekövetkezni.

 

Ahogyan alakul a történet, a néző kezdi érezni, hogy itt valami jóval többről van szó, mint egy hagyományos szerelmi történetről. A finom utalások egészen a film végég bizonytalanságban tartják az embert, a cselekmény valódi hátterét illetően.

 

Miután Yorkiet nem hagyja nyugodni, hogy miről is maradna le, ha visszautasítaná Kelly egyéjszakás ajánlatát, beadja a derekát. Azonban ami Kellynek csak egy kaland a sok közül, az Yorkie számára jóval többet jelent. Ám később hiába próbálja utolérni, hosszú ideig sehol sem találja.

 

AZTÁN SZÉPEN LASSAN LERÁNTJÁK A LEPLET SAN JUNIPERO VALÓDI TERMÉSZETÉRŐL.

AZTÁN SZÉPEN LASSAN LERÁNTJÁK A LEPLET SAN JUNIPERO VALÓDI TERMÉSZETÉRŐL.

Ez a hely ugyanis egy virtuális valóság, amihez az emberek önszántukból csatlakoznak, leginkább szórakozást keresve.

 

A város a 80-as éveket modellezi, a valóságban pedig valahol a nem túl távoli jövőben vagyunk. Yorkie és Kelly is jóval idősebbek San Junipero-i énjüknél, ráadásul Yorkie huszonegy éves korától kómában fekszik, autóbaleset következtében.

 

Ugyanis miután szüleinek coming  outolt, kénytelen volt autóval elmenekülni előlük. Kelly halálos beteg, az orvosok három hónapot jósoltak neki, és ennek hatására úgy döntött, hogy a fennmaradó idejét San Juniperoban tölti, és egyszerűen jól érzi magát.

 

Ez a hely ugyanis egy virtuális valóság, amihez az emberek önszántukból csatlakoznak, leginkább szórakozást keresve.

 

A város a 80-as éveket modellezi, a valóságban pedig valahol a nem túl távoli jövőben vagyunk. Yorkie és Kelly is jóval idősebbek San Junipero-i énjüknél, ráadásul Yorkie huszonegy éves korától kómában fekszik, autóbaleset következtében.

 

Ugyanis miután szüleinek coming  outolt, kénytelen volt autóval elmenekülni előlük. Kelly halálos beteg, az orvosok három hónapot jósoltak neki, és ennek hatására úgy döntött, hogy a fennmaradó idejét San Juniperoban tölti, és egyszerűen jól érzi magát.

 

A programot két módon lehet igénybe venni. Minden hétvégén, miközben az egyén hétköznap éli szokásos életét, de az is megoldható, hogy az ember halála után az örökkévalóságig San Juniperoban éljen tovább, vagy amíg önként véget nem vet ennek a virtuális létnek.

 

Yorkie szeretne örökké ebben a világban maradni, és erre igyekszik rábeszélni Kellyt is, akinek nem ilyen könnyű a helyzete. Ugyanis neki volt egy családja, lánya 39 éves korában elhunyt, amit a férjével nem tudtak feldolgozni. Férje önként lemondott San Junipero-ról amikor eltávozott, mivel lányukat sem tudták a programba juttatni.

 

Ezután Kelly úgy érzi, hogy elárulná családját, ha ő mégis az öröklétet választaná, ebben a virtuális mennyországban. Végül mégis úgy dönt, hogy marad, és ezzel záródik a film.

 

A programot két módon lehet igénybe venni. Minden hétvégén, miközben az egyén hétköznap éli szokásos életét, de az is megoldható, hogy az ember halála után az örökkévalóságig San Juniperoban éljen tovább, vagy amíg önként véget nem vet ennek a virtuális létnek.

 

Yorkie szeretne örökké ebben a világban maradni, és erre igyekszik rábeszélni Kellyt is, akinek nem ilyen könnyű a helyzete. Ugyanis neki volt egy családja, lánya 39 éves korában elhunyt, amit a férjével nem tudtak feldolgozni. Férje önként lemondott San Junipero-ról amikor eltávozott, mivel lányukat sem tudták a programba juttatni.

 

Ezután Kelly úgy érzi, hogy elárulná családját, ha ő mégis az öröklétet választaná, ebben a virtuális mennyországban. Végül mégis úgy dönt, hogy marad, és ezzel záródik a film.

 

A FORGATÓKÖNYV, A RENDEZÉS, A VÁGÁS, A CASTING, ÉS A SZÍNÉSZI JÁTÉK SEM HAGY KÍVÁNNIVALÓT MAGA UTÁN. ÉRDEMES MEGNÉZNI A FILMET, AMINEK A VÉGÉN SZÁMTALAN KÉRDÉS HAGY KESERÉDES UTÓÍZT AZ EMBER SZÁJÁBAN.

A FORGATÓKÖNYV, A RENDEZÉS, A VÁGÁS, A CASTING, ÉS A SZÍNÉSZI JÁTÉK SEM HAGY KÍVÁNNIVALÓT MAGA UTÁN. ÉRDEMES MEGNÉZNI A FILMET, AMINEK A VÉGÉN SZÁMTALAN KÉRDÉS HAGY KESERÉDES UTÓÍZT AZ EMBER SZÁJÁBAN.

    • Ezek közül a legégetőbb, hogy ha képesek vagyunk új világokat teremteni, és ugyanúgy létezni bennük, mint ahogyan ebben, akkor mi a különbség a két valóság között.

  •  

    • Ha pedig ezt megtesszük és kihasználjuk a lehetőséget, akkor a valódi világunk mennyire értékes, és mennyire lehet figyelmen kívül hagyni?

  •  

    • Egyáltalán, ha mi magunk is képesek vagyunk világokat teremteni, akkor tulajdonképpen mi az élet?

  •  

    • Ha pedig más dimenziókat teremtünk, akkor mi a helyzet ezzel az eredetivel? Tekinthető ez egyáltalán az eredetinek? Vagy ez is egy szimuláció, amiben részt veszünk, de nem 100%-os a tudatosságunk, ezért ezt észre sem vesszük?

 

    • Ezek közül a legégetőbb, hogy ha képesek vagyunk új világokat teremteni, és ugyanúgy létezni bennük, mint ahogyan ebben, akkor mi a különbség a két valóság között.

 

    • Ha pedig ezt megtesszük és kihasználjuk a lehetőséget, akkor a valódi világunk mennyire értékes, és mennyire lehet figyelmen kívül hagyni?

 

    • Egyáltalán, ha mi magunk is képesek vagyunk világokat teremteni, akkor tulajdonképpen mi az élet?

 

    • Ha pedig más dimenziókat teremtünk, akkor mi a helyzet ezzel az eredetivel? Tekinthető ez egyáltalán az eredetinek? Vagy ez is egy szimuláció, amiben részt veszünk, de nem 100%-os a tudatosságunk, ezért ezt észre sem vesszük?

 

Mielőtt nagyon belegabalyodnánk, és a távol-keleti tanoknál kötnénk ki, térjünk vissza egy éles kanyarral a jelenbe.

 

Manapság még nem léteznek olyan fejlett technológiák, amelyek  képesek lennének számunkra biztosítani ezt a létformát. Hogy valaha eljutunk-e idáig, az jó kérdés. Jelenleg azonban csak a fázis segítségével juthatunk hasonló tudatállapotba, ennek pedig megvannak a fiziológiai feltételei.

 

Tehát bármennyire is szeretnéd, nem maradhatsz végleg egy általad alkotott valóságban. Ugyanis jelenlegi tudásunk szerint ehhez a test alvó állapotában lévő REM szakaszra van szükségünk, ami nagyjából maximum 20 perces lehet.

 

De ha lehetne, Te választanád a virtuális mennyországot?

 

Mielőtt nagyon belegabalyodnánk, és a távol-keleti tanoknál kötnénk ki, térjünk vissza egy éles kanyarral a jelenbe.

 

Manapság még nem léteznek olyan fejlett technológiák, amelyek  képesek lennének számunkra biztosítani ezt a létformát. Hogy valaha eljutunk-e idáig, az jó kérdés. Jelenleg azonban csak a fázis segítségével juthatunk hasonló tudatállapotba, ennek pedig megvannak a fiziológiai feltételei.

 

Tehát bármennyire is szeretnéd, nem maradhatsz végleg egy általad alkotott valóságban. Ugyanis jelenlegi tudásunk szerint ehhez a test alvó állapotában lévő REM szakaszra van szükségünk, ami nagyjából maximum 20 perces lehet.

 

De ha lehetne, Te választanád a virtuális mennyországot?

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

HORSEHEAD (2014)

HORSEHEAD (2014)

Néhány bejegyzésben már volt szó olyan filmekről és könyvekről, amelyek alapkoncepciója  a fázisra (tudatos álom/testen kívüli élmény) vagy egy ahhoz nagyon hasonló tudatállapotra épül. Ilyen volt például a Paprika és az Álomcsapda. Ezúttal pedig egy izgalmas, francia készítésű misztikus horrorfilmről lesz szó, melynek alapja a tudatos álmodás, és az álmokat körülölelő szakrális légkör.

 

Horrorfilm lévén csak annak ajánlott a megtekintése, akinek nem okoz gondot az olyan képsorok látványa, amik erre a műfajra jellemzőek. Azonban fontos megjegyeznem, hogy egyszer sem éreztem azt, hogy nem bírom a látványt, pedig nem vagyok egy horrorfilm rajongó, szóval annyira azért nem mondanám brutálisnak.

 

Inkább egy elgondolkodtató művészfilmet akartak készíteni az alkotók a rémálmokról és a tudatos álmodásról, mint egy gyomorforgató iszonyúságot.

 

Egyébként a rémálmok és az alvási paralízis szemléltetésével nem várnak sokat, tulajdonképpen ezzel kezdődik a film. Érdekesség, hogy a fő lidércalakot valószínűleg a témában talán legismertebb kép, a Henry Fuseli által festett The Nightmare (1781) című művön látható ló ihlette.

 

Illetve ha a festményt jobban szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy ez a jelenet párszor a megszólalásig hasonló módon megelevenedik a filmben. A szoba hangulata, a lóalak, és a vörös textil egyértelműen visszaköszön ránk.

 

Néhány bejegyzésben már volt szó olyan filmekről és könyvekről, amelyek alapkoncepciója  a fázisra (tudatos álom/testen kívüli élmény) vagy egy ahhoz nagyon hasonló tudatállapotra épül. Ilyen volt például a Paprika és az Álomcsapda. Ezúttal pedig egy izgalmas, francia készítésű misztikus horrorfilmről lesz szó, melynek alapja a tudatos álmodás, és az álmokat körülölelő szakrális légkör.

 

Horrorfilm lévén csak annak ajánlott a megtekintése, akinek nem okoz gondot az olyan képsorok látványa, amik erre a műfajra jellemzőek. Azonban fontos megjegyeznem, hogy egyszer sem éreztem azt, hogy nem bírom a látványt, pedig nem vagyok egy horrorfilm rajongó, szóval annyira azért nem mondanám brutálisnak.

 

Inkább egy elgondolkodtató művészfilmet akartak készíteni az alkotók a rémálmokról és a tudatos álmodásról, mint egy gyomorforgató iszonyúságot.

 

Egyébként a rémálmok és az alvási paralízis szemléltetésével nem várnak sokat, tulajdonképpen ezzel kezdődik a film. Érdekesség, hogy a fő lidércalakot valószínűleg a témában talán legismertebb kép, a Henry Fuseli által festett The Nightmare (1781) című művön látható ló ihlette.

 

Illetve ha a festményt jobban szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy ez a jelenet párszor a megszólalásig hasonló módon megelevenedik a filmben. A szoba hangulata, a lóalak, és a vörös textil egyértelműen visszaköszön ránk.

 

A  központi szereplő Jessica, aki három évnyi távollét után hazautazik szüleihez, nagyanyja temetésére. Rendszeresen rémálmok gyötrik, amikkel egy tudatos álomban akar szembenézni.

 

Az egyetemen az álmok pszichofiziológiájáról folytat tanulmányokat, ami szerint az álmokat ugyanúgy fel lehet használni gyógykezelésre, mint a hipnózist. (Hasonlóról már volt szó a Maniac sorozat elemzésekor, illetve ebben a csomagban.)

 

Anyja szerint ez az egész csak sarlatánság, a lánya pedig nem képes szembenézni a valósággal, ezért menekül az álmok világába. Többek között ezért is elég rossz a viszonyuk, de ahogyan a cselekmény kezd kibontakozni, kapcsolatuknak jóval mélyebb rétegei és titkai is felszínre bukkannak.

 

Nem elég, hogy Jessica a rémálmoktól alig mer elaludni, az egész szituációt az teszi még komorabbá, hogy nagyanyja holttestét az ő szobája melletti helyiségben helyezték el. Lássuk be: ez nem éppen a legjobb szituáció az alvási paralízis leküzdésére.

 

Miután elidőzik nagyanyja mellet egy darabig, visszatér hálószobájába, és megpróbál elaludni. És itt láthatunk egy nagyon szemléletes jelenetet. Miközben Jessica az ágyban forgolódik, nem veszi észre, hogy tulajdonképpen már el is aludt, és nem a fizikai valóságot érzékeli.

 

Ez olykor a valóságban is megesik velünk, és ez is azt bizonyítja, hogy az elme önmagában a legtöbb esetben mennyire nem tudja megkülönböztetni az álomvilágot a valóságtól.

 

A  központi szereplő Jessica, aki három évnyi távollét után hazautazik szüleihez, nagyanyja temetésére. Rendszeresen rémálmok gyötrik, amikkel egy tudatos álomban akar szembenézni.

 

Az egyetemen az álmok pszichofiziológiájáról folytat tanulmányokat, ami szerint az álmokat ugyanúgy fel lehet használni gyógykezelésre, mint a hipnózist. (Hasonlóról már volt szó a Maniac sorozat elemzésekor, illetve ebben a csomagban.)

 

Anyja szerint ez az egész csak sarlatánság, a lánya pedig nem képes szembenézni a valósággal, ezért menekül az álmok világába. Többek között ezért is elég rossz a viszonyuk, de ahogyan a cselekmény kezd kibontakozni, kapcsolatuknak jóval mélyebb rétegei és titkai is felszínre bukkannak.

 

Nem elég, hogy Jessica a rémálmoktól alig mer elaludni, az egész szituációt az teszi még komorabbá, hogy nagyanyja holttestét az ő szobája melletti helyiségben helyezték el. Lássuk be: ez nem éppen a legjobb szituáció az alvási paralízis leküzdésére.

 

Miután elidőzik nagyanyja mellet egy darabig, visszatér hálószobájába, és megpróbál elaludni. És itt láthatunk egy nagyon szemléletes jelenetet. Miközben Jessica az ágyban forgolódik, nem veszi észre, hogy tulajdonképpen már el is aludt, és nem a fizikai valóságot érzékeli.

 

Ez olykor a valóságban is megesik velünk, és ez is azt bizonyítja, hogy az elme önmagában a legtöbb esetben mennyire nem tudja megkülönböztetni az álomvilágot a valóságtól.

 

„JESSICA, REMÉLEM EZ A SZERÉNY PROJEKT SEGÍT MEGTALÁLNI NYUGALMADAT ÁLMAIDBAN.”

„JESSICA, REMÉLEM EZ A SZERÉNY PROJEKT SEGÍT MEGTALÁLNI NYUGALMADAT ÁLMAIDBAN.”

Még a film elején kap egy könyvet Jessica, ami a tudatos álmodás elsajátításáról szól, és a kezek szemügyre vételét, valamint a felébredés utáni azonnali visszaalvást javasolja.

 

Ez mind valóban nagyon hasznos, de olyan gyógyszerek használata, amelyek könnyen alvásba juttatnak, már kevésbé, bármennyire is divatos bizonyos körökben.

 

Mindenesetre ezeknek a módszereknek köszönhetően sikerül tudatosan álmodnia, és előre eltervezett szándékához híven találkozik elhunyt nagyanyjával.

 

Ez különösen ügyes húzás a filmtől, mert egy fontos folyamatot mutat be: Jessica tudja miért akar tudatosan álmodni, és meg is valósítja álmában a célját.

 

Még a nagyi eltorzult arcát is sikerül megváltoztatnia, ami még egy plusz pont. Illetve próbál tőle információt szerezni, ami szintén dicséretes. Sok gyakorló elé állít követendő példát Jessica szinte már profi megközelítése.

 

Komolyra fordítva a szót, és visszatérve a film cselekményére, kiderül, hogy Jessica elhunyt felmenőjét szintén súlyos rémálmok gyötörték (kár, hogy ő nem olvasta azt a tudatos álmodásról szóló könyvet).

 

Miután Jessica az ébrenléti világban és az álmok világában is megpróbál a dolgok mélyére ásni, egy mély és sötét tragédia kezd körvonalazódni, amit Jessica anyja megpróbál eltitkolni. Ennek érdekében még azt is próbálja megakadályozni, hogy lánya képes legyen álmodni.

 

Nem mindennapi titkokra derül fény, és a történet vége sem éppen happy end, bár egy horrorfilmtől ez nem is éppen elvárás. Leírhatnám, hogyan jutunk el a végkifejletig, és mi a zárás, de akkor semmi izgalom nem maradna a film nézése közben az olvasónak, ezt az élményt pedig nem akarom elvenni, úgyhogy a cselekményről most ennyit.

 

Ugyanis akit érdekel a tudatos álmodás, és a természetfeletti, valamint nem riad vissza néhány horrorisztikus képsortól, annak mindenképpen érdemes megnéznie. Legalább egyszer, ízlés szerint popcornnal, vagy chipsszel.

 

Még a film elején kap egy könyvet Jessica, ami a tudatos álmodás elsajátításáról szól, és a kezek szemügyre vételét, valamint a felébredés utáni azonnali visszaalvást javasolja.

 

Ez mind valóban nagyon hasznos, de olyan gyógyszerek használata, amelyek könnyen alvásba juttatnak, már kevésbé, bármennyire is divatos bizonyos körökben.

 

Mindenesetre ezeknek a módszereknek köszönhetően sikerül tudatosan álmodnia, és előre eltervezett szándékához híven találkozik elhunyt nagyanyjával.

 

Ez különösen ügyes húzás a filmtől, mert egy fontos folyamatot mutat be: Jessica tudja miért akar tudatosan álmodni, és meg is valósítja álmában a célját.

 

Még a nagyi eltorzult arcát is sikerül megváltoztatnia, ami még egy plusz pont. Illetve próbál tőle információt szerezni, ami szintén dicséretes. Sok gyakorló elé állít követendő példát Jessica szinte már profi megközelítése.

 

Komolyra fordítva a szót, és visszatérve a film cselekményére, kiderül, hogy Jessica elhunyt felmenőjét szintén súlyos rémálmok gyötörték (kár, hogy ő nem olvasta azt a tudatos álmodásról szóló könyvet).

 

Miután Jessica az ébrenléti világban és az álmok világában is megpróbál a dolgok mélyére ásni, egy mély és sötét tragédia kezd körvonalazódni, amit Jessica anyja megpróbál eltitkolni. Ennek érdekében még azt is próbálja megakadályozni, hogy lánya képes legyen álmodni.

 

Nem mindennapi titkokra derül fény, és a történet vége sem éppen happy end, bár egy horrorfilmtől ez nem is éppen elvárás. Leírhatnám, hogyan jutunk el a végkifejletig, és mi a zárás, de akkor semmi izgalom nem maradna a film nézése közben az olvasónak, ezt az élményt pedig nem akarom elvenni, úgyhogy a cselekményről most ennyit.

 

Ugyanis akit érdekel a tudatos álmodás, és a természetfeletti, valamint nem riad vissza néhány horrorisztikus képsortól, annak mindenképpen érdemes megnéznie. Legalább egyszer, ízlés szerint popcornnal, vagy chipsszel.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

EZ IS ÉRDEKELHET

EZ IS ÉRDEKELHET

DOCTOR STRANGE (2016)

DOCTOR STRANGE (2016)

„Felejtsen el mindent, amit tud.”

 

Dr. Strange a MARVEL univerzum egy szuperhőse, a fázis szempontjából pedig azért érdemes foglalkoznunk vele, mert a szuper erővel rendelkező hősök között ő az egyik, aki szorosan köthető a fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) világához. Nem sok mainstream filmben hangzik el az asztrális projekció, és a multiverzumhoz köthető elméletek reklámozása sem egy bevett hollywoodi fogás, bár azért ha alaposabban utána járunk, kiderül, hogy egyre felkapottabb a téma – szerencsére.

 

„Maga egy kulcslyukon keresztül látja a világot.”

 

Szóval 2016-ban izgatottan süppedtem a mozi székébe, és oly’ büszke voltam, hogy végre egy olyan nagyszabású filmes adaptációt láthatok, amely a szívemhez legközelebb álló témát választotta alapjául történetének.  Persze Dr. Strange karakterével nem 2016-ban találkozhatott először a nagyérdemű, hiszen ez már 1963 júliusában megtörtént, természetesen képregény formájában. Innen hosszú út vezetett a mozivászonig, ahol a legtöbben kapcsolatba kerültek okkultistánkkal.

 

„Azt hiszi tudja hogyan működik a világ.”

 

Dr. Strange a történet elején egy megrögzött materialista sebész, aki balesetet szenved. Mivel a modern orvostudomány nem képes maradéktalanul helyreállítani sérüléseit, kétségbeesetten keresni kezdi gyógyulásának kulcsát. Csak egy emberről hall, aki hasonló súlyosságú, lehetetlennek tűnő helyzetéből teljesen meggyógyult, ő Jonathan.

 

Miután felkeresi, Jonathan elmeséli, hogy egy távol keleti guru segített rajta, Kamar Taj-ban. Strange elutazik Nepálba a gyógyulás reményével. Itt aztán rájön, hogy a világ jóval több, mint amit a tudományos életén keresztül megismert belőle.

 

Muszáj megjegyeznem, hogy bár a tudatos álmodás már 1975 óta tudományosan bizonyított tény (a tudatos álomhoz pedig szorosan kapcsolódik a testen kívüli élmény, ill. az asztrális projekció, bővebben itt), e felett az egyébként szintén a tudományos kutatások eredményeiben bízó szkeptikusok előszeretettel el szoktak siklani…

 

Mindenesetre a filmben ez nem csak egy a társadalmunkban széleskörűen elfogadott logikátlan érvelés eredménye, hiszen mint már említettem, a karakter már 1963-ban megszületett, amikor a hozzám hasonlók még nem bújhattak a tudományos bizonyítékok mögé, hogy onnan ijedten a kétkedő tömegeknek jó szándékúan bizonygassák az igazságot, miszerint a tudatos álmodás nem egy New Age-s hókuszpókusz, hanem a valóság szerves része.

 

Tehát szegény Dr. Strange bármennyire is jártas a tudomány világában, az ő idejében a fázist (tudatos álom/testen kívüli élmény) még nem bizonyították, ezért jogosan érez feszültséget a guru magyarázatait hallgatva.

 

Szkepticizmusa azonban gyorsan megváltozik, amikor a mester egy ütés erejével kizökkenti fizikai testéből, ő pedig teljes tudatossággal megtapasztalja a testen kívüli élményt, és átlép az asztrális síkra.

 

„Ilyet is látott már bóvli-boltokban?”

 

„Felejtsen el mindent, amit tud.”

 

Dr. Strange a MARVEL univerzum egy szuperhőse, a fázis szempontjából pedig azért érdemes foglalkoznunk vele, mert a szuper erővel rendelkező hősök között ő az egyik, aki szorosan köthető a fázis (tudatos álom/testen kívüli élmény) világához. Nem sok mainstream filmben hangzik el az asztrális projekció, és a multiverzumhoz köthető elméletek reklámozása sem egy bevett hollywoodi fogás, bár azért ha alaposabban utána járunk, kiderül, hogy egyre felkapottabb a téma – szerencsére.

 

„Maga egy kulcslyukon keresztül látja a világot.”

 

Szóval 2016-ban izgatottan süppedtem a mozi székébe, és oly’ büszke voltam, hogy végre egy olyan nagyszabású filmes adaptációt láthatok, amely a szívemhez legközelebb álló témát választotta alapjául történetének.  Persze Dr. Strange karakterével nem 2016-ban találkozhatott először a nagyérdemű, hiszen ez már 1963 júliusában megtörtént, természetesen képregény formájában. Innen hosszú út vezetett a mozivászonig, ahol a legtöbben kapcsolatba kerültek okkultistánkkal.

 

„Azt hiszi tudja hogyan működik a világ.”

 

Dr. Strange a történet elején egy megrögzött materialista sebész, aki balesetet szenved. Mivel a modern orvostudomány nem képes maradéktalanul helyreállítani sérüléseit, kétségbeesetten keresni kezdi gyógyulásának kulcsát. Csak egy emberről hall, aki hasonló súlyosságú, lehetetlennek tűnő helyzetéből teljesen meggyógyult, ő Jonathan.

 

Miután felkeresi, Jonathan elmeséli, hogy egy távol keleti guru segített rajta, Kamar Taj-ban. Strange elutazik Nepálba a gyógyulás reményével. Itt aztán rájön, hogy a világ jóval több, mint amit a tudományos életén keresztül megismert belőle.

 

Muszáj megjegyeznem, hogy bár a tudatos álmodás már 1975 óta tudományosan bizonyított tény (a tudatos álomhoz pedig szorosan kapcsolódik a testen kívüli élmény, ill. az asztrális projekció, bővebben itt), e felett az egyébként szintén a tudományos kutatások eredményeiben bízó szkeptikusok előszeretettel el szoktak siklani…

 

Mindenesetre a filmben ez nem csak egy a társadalmunkban széleskörűen elfogadott logikátlan érvelés eredménye, hiszen mint már említettem, a karakter már 1963-ban megszületett, amikor a hozzám hasonlók még nem bújhattak a tudományos bizonyítékok mögé, hogy onnan ijedten a kétkedő tömegeknek jó szándékúan bizonygassák az igazságot, miszerint a tudatos álmodás nem egy New Age-s hókuszpókusz, hanem a valóság szerves része.

 

Tehát szegény Dr. Strange bármennyire is jártas a tudomány világában, az ő idejében a fázist (tudatos álom/testen kívüli élmény) még nem bizonyították, ezért jogosan érez feszültséget a guru magyarázatait hallgatva.

 

Szkepticizmusa azonban gyorsan megváltozik, amikor a mester egy ütés erejével kizökkenti fizikai testéből, ő pedig teljes tudatossággal megtapasztalja a testen kívüli élményt, és átlép az asztrális síkra.

 

„Ilyet is látott már bóvli-boltokban?”

 

ASZTRÁLTEST KIÜTÉSE A TESTBŐL

ASZTRÁLTEST KIÜTÉSE A TESTBŐL

Dr. Strange szkepticizmusa abban a pillanatban törik darabokra, amikor mestere egy ütéssel elválasztja az asztráltestét a fizikaitól. Erről az eljárásról Carlos Castaneda műveiben olvashatunk, talán innen jött az ötlet is, ugyanis máshol nem találkoztam hasonlóval.

 

Mielőtt leszaladnál kötekedni az utcára, hátha valakitől olyat kapsz,  amitől hirtelen a fázisban találod magad, elárulok két tudnivalót ezzel kapcsolatban: a fázisba lépéshez szerencsére nem kell ilyen eszközökhöz folyamodnod, illetve a gyakorlatban sem túl valószínű (értsd így: egyáltalán nem), hogy ez működik.

 

Ha valakinek mégis sikerül, kérem jelezze felém, és akkor rommá veretem magam én is.

 

Dr. Strange szkepticizmusa abban a pillanatban törik darabokra, amikor mestere egy ütéssel elválasztja az asztráltestét a fizikaitól. Erről az eljárásról Carlos Castaneda műveiben olvashatunk, talán innen jött az ötlet is, ugyanis máshol nem találkoztam hasonlóval.

 

Mielőtt leszaladnál kötekedni az utcára, hátha valakitől olyat kapsz,  amitől hirtelen a fázisban találod magad, elárulok két tudnivalót ezzel kapcsolatban: a fázisba lépéshez szerencsére nem kell ilyen eszközökhöz folyamodnod, illetve a gyakorlatban sem túl valószínű (értsd így: egyáltalán nem), hogy ez működik.

 

Ha valakinek mégis sikerül, kérem jelezze felém, és akkor rommá veretem magam én is.

 

GYŰRŰKKEL VALÓ UTAZÁS AZ UNIVERZUMOK KÖZÖTT

GYŰRŰKKEL VALÓ UTAZÁS AZ UNIVERZUMOK KÖZÖTT

Mind ez idáig úgy éreztem, hogy erről is írok pár sort, de mire ide jutottam, rájöttem: teljesen felesleges.

 

Mind ez idáig úgy éreztem, hogy erről is írok pár sort, de mire ide jutottam, rájöttem: teljesen felesleges.

ASSZISZTÁLÁS MŰTÉT KÖZBEN AZ ASZTRÁLIS VILÁGBÓL

ASSZISZTÁLÁS MŰTÉT KÖZBEN AZ ASZTRÁLIS VILÁGBÓL

Miközben Strangen életmentő műtéti beavatkozást hajt végre kedvese, ő megjelenik az asztrális testében és utasításokkal látja el a doktornőt.

 

Bármennyire is tetszetős jelenet a filmben, senkinek sem sikerült még megjelenni mások előtt a fázis világából a valóságba. Talán vannak, akik most felháborodva olvassák soraimat, nekik akkor legyen ez egy kihívás.

 

Miközben Strangen életmentő műtéti beavatkozást hajt végre kedvese, ő megjelenik az asztrális testében és utasításokkal látja el a doktornőt.

 

Bármennyire is tetszetős jelenet a filmben, senkinek sem sikerült még megjelenni mások előtt a fázis világából a valóságba. Talán vannak, akik most felháborodva olvassák soraimat, nekik akkor legyen ez egy kihívás.

 

REJTETT KOLOSTOROKBAN ŐRZÖTT TITKOS TUDÁS

REJTETT KOLOSTOROKBAN ŐRZÖTT TITKOS TUDÁS

Bármennyire is divatos és tetszetős bizonyos körökben, ki kell ábrándítanom (vagy megnyugtatnom) a fejlődni vágyókat: nem kell eldugott keleti kolostorokba menni, és titkos, megbarnult lapú kódexeket olvasni a fázis elsajátításához.

 

Ezt rengeteg kísérleti szeminárium bizonyította a világ számos nagyvárosából. Magyarországon is sokan megtanulták a fázisozáshoz szükséges tudnivalókat, akik a gyakorlatban is képesek megvalósítani ezt az elkülönült érzéssel járó tudatállapotot.

 

Az emberekben viszont érthetően él az egzotikus kultúrákhoz és tanokhoz való vonzódás, lévén, hogy a fázissal kapcsolatos tanok elterjedését sokan leginkább ezekhez a kultúrákhoz kötik.

 

Bármennyire is divatos és tetszetős bizonyos körökben, ki kell ábrándítanom (vagy megnyugtatnom) a fejlődni vágyókat: nem kell eldugott keleti kolostorokba menni, és titkos, megbarnult lapú kódexeket olvasni a fázis elsajátításához.

 

Ezt rengeteg kísérleti szeminárium bizonyította a világ számos nagyvárosából. Magyarországon is sokan megtanulták a fázisozáshoz szükséges tudnivalókat, akik a gyakorlatban is képesek megvalósítani ezt az elkülönült érzéssel járó tudatállapotot.

 

Az emberekben viszont érthetően él az egzotikus kultúrákhoz és tanokhoz való vonzódás, lévén, hogy a fázissal kapcsolatos tanok elterjedését sokan leginkább ezekhez a kultúrákhoz kötik.

 

A FÁZISBA VALÓ KÖNNYŰ BE- ÉS KILÉPÉS A TUDATOSSÁG TELJES MEGŐRZÉSÉVEL

A FÁZISBA VALÓ KÖNNYŰ BE- ÉS KILÉPÉS A TUDATOSSÁG TELJES MEGŐRZÉSÉVEL

Talán ezzel kellett volna kezdeni, hiszen ezzel kapcsolatban él a legtöbb félreértés az emberek fejében. Az egyetlen nagy gondom a filmmel, az asztrális világba való teljesen logikátlan, hirtelen utazgatás.

 

A legtöbbször úgy tűnik, hogy Strangeék a fizikai testüket is utaztatják, máskor ez egyértelműen el van különítve. Az pedig, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra utazgatnak ide – oda a világok között, azt a feltételezést keltheti az érdeklődőkben, hogy ha nem is ennyire és ilyen módon, de ha tényleg létezik is az asztrálprojekció, az nem lehet túl bonyolult.

 

„Biztosan csak azért nem ennyire elterjedt ez az egész, mert a hozzá szükséges titkokat féltve őrzik” – gondolhatja a gyanútlan lelkes néző. A valóság sokkal egyszerűbb, és kevésbé izgalmas.

 

A fázis azért nem tudott elterjedni (még) a nyugati kultúrában, mert a legtöbb ember hinni sem mer benne, mivel rengeteg téves elképzelés kering a köztudatban.

 

Másrészt, ha valaki ennek ellenére mégis képes előítélet mentesen nyílt maradni, a néhány spontán élménytől eltekintve tennie kell a fázisért, és még ha nem is túl bonyolult és megerőltető dolgokat, az egyre inkább instant megoldásokat előnyben részesítő emberekben ez hátráltatja a komoly elhatározást.

 

Kár, mert igazán megéri. Addig is maradnak a filmek, és az ábrándozás. De ha mégsem szeretnél ebbe belenyugodni, elárulom: a fázis világa bárki számára elérhető.

 

Talán ezzel kellett volna kezdeni, hiszen ezzel kapcsolatban él a legtöbb félreértés az emberek fejében. Az egyetlen nagy gondom a filmmel, az asztrális világba való teljesen logikátlan, hirtelen utazgatás.

 

A legtöbbször úgy tűnik, hogy Strangeék a fizikai testüket is utaztatják, máskor ez egyértelműen el van különítve. Az pedig, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra utazgatnak ide – oda a világok között, azt a feltételezést keltheti az érdeklődőkben, hogy ha nem is ennyire és ilyen módon, de ha tényleg létezik is az asztrálprojekció, az nem lehet túl bonyolult.

 

„Biztosan csak azért nem ennyire elterjedt ez az egész, mert a hozzá szükséges titkokat féltve őrzik” – gondolhatja a gyanútlan lelkes néző. A valóság sokkal egyszerűbb, és kevésbé izgalmas.

 

A fázis azért nem tudott elterjedni (még) a nyugati kultúrában, mert a legtöbb ember hinni sem mer benne, mivel rengeteg téves elképzelés kering a köztudatban.

 

Másrészt, ha valaki ennek ellenére mégis képes előítélet mentesen nyílt maradni, a néhány spontán élménytől eltekintve tennie kell a fázisért, és még ha nem is túl bonyolult és megerőltető dolgokat, az egyre inkább instant megoldásokat előnyben részesítő emberekben ez hátráltatja a komoly elhatározást.

 

Kár, mert igazán megéri. Addig is maradnak a filmek, és az ábrándozás. De ha mégsem szeretnél ebbe belenyugodni, elárulom: a fázis világa bárki számára elérhető.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

PAPRIKA (2006)

PAPRIKA (2006)

Miután túl vagyunk a Maniac és az Álomcsapda boncolgatásán, következzen ismét egy igazi különlegesség, ami felkeltheti a fázishoz (tudatos álom/testen kívüli élmény) vonzódók figyelmét.

 

Nyugalom, semmi kötődése nincs a filmnek a zöldséghez. Viszont helyette kapunk egy izgalmas és elgondolkodtató japán animációs művet, egy bűnügyi thrillert, aminek leginkább a tudatos álmodáshoz van köze, és szerencsére a kivitelezése is nagyon jó minőségű.

 

A történet röviden:

 

Néhány kutató elkészít egy fejre illeszthető eszközt (DC-mini), amellyel képesek rögzíteni az álmokat, később pedig vissza tudják nézni azokat. Sőt, arra is képessé válnak, hogy újra belépjenek az álomba, akár nappali ébrenlétből közvetlenül.

 

(Különös, hogy valamiért a filmkészítők úgy gondolták, ettől függetlenül egyszerre mozoghat az ember teste a valóságban, úgy, ahogyan az álomban, ami természetesen olykor komoly balesetekhez vezet.)

 

Nem sokat kell várnunk a film alapvető komplikációjáig,  ugyanis hamarosan ellopják a készüléket, amivel az előzőleg felsorolt felhasználási területeken túl még mások álmába is be lehet lépni.

 

A sztori odáig fejlődik, hogy hirtelen rengeteg ember kerül más álmába, amik ezáltal összekeverednek, és a szereplők nem értik, hogy mit keresnek egymás víziójában. Tokió egy kollektív rémálom színhelyévé változik, amiből Paprika igyekszik kihozni az ott élőket.

 

(Paprika létformája már önmagában is egy izgalmas elgondolás, de most nem lövöm le a meglepetést előre. Azonban már most leszögezném: ezt a filmet mindenképpen érdemes megnézni.)

 

Persze mindeközben a kutatók próbálják megtalálni a tolvajt, aki irányítja az egész folyamatot, és szándékosan okoz zavart az emberek álmaiban.

Miután túl vagyunk a Maniac és az Álomcsapda boncolgatásán, következzen ismét egy igazi különlegesség, ami felkeltheti a fázishoz (tudatos álom/testen kívüli élmény) vonzódók figyelmét.

 

Nyugalom, semmi kötődése nincs a filmnek a zöldséghez. Viszont helyette kapunk egy izgalmas és elgondolkodtató japán animációs művet, egy bűnügyi thrillert, aminek leginkább a tudatos álmodáshoz van köze, és szerencsére a kivitelezése is nagyon jó minőségű.

 

A történet röviden:

 

Néhány kutató elkészít egy fejre illeszthető eszközt (DC-mini), amellyel képesek rögzíteni az álmokat, később pedig vissza tudják nézni azokat. Sőt, arra is képessé válnak, hogy újra belépjenek az álomba, akár nappali ébrenlétből közvetlenül.

 

(Különös, hogy valamiért a filmkészítők úgy gondolták, ettől függetlenül egyszerre mozoghat az ember teste a valóságban, úgy, ahogyan az álomban, ami természetesen olykor komoly balesetekhez vezet.)

 

Nem sokat kell várnunk a film alapvető komplikációjáig,  ugyanis hamarosan ellopják a készüléket, amivel az előzőleg felsorolt felhasználási területeken túl még mások álmába is be lehet lépni.

 

A sztori odáig fejlődik, hogy hirtelen rengeteg ember kerül más álmába, amik ezáltal összekeverednek, és a szereplők nem értik, hogy mit keresnek egymás víziójában. Tokió egy kollektív rémálom színhelyévé változik, amiből Paprika igyekszik kihozni az ott élőket.

 

(Paprika létformája már önmagában is egy izgalmas elgondolás, de most nem lövöm le a meglepetést előre. Azonban már most leszögezném: ezt a filmet mindenképpen érdemes megnézni.)

 

Persze mindeközben a kutatók próbálják megtalálni a tolvajt, aki irányítja az egész folyamatot, és szándékosan okoz zavart az emberek álmaiban.

Ebben a történetben is fájó pont, hogy hiába tudják a szereplők, hogy egy álomban vannak, nem próbálják meg teljességgel irányítani azt. Ehelyett inkább elmenekülnek…

 

Tehát miért is érdemes megnézni a filmet? Őszintén szólva nehezemre esett, hogy leüljek és a monitor elé szögezzem magam 1 órán és 26 percen keresztül. Ez főként a hétköznap esti időzítésnek köszönhető, valamint annak, hogy magam sem tudom megmondani miért, de nem sokat vártam ettől a másfél órától.

 

Ehhez képest nagyon pozitívan csalódtam, mind a történet felépítésében, mind a kivitelezésben. De ami az egészet megfűszerezte, hogy volt a filmben nem kevés olyan mondat és jelenet, amire még így is felkaptam a fejem. Néhány ezek közül:

 

Amikor két szereplő, akik egymással harcolnak az álomban Paprikáért és közben egy testben vannak, mint egy sziámi ikerpár, az valami zseniális szerintem!

 

Ebben a történetben is fájó pont, hogy hiába tudják a szereplők, hogy egy álomban vannak, nem próbálják meg teljességgel irányítani azt. Ehelyett inkább elmenekülnek…

 

Tehát miért is érdemes megnézni a filmet? Őszintén szólva nehezemre esett, hogy leüljek és a monitor elé szögezzem magam 1 órán és 26 percen keresztül. Ez főként a hétköznap esti időzítésnek köszönhető, valamint annak, hogy magam sem tudom megmondani miért, de nem sokat vártam ettől a másfél órától.

 

Ehhez képest nagyon pozitívan csalódtam, mind a történet felépítésében, mind a kivitelezésben. De ami az egészet megfűszerezte, hogy volt a filmben nem kevés olyan mondat és jelenet, amire még így is felkaptam a fejem. Néhány ezek közül:

 

Amikor két szereplő, akik egymással harcolnak az álomban Paprikáért és közben egy testben vannak, mint egy sziámi ikerpár, az valami zseniális szerintem!

 

Vagy amikor egy karakter Paprikába belenyúl a ruháján keresztül, és lehántja róla a bőrét ruhástól, ő pedig meztelenül esik a padlóra. Ettől a látványtól eléggé elkerekednek az ember szemei.

 

Amikor pedig Paprika magába szívja a gonoszságot az álomban, ezzel megerősödve és a gonoszt legyengítve… Nos, azok is nagyon ötletes és látványos képsorok. Érdemes  egyszer kipróbálni egy tudatos álomban!

 

Persze nem csak a jelenetek okoznak kellemes meglepetést, hanem a szereplők szájából elhangzó gondolatok is alkalmasak rá, hogy az ember élvezettel adja át magát a filmnek, és mélyebb elmélkedésbe kezdjen. Könnyedén leszűrhető, hogy a készítők maguk is járatosak valamelyest az álmok világában. Például:

 

„A kín valódi.” – Mondja ezt az egyik figura, miután az álomban eltalálja egy lövedék.

 

„Biztos, hogy ez a valódi világ?” – Kérdezik egymástól, miután felébrednek. Kár, hogy nem tesztelik le szakszerűen, csak nevetnek a nem sokkal korábban elcsattant pofon valószerűségén…

 

Nézzük meg, hogy az alapvető motívumok mennyire állják meg helyüket a valóságban:

 

Vagy amikor egy karakter Paprikába belenyúl a ruháján keresztül, és lehántja róla a bőrét ruhástól, ő pedig meztelenül esik a padlóra. Ettől a látványtól eléggé elkerekednek az ember szemei.

 

Amikor pedig Paprika magába szívja a gonoszságot az álomban, ezzel megerősödve és a gonoszt legyengítve… Nos, azok is nagyon ötletes és látványos képsorok. Érdemes  egyszer kipróbálni egy tudatos álomban!

 

Persze nem csak a jelenetek okoznak kellemes meglepetést, hanem a szereplők szájából elhangzó gondolatok is alkalmasak rá, hogy az ember élvezettel adja át magát a filmnek, és mélyebb elmélkedésbe kezdjen. Könnyedén leszűrhető, hogy a készítők maguk is járatosak valamelyest az álmok világában. Például:

 

„A kín valódi.” – Mondja ezt az egyik figura, miután az álomban eltalálja egy lövedék.

 

„Biztos, hogy ez a valódi világ?” – Kérdezik egymástól, miután felébrednek. Kár, hogy nem tesztelik le szakszerűen, csak nevetnek a nem sokkal korábban elcsattant pofon valószerűségén…

 

Nézzük meg, hogy az alapvető motívumok mennyire állják meg helyüket a valóságban:

 

ÁLMOK RÖGZÍTÉSE, ÉS VISSZANÉZÉSE

ÁLMOK RÖGZÍTÉSE, ÉS VISSZANÉZÉSE

Talán azt hiszed, hogy ez merő képzelgés, pedig nem. Michio Kaku beszámolt róla (1), hogy sikerült nekik álmokból képeket előhívniuk, és emlékeket tárolniuk. Horikava és munkatársai szintén értek el hasonló eredményeket (2).

 

Talán azt hiszed, hogy ez merő képzelgés, pedig nem. Michio Kaku beszámolt róla (1), hogy sikerült nekik álmokból képeket előhívniuk, és emlékeket tárolniuk. Horikava és munkatársai szintén értek el hasonló eredményeket (2).

 

 

EGYMÁS ÁLMÁBA VALÓ BELÉPÉS ÉS HARCOLÁS EGYMÁSSAL

EGYMÁS ÁLMÁBA VALÓ BELÉPÉS ÉS HARCOLÁS EGYMÁSSAL

A csoportos álmodás tudományos megalapozottságáról már írtam egy korábbi bejegyzésben, itt (3). Nos, a helyzet azóta sem változott, de ha tudomásomra jut valamilyen ezzel kapcsolatos előrelépés, ígérem, hogy beszámolok róla. Ennek híján azonban az egymással való küzdést is meglehetősen nehéz kivitelezni.

 

A csoportos álmodás tudományos megalapozottságáról már írtam egy korábbi bejegyzésben, itt (3). Nos, a helyzet azóta sem változott, de ha tudomásomra jut valamilyen ezzel kapcsolatos előrelépés, ígérem, hogy beszámolok róla. Ennek híján azonban az egymással való küzdést is meglehetősen nehéz kivitelezni.

 

 

MOZGÁS AZ ÁLMODÁS SORÁN.

MOZGÁS AZ ÁLMODÁS SORÁN.

Egészséges embereknél a fizikai test álmodás során nyugalomba marad. A test természetes védelmi mechanizmusa, hogy megbénítja magát az alvás különböző periódusaiban, ezzel biztosítva a sértetlenséget.

 

Ismert azonban egy rendellenesség, amelynek következtében a REM szakaszban „mozgásvihar” jelentkezik az éppen alvó alanynál. Ezek akaratlan mozgások, amelyek összetettebbek is lehetnek, mint például a futás (4) (5).

 

Végül egy kis meglepetés (nem ez lesz az utolsó a blog bejegyzéseimben, tehát érdemes lesz a többit is olvasni.) Itt meg tudod nézni a teljes filmet.

 

Egészséges embereknél a fizikai test álmodás során nyugalomba marad. A test természetes védelmi mechanizmusa, hogy megbénítja magát az alvás különböző periódusaiban, ezzel biztosítva a sértetlenséget.

 

Ismert azonban egy rendellenesség, amelynek következtében a REM szakaszban „mozgásvihar” jelentkezik az éppen alvó alanynál. Ezek akaratlan mozgások, amelyek összetettebbek is lehetnek, mint például a futás (4) (5).

 

Végül egy kis meglepetés (nem ez lesz az utolsó a blog bejegyzéseimben, tehát érdemes lesz a többit is olvasni.) Itt meg tudod nézni a teljes filmet.

 

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

MANIAC (2018)

MANIAC (2018)

Azt már A Fázis dokumentumfilm is szépen kivesézte, hogy rengeteg játékfilm és irodalmi mű szól a fázisról (tudatos álom/testen kívüli élmény). Némely alkotók kifejezetten szándékosan választják témául a tudatos álmodást (Eredet), a testen kívüli élményeket vagy az asztrális projekciót (Doctor Strange), illetve a halálközeli élményeket (Egyenesen át), esetleg az intenzív rémálmokat (Rémálom az Elm utcában).

 

Máskor azonban csak hasonlít a cselekmény világa a fázisra, és bár nincs szó tudatos álmokról, vagy testen kívüli élményekről, aki azonban jártas a témában, könnyen asszociálhat a fázisra a látottak alapján (Mátrix, Alice csodaországban).

Azt már A Fázis dokumentumfilm is szépen kivesézte, hogy rengeteg játékfilm és irodalmi mű szól a fázisról (tudatos álom/testen kívüli élmény). Némely alkotók kifejezetten szándékosan választják témául a tudatos álmodást (Eredet), a testen kívüli élményeket vagy az asztrális projekciót (Doctor Strange), illetve a halálközeli élményeket (Egyenesen át), esetleg az intenzív rémálmokat (Rémálom az Elm utcában).

 

Máskor azonban csak hasonlít a cselekmény világa a fázisra, és bár nincs szó tudatos álmokról, vagy testen kívüli élményekről, aki azonban jártas a témában, könnyen asszociálhat a fázisra a látottak alapján (Mátrix, Alice csodaországban).

Utóbbiak közé tartozik a Maniac. A film különös hangulatával és egyre népszerűbb témájával próbálja lekötni az érdeklődőket. Különös, ugyanis a néző olykor maga sem tudja eldönteni, hogy sci-fit, akciófilmet, romantikus történetet, vígjátékot, drámát, vagy éppen a különböző tudatállapotokban rejlő lehetőségeket boncolgató tudományos fantasztikumot lát.

 

Igen, ez mind megtalálható ebben a 10 részes mini sorozatban, ráadásul az egészet körüllengi valamilyen különös atmoszféra, ami vagy bejön valakinek, vagy nem. Néhol talán már egy kicsit túl sok és vontatott, de így is ajánlható, már csak a tartalom miatt is.

Utóbbiak közé tartozik a Maniac. A film különös hangulatával és egyre népszerűbb témájával próbálja lekötni az érdeklődőket. Különös, ugyanis a néző olykor maga sem tudja eldönteni, hogy sci-fit, akciófilmet, romantikus történetet, vígjátékot, drámát, vagy éppen a különböző tudatállapotokban rejlő lehetőségeket boncolgató tudományos fantasztikumot lát.

 

Igen, ez mind megtalálható ebben a 10 részes mini sorozatban, ráadásul az egészet körüllengi valamilyen különös atmoszféra, ami vagy bejön valakinek, vagy nem. Néhol talán már egy kicsit túl sok és vontatott, de így is ajánlható, már csak a tartalom miatt is.

Adott ugyanis egy kísérlet, amelynek célja, hogy a tudatalatti által (valamint gyógyszerek és egy meglehetősen érzelgős számítógép közreműködésével) teremtett különböző világok segítségével felszínre hozzák az emberekben rejlő, betegséget kiváltó gyökér okokat, amelyek később, vagy már ebben az állapotban is gyógyíthatóvá válnak.

 

A két főszereplőre jellemző a drogfüggőség  (Annie – Emma Stone) feldolgozatlan traumák kimeneteleként, illetve a skizofrénia, és még néhány egyéb pszichológiai rendellenesség (Owen Milgrim – Jonah Hill). Amint elkezdődik a program, a két központi szereplő rendszeresen közös élményekben részesül, melyeknek eleinte nincsenek tudatában, de később többször előfordul, hogy eszükbe jut, nem a valóságban vannak, hanem a kísérlet és az agyuk által teremtett világban.

 

Ez pedig mindenképpen leírható a fázis állapotaként is. Miután keresztüljárnak néhány ilyen „párhuzamos” világot (pl. Gyűrűk Urás fantasy) és rájönnek, hogy a saját tudatalattijukban barangolva meg kell oldaniuk azt, amit egyébként nem tudnak, ez sikerül is nekik. Végül is a sorozat végére az élmények hatására közel kerülnek egymáshoz, és Owent megszökteti Annie egy elmegyógyintézetből, ami mindenképpen tekinthető egyfajta előrelépésnek is.

 

Komolyra fordítva a szót, a film részleteit kihagyva (hiszen akit érdekel, úgyis megnézi), érdemes megvizsgálni, vajon tényleg alkalmas lehet-e a fázis hasonló problémák kezelésére. Természetesen gyógyszeres kezelés és mesterséges intelligenciával működtetett számítógép nélkül, a színtiszta gyakorlatnak köszönhetően.

Adott ugyanis egy kísérlet, amelynek célja, hogy a tudatalatti által (valamint gyógyszerek és egy meglehetősen érzelgős számítógép közreműködésével) teremtett különböző világok segítségével felszínre hozzák az emberekben rejlő, betegséget kiváltó gyökér okokat, amelyek később, vagy már ebben az állapotban is gyógyíthatóvá válnak.

 

A két főszereplőre jellemző a drogfüggőség  (Annie – Emma Stone) feldolgozatlan traumák kimeneteleként, illetve a skizofrénia, és még néhány egyéb pszichológiai rendellenesség (Owen Milgrim – Jonah Hill). Amint elkezdődik a program, a két központi szereplő rendszeresen közös élményekben részesül, melyeknek eleinte nincsenek tudatában, de később többször előfordul, hogy eszükbe jut, nem a valóságban vannak, hanem a kísérlet és az agyuk által teremtett világban.

 

Ez pedig mindenképpen leírható a fázis állapotaként is. Miután keresztüljárnak néhány ilyen „párhuzamos” világot (pl. Gyűrűk Urás fantasy) és rájönnek, hogy a saját tudatalattijukban barangolva meg kell oldaniuk azt, amit egyébként nem tudnak, ez sikerül is nekik. Végül is a sorozat végére az élmények hatására közel kerülnek egymáshoz, és Owent megszökteti Annie egy elmegyógyintézetből, ami mindenképpen tekinthető egyfajta előrelépésnek is.

 

Komolyra fordítva a szót, a film részleteit kihagyva (hiszen akit érdekel, úgyis megnézi), érdemes megvizsgálni, vajon tényleg alkalmas lehet-e a fázis hasonló problémák kezelésére. Természetesen gyógyszeres kezelés és mesterséges intelligenciával működtetett számítógép nélkül, a színtiszta gyakorlatnak köszönhetően.

A valóság pedig az, hogy már régóta alkalmazzák a tudatos álmokat, különböző traumák feldolgozásához. Segíthet például a visszatérő rémálmok leküzdésében, amelyek szorongás és poszttraumatikus stressz vagy más betegségek tüneteit okozzák. Segít a fóbiák és a kóros gyász leküzdésében is.

 

A tudatos álmodást gyakorlók képesek voltak rá, hogy a rémálmok leküzdésével elkezdjék irányítani és élvezni álmaikat, aminek következtében az ébrenléti időben is megváltoztak: szembe tudtak nézni traumáik kiváltó okaival, ettől pedig erősnek érezték magukat. (Brigitte Holzinger)

A valóság pedig az, hogy már régóta alkalmazzák a tudatos álmokat, különböző traumák feldolgozásához. Segíthet például a visszatérő rémálmok leküzdésében, amelyek szorongás és poszttraumatikus stressz vagy más betegségek tüneteit okozzák.

 

Segít a fóbiák és a kóros gyász leküzdésében is. A tudatos álmodást gyakorlók képesek voltak rá, hogy a rémálmok leküzdésével elkezdjék irányítani és élvezni álmaikat, aminek következtében az ébrenléti időben is megváltoztak: szembe tudtak nézni traumáik kiváltó okaival, ettől pedig erősnek érezték magukat. (Brigitte Holzinger)

Az Izrael és Palesztina közötti harcok után, 2008-ban, 79 olyan, a térségben élő nő pszichés állapotát mérték fel, akik rendszeres tudatos álmodók voltak. Ők kisebb pszichés stresszt éltek át mint társaik, pedig ugyanúgy az erőszak kegyetlen formáival szembesültek. Közismert jelenség a képzelőerő felhasználása, például egy hosszúra nyúlt rehabilitáció esetén is.

 

Ezért szokták gyógytornászok arra kérni betegeiket, hogy ha nem is tudnak kivitelezni egy-egy mozgást a valóságban, legalább képzeljék el. A mozgásban résztvevő idegpályák egy része ugyanis azonos, így ezek használata a fizikai mozgásra is hatással lehet. Egy tudatos álomban mindez hatékonyabb, mint ha az ember csak elképzeli a mozgást.

Az Izrael és Palesztina közötti harcok után, 2008-ban, 79 olyan, a térségben élő nő pszichés állapotát mérték fel, akik rendszeres tudatos álmodók voltak. Ők kisebb pszichés stresszt éltek át mint társaik, pedig ugyanúgy az erőszak kegyetlen formáival szembesültek. Közismert jelenség a képzelőerő felhasználása, például egy hosszúra nyúlt rehabilitáció esetén is.

 

Ezért szokták gyógytornászok arra kérni betegeiket, hogy ha nem is tudnak kivitelezni egy-egy mozgást a valóságban, legalább képzeljék el. A mozgásban résztvevő idegpályák egy része ugyanis azonos, így ezek használata a fizikai mozgásra is hatással lehet. Egy tudatos álomban mindez hatékonyabb, mint ha az ember csak elképzeli a mozgást.

Mivel a fázisban (tudatos álom/testen kívüli élmény) gyakorlatilag bármi megvalósítható, a valóság érzékelési szintjével megegyező módon, könnyű elképzelni, hogy mi mindenre használható még, amiért mindenképpen érdemes elsajátítani a szükséges tudást és gyakorlatot, hogy saját hasznunkra is alkalmazni tudjuk ezt a fantasztikus lehetőséget.

 

 

Mivel a fázisban (tudatos álom/testen kívüli élmény) gyakorlatilag bármi megvalósítható, a valóság érzékelési szintjével megegyező módon, könnyű elképzelni, hogy mi mindenre használható még, amiért mindenképpen érdemes elsajátítani a szükséges tudást és gyakorlatot, hogy saját hasznunkra is alkalmazni tudjuk ezt a fantasztikus lehetőséget.

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

INGYENES TUDATOS

ÁLMODÁS CSOMAG

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.